Amióta iskolát kezdett a nagyobbik lányom, sokkal jobban figyelek azokra a meseregényekre, amik iskolai környezetben játszódnak, az iskolai szociális hálóval, a beilleszkedéssel, az egyén és a közösség közti feszültséggel, súrlódásokkal foglalkoznak. Szükségünk is van ezekre a könyvekre, hiszen az iskolai élet megkezdése új, addig ismeretlen kihívások elé állítja mind a gyermeket, mind a szülőt. De nemcsak kihívások, nehézségek akadnak, rengeteg fantasztikus új pozitív impulzus is éri a gyerekeket. A nagylányom például most először esett szerelembe. Csak az intenzitása miatt használom a szerelem szót. Arról van szó igazából, hogy most először került olyan közeli, szoros baráti kapcsolatba egy kislánnyal, hogy az neki és nekünk is ismeretlen. Voltak korábban barátai, és olyanok is, akikhez komolyan ragaszkodott, de ilyen barátsággal eddig még nem volt dolgunk. Ha a barátnő (most már padtárs is) nem jön iskolába valami miatt, akkor a nagylányom napja megy a kukába. Akkor minden rossz volt. Minden nap azzal a reménnyel megy iskolába, hogy jön a barátnője, s ha mégsem, mert például beteg, akkor le van sújtva, akkor délután semmit nem mesél az iskoláról. Ha pedig újra jön a barátnő, minden tökéletes, a szürke, hideg szeles nap vetekszik a legszikrázóbb nyár közepi vakációs nappal is, mert együtt lehetnek. Szóval a nagylányom elmerült ezekben a mély érzelmekben, ennek lehet némi köze ahhoz, hogy nemrég a kedvenc könyvének kiáltotta ki Rose Lagercrantz és Eva Eriksson Tina-sorozatának darabjait.
A Tina-könyvek ezt az első, elsöprő erejű, szerelmi boldogsággal is vetekedő baráti kapcsolatot emelik középpontjukba. Minden sallangtól mentesen, őszinte egyszerűséggel mutatják be egy iskolát kezdő kislány, Tina barátra találását szellős, nagy sortávolságú szövegezéssel, sok grafikával, hogy a kezdő, 7-8 éves olvasók is sikerélménnyel forgathassák a köteteket.
Tina nem egyszerű élethelyzetből csöppen elénk. Kettesben él apukájával kicsi kora óta, anyukája ugyanis hosszas, súlyos betegség után meghalt. Tina emiatt folyamatos boldogságkeresésben van, mintha belé ivódott volna, hogy mindig pontosan tetten érje, számon tartsa azokat a pillanatokat, amikor boldog. Innen is indul az öt kötetes sorozat első darabja.
Későre jár, Tina mégsem tud elaludni. Vannak, akik bárányokat számolnak, hogy elálmosodjanak, de ő nem. Tina azokat az alkalmakat számolja, amikor boldog volt.
Meg kell becsülnie minden apróságot, amikor például egy békát kapott az unokatestvérétől, amikor önállóan kezdett úszni, vagy amikor először vette hátára majdani iskolatáskáját, hiszen ő egy pótolhatatlan nagy veszteséggel futott neki az életnek. Ahogy a tanulmányaikban előre haladnak az első osztályosok, mindenki fogalmazás füzetet kezd íri az iskolában. Tina a következő címet adja füzetének: Az én boldog életem. Írásban is azzal foglalkozik, ami a gondolataiban gyakran foglalkoztatja: mi is a boldogság, mikor volt ő boldog. A boldogtalan időszakokban is próbál mindig előre tekinteni és megtalálni azt, amibe kapaszkodni lehet. De mivel is tölti meg Tina a fogalmazásfüzetét? Az iskola megkezdése óta legfőképpen osztálytársával, Fridával kötött barátsága okoz neki boldog pillanatokat. Fridával egészen rajonganak egymásért, noha másokkal is jóban vannak az osztályban, ők olyan közel állnak egymáshoz, mint a testvérek. Ezért is olyan nagy csapás, amikor még az iskolai év vége előtt Frida családja elköltözik Norrköpingbe. Frida és Tina elválnak egymástól. Tina azonban tudja, hogy a nagy csapások után is fel kell állni és bizony akkor is észre kell venni a kis boldogságokat, gyűjteni a boldog pillanatokat, mert csak így lehet élni. Tina talpra áll, és az is kiderül, hogy a két kislány barátsága nem ismer határokat.
A második kötetben (A szívem ugrál örömében) Tinának két osztálytársával is meggyűlik a baja. Viki és Niki álnok módon piszkálják, kellemetlen helyzetbe hozzák a tanító néni előtt, bántalmazzák is. A megaláztatások közben az segít Tinának lelkileg, ami általában az egész életében: a boldog pillanatokra gondol. Arra a bizonyos tavaszi szünetre, amit Fridával töltött Norrköpingben. Végül a szekálók lebuknak, kiderül az igazság, de csak azután rendeződnek az iskolai viszonyok, hogy Frida apukája közbelép, és a tanító nénivel együtt beavatkoznak.
A harmadik kötet (Boldogság mostanában) az első osztály végéig követi Tina sorsát. A kislány nem tud gondtalanul évet zárni, újabb nagy trauma éri: apukáját elgázolja egy autó, élet-halál között lebeg. Tina a nagyszüleihez kerül, ők gondoskodnak róla, épp úgy, mint amikor régen édesanyja betegeskedett. Tina újra szorong, de most is, a legsúlyosabb félelmek közt is sorolja magában a boldog pillanatokat és egyetlen igazi támasza, Frida is aktivizálja magát. Meghívják magukhoz a nyári szünetre.
A negyedik kötet (Tina szerint a világ) veszi végig a nyári hónapokat, ahogy Frida és Tina élik a vakáció gondtalan mindennapjait, Tina pedig várja édesapja gyógyulását. Nem hiába, a férfit ugyanis lassan kiengedik a kórházból. Az újra találkozás azonban végül nagy boldogság helyett nagy boldogtalanságot hoz. Tinának újabb szenvedéssel kell szembe néznie. Apja a kórházban megismerkedett egy fiatal nővel, Verával, akit el is hoz Fridáékhoz bemutatni. Tina és apa zárt világát, amiben mindig csak kettőnek volt helye édesanyja halála óta, hirtelen szétfeszíteni látszik egy kívülálló. Tina elutasításától mindenki boldogtalan lesz. Nagy feladat áll a felnőttek előtt. Meg kell találni az utat ahhoz, hogy a kis Tina Verában ne bitorlót, szeretettolvajt lásson.
A Cerkabella kiadó nem hagyta pácban Tina rajongóit, a svéd írónő 7 kötetes könyvsorozatából már az 5. kötetet (Viszlát legközelebb!) jelentette meg magyar fordításban 2020-ban. Tina és Frida megkezdték a második osztályt két különböző városban. Mindketten ugyanoda utaznak osztálykirándulni év elején, ahol mindketten elszöknek a csoportjuktól nem kis riadalmat okozva ezzel a tanítónéniknek. Tina nem véletlenül szakad el az osztályától. Viki és Niki, régi piszkálói újra aktivizálták magukat, fájdalmas szurkálódásokkal elmarják Tinát a csoporttól, aki egyszer csak egyedül találja magát. Annál nagyobb az öröm, hogy az újonnan érkező idegen osztály tagjai közt felismeri Norrköppingbe szakadt barátnőjét, Fridát. A kislányt úgy tűnik, a sors mint egy őrangyalt, mindig a válságos pillanatokban hozza közel Tinához. Nemcsak Viki és Niki okoznak bánatot ugyanis Tinának mostanság, hanem apukája és Vera is egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és Tinának úgy tűnik, nincs más választása, mint elfogadni, hogy édesapja szerelmes lett.
A Tina-könyveket feltétlenül ajánlom kisiskolás gyerekeknek. Első, komoly barátságok szövődésekor is jó helye lehet az olvasmányaink közt, de fontos kiemelni azt is, hogy a kötetek csonka családok konfliktushelyzeteit vonultatják fel pont olyan komolysággal, ahogy kisiskolás gyermekeket már meg lehet szólítani. Ennek pedig jelentős hozadéka lehet akkor is, ha az élethelyzetünk radikálisan eltér Tináék helyzetétől. Szívesen látnám ezért egyszer a Tina-könyveket egy olyan könyvlista élén, amiket érzelmi intelligencia fejlesztéséhez ajánlanak.
Író: Rose Lagercrantz
Illusztráció: Eva Eriksson
Fordítás: Maria Larsson
Cím: Az én boldog életem (Tina 1.)
A szívem ugrál örömében (Tina 2.)
Boldogság mostanában (Tina 3.)
Tina szerint a világ (Tina 4.)
Viszlát legközelebb! (Tina 5.)
Kiadó: Cerkabella Könyvkiadó
Korosztály: 7-8
