kortárs gyermekirodalom

Vannak olyan témák, amikkel nehezen barátkozom meg, amiktől a lehető legtovább próbálom távol tartani a gyermekeimet és magam meseolvasó anyukaként. Az egyik ilyen mumusom a vámpír- és zombiirodalom: a zöldes-fehéres bőr, a levehető fej, a holdfényben megcsillanó fehér fogak. A hetedik életévének betöltéséhez közeledő nagylányom azonban már több alkalommal is lelkesen tért haza az iskolából efféle beszámolókkal, hogy „ma az udvaron zombimeséket mesélt a barátnőm”. Ezek után úgy gondoltam, ideje átlépni itthon azt a bizonyos határt, ami a zombimentes és zombikkal dúsított irodalom közt húzódik.

A legszerencsésebb eset, amikor egy könyv épp abban a pillanatban talál meg minket, amikor pont arra és semmi másra nincs szükségünk. Ilyen helyzetben érkezett hozzánk az Alfabéta és a negyvennégy rabló című könyv, amelyet ajándékba kaptunk a kisebbik lányom 5. szülinapjára a barátainktól. Az 5 évesem (Julcsi) egy éve kezdett érdeklődni a betűk iránt, akkoriban, amikor a nagytestvére (Anna) komolyabban is elmerült bennük.

Az, hogy a gyermek otthon nekünk vígan, gondolkodás nélkül nemet mond, korántsem jelenti azt, hogy más helyzetekben, másféle csoportokban, más felnőttekkel szemben, vagy épp kortársainak nemet fog tudni mondani. Nem jelenti azt, hogy nemet fog mondani Petikének és Nórikának arra, hogy közösen kitépjék a legkisebb ovis alól a játékmotort az udvaron. És nem biztos, hogy nemmel felel arra, ha egy felnőtt olyat vár tőle, amit nem várhatna el. Röviden: még akár olyan helyzetekben sem biztos, hogy tud majd így reagálni, és sértetlenül kijönni az adott szituációból, amikor egyértelműen indokolt lenne. Egy-egy elszalasztott nem akár hosszan gyógyuló lelki sérüléseket is okozhat neki vagy másoknak. A nemet mondásról beszélni így hát akkor is indokolt, ha szülőként sokszor azt érezhetjük, örökké csak ezt hallgatjuk gyermekeinktől.

"Az ilyen könyvek úgy adnak mintákat a gyermeknek és a szülőnek bizonyos helyzetek megoldásához, működőképes magatartásformák elsajátításához, amelyek épp a személyes érintettség miatt nem biztos, hogy annyira maguktól értetődők. "