A tanév első napjáról mivel is emlékezhetnénk meg stílusosabban, mint olyan könyvek sorával, melyekkel igazán élvezetessé tudják tenni a pedagógusok az irodalommal foglalkozó tanórákat. Akár órai olvasásról, feldolgozásról, akár ajánlott irodalomról van szó, mára szépen sorjáznak a könyvesboltok, könyvtárak polcain azok a könyvek, melyek szövegük minőségében és történetükben egyaránt megfelelhetnek a gyerekek ízlésének és az intézményi elvárásoknak. Pár napja Farkas Judittal, a Református Tananyagfejlesztő Csoport projektvezetőjével beszélgettem a minőségi klasszikus és kortárs irodalmi szövegek iskolai bevezetéséről és feldolgozásáról és Juditék kiadványait és online feldolgozási segédleteiket böngészgetve arra gondoltam, szétnézek, hogy a többi magyar gyerekkönyvkiadónál találok-e hasonló ajánlatot, segítséget, mellyel megkönnyítik az alsós pedagógusok dolgát, ha azok kortárs gyermekirodalommal ismertetnék meg tanítványaikat.
Ezen keresésem eredményét láthatjátok most. Kifejezetten olyan könyveket hoztam, melyekhez a kiadók pedagógusoknak ajánlott, pedagógusok által összeállított online segédanyagokat, módszertani útmutatókat, feladatlapokat is kínálnak.
Nagy reményem, hogy a listát böngészgetve sikerül egy-két tanítónak kedvet csinálnom ezen könyvek bármelyikének kipróbálásához. Olyan nagy öröm lenne, ha egyre több, az iskolai kötelezők/ajánlott olvasmányok fősodrától kissé távolabb eső, de a gyerekek olvasóvá nevelésében talán eredményesebb könyv is megjelenne a tanórákon. :D
1-2. osztály
Levélszárnyak – Irodalmi szöveggyűjtemény-sorozat 1-2. évfolyam (Kálvin Kiadó)
Az 1-2. osztályosoknak készülő irodalmi szöveggyűjtemény-sorozat első kötete, amelyben kortárs és klasszikus magyar szerzők verseit, meséit olvashatjuk az ősz eseményeihez, hangulatához kapcsolódva.
Stiglincz Milán: Kincskeresés Nagymaroson (Már tudok olvasni-sorozat) (Móra Kiadó)
Borisz és Lujzi hatalmas kihívásra vállalkoznak a tavaszi szünetben: elindulnak megkeresni a Nagymaroson elrejtett aranyat. Csatlakozz hozzájuk, kutassátok fel együtt a titkos kincset!
Háy János: Alfabéta és a negyvennégy rablónak (Manó Könyvek)
Háy János egy egészen különleges műfajú, bűbájos humorú, kalandos könyvet alkotott nagyóvodásoknak, kisiskolásoknak, és nem utolsósorban a szüleiknek, amikor megszületett meseábécéje, az Alfabéta és a negyvennégy rabló. Főhőse, Peti nemcsak kíváncsi, de nagyon bátor fiú is. Nem riad vissza egy titkos összeesküvéstől sem, amiben egy föníciai terrorista, Alfabéta, és még Peti szülei is nyakig benne vannak. Sorban kopog be egy bérház ajtajain, hogy kiderítse, melyik mögött ki lakik. Így találkozik az ájtatos manóval, a dzsigolóval, sőt még egy Yetivel is!
„Amikor hétfőn reggel a papája elvitte azon a márkája nem látszik autón, már semmit nem mondott a titkos összeesküvésről. Semmit nem árult el Alfabétáról és a negyvennégy rablóról. Csak annyit mondott, hogy a hétvégén megtanult olvasni, s hogy mindent el tud olvasni.”
Maros Krisztina lélegzetelállítóan szép és humorral átitatott illusztrációit nézegetve és a meseregényt olvasva mindenkinek ugyanolyan gyerekjáték lesz megjegyezni a betűket és elsajátítani az olvasást, mint Petinek.
Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje (Panka és Pietro Kiadó)
„A Csupafül 22 meséje fordulatos, izgalmas mesekönyv, benne van a gyermekvilág megannyi kérdése, szorongása, vágya – és a megoldások iránya, a vigasztalás, a bátorítás is. Pontosan azt tudja, amit egy jó mesének tudnia kell. Segít élni, segít jól, okosan és örömben élni. Ahogyan Fésűs Éva egy versében írja, benne van „…a lényeg, / a rejtőzködő, ami sosem látszik, / de a lélekhez szelídült anyagban / tündöklőn ott sugárzik.” Tehát nem kézbe-(vagy észbe)adja, nem kiokít az értékekre, hanem az élményeken keresztül, a gazdag fantáziavilág megelevenítésével „szívbe-írja” mindazt, amit minden szülő feltétlenül át szeretne adni a gyermekének. Felelősségérzet, barátság, talpraesett bátorság, igazmondás, becsület, áldozatkészség, humor és életrevaló huncutság, tisztelet, önzetlenség, szerénység – és sorolhatnánk mindazokat a lélekemelő erényeket, amelyeket finom színekkel rajzol meg az írónő Csupafül derűs és fordulatos kalandjaiban.”
Uzsalyné Pécsi Rita PhD (neveléskutató)
Vadadi Adrienn: Alma utca 22. (Pagony Kiadó)
Vadadi Adrienn könyve csupa napfény és derű: az Alma utca 22-ben sok-sok gyerek lakik, akik együtt szerelnek tandemet, fociznak, beszélgetnek. Együtt nyomoznak Lajos kutya után, szelídítenek macskát és fagyiznak. Misi, aki a negyediken lakik, nagyon jó megfigyelő, ráadásul élénk a fantáziája: az ő szemüvegén keresztül látjuk a ház lakóit, a vagány Marosi testvéreket, a kicsi, aranyos Pirost, a megközelíthetetlen Kamillát, a veszekedős Csúnya nénit és a barkácsolós Elek bácsit.
Komplex tanítási segédanyag Vadadi Adrienn Alma utca 22. című könyvéhez
Kertész Erzsi: Fény Sebestyén (Cerkabella Kiadó)
Fény Sebestyén egy kíváncsi és kedves Idegen, aki repülő csészealjával gyakran ellátogat a Föld bolygóra.
Nagyon szeretne lekváros palacsintát enni, mert azt hallotta, hogy mindenképpen érdemes kipróbálni. Jártában-keltében útba ejt még egy vidámparkot, megtáncoltat egy grizzlymedvét, megtanul könyvet kölcsönözni, segít egy másik idegennek, aki csészealj helyett rénszarvasos szánon repked – és majdnem megkóstolja egy ürge.
Közben pedig nem győz csodálkozni, milyen különös hely a Föld.
Különös, de neki azért tetszik.
3-4. osztály
Kezd őszülni a nyár… Irodalmi szöveggyűjtemény-sorozat 3-4. évfolyam (Kálvin Kiadó)
Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt négy kötetnyi verset, mesét, történetet válogatott össze kortárs és klasszikus magyar szerzők írásaiból, több évtizedes pedagógiai tapasztalattal. A református iskolák pedagógusai által kipróbált és véleményezett sorozat első, őszi kötete.
Nyulász Péter: A fürdők réme (BerGer Szimatszolgálat) (Móra Kiadó)
Amikor Gerzson bácsi a strandon felejti a telefonját, Pongrác készséggel indul a segítségére. Csakhogy rejtélyes okból sorra zárnak be Budapest híres fürdői! Pongrác aljas összeesküvést szimatol, és a BerGer Szimat Szolgálat csapata akcióba lendül. Sikerül-e megfejteni a rejtélyt? Kinyitnak-e még valaha a fürdők? No és előkerül-e Gerzson bácsi mobilja?
Molnár T. Eszter: Kóbor Szálló (Pagony Kiadó)
Hetedhét Hugó, a becsületes földönfutó éjszakai szállást keres a városszéli erdőben. Búbanya, a barlanglakó útbaigazítása nyomán elérkezik a Kóbor Szállóba, és megismerkedik annak különös lakóival: Rebekával, a beszélő macskával, Bolíviával, a lustakötés címzetes egyetemi tanárával, Lust Alfonzzal, a nyugalmazott operaénekessel és Gizikével, a Kóbor Szálló nagylelkű háziasszonyával.
És hogy mi köze van Rikinek, ennek a borzas, szőke kislánynak, Dínónak, a szabadságra vágyó rottweilernek, és Sunyi Sanyinak, a rettegett rablónak a Kóbor Szállóhoz? Kiderül a meséből!
Varázslatos, érzékeny meseregény Molnár T. Esztertől (Egy majdnem normális család, Szabadesés) Molnár Jacqueline (Robotok, A hétfejű tündér, A részeg elefánt, Belvárosi gyümölcsök stb.) színpompás rajzaival – sok-sok humorral, emberismerettel, empátiával.
Ha szeretitek Lázár Ervint, ez a mese is tetszeni fog!
Révész Emese: Simi és a rendetlen betűk (Pagony Kiadó)
Az iskolakezdés sosem egyszerű. Pláne, ha a betűk sehogy sem akarnak a helyükre kerülni. Ha mindig helyet cserélnek, megfordulnak vagy fejreállnak, az igencsak megnehezíti az egyébként élénk és érdeklődő Simi dolgát. El is megy a kedve az írástól és olvasástól, sőt még a betűtésztától is görcsbe rándul a gyomra.
Vajon hogyan lehet az, hogy mindenki másnak olyan egyszerűen megy, Simi betűit viszont folyton összezavarja a Kavarék Szellem? És mit lehet tenni, hogy ne legyen hatalma a fiú felett?
A Simi és a rendetlen betűk hiánypótló kötet. Olyan meseregény, amit minden kisiskolásnak meg kell ismernie, hiszen ez a történet nem(csak) a diszlexiáról szól, hanem egy hétköznapi családról, egy igazi kisiskolás elmélkedéseiről, és arról, hogy mindannyian máshogy vagyunk értékesek.
A könyv Gyarmathy Éva, a diszlexia kiváló szakértőjének ajánlásával és lektorálásával készült.
Kertész Erzsi: Helló, felség! (Göröngyös úti iskola-sorozat) (Cerkabella Kiadó)
A Göröngyös Úti Iskola éppen olyan, mint bármely másik iskola. Itt is mindig történik valami!
Most például a 2/b-be érkezik egy új gyerek. Természetesen az egész osztály ég a kíváncsiságtól: vajon milyen lesz az új fiú?
Csuda Gábor pedig már érkezése napján kiérdemli osztálytársaitól a Csudabogár nevet.
És bizony a tanárainak, szüleinek, meg az iskolaigazgatónak is okoz némi fejtörést.
Pedig Gábor szeret barátkozni, és a tanulást sem hanyagolja el.
Akkor hát mi olyan különös az új fiúban? Kiderül a könyvből!
Kertész Erzsi regénye, a gyerekirodalomban éppen csak felfedezett műfaj, az úgynevezett problémaorientált gyerekkönyvek sorába tartozik. Ezek a könyvek egy jól meghatározott, pontosan körvonalazható problémát mutatnak be, ez többnyire a gyerekek mindennapjaiban hangsúlyozottan van jelen – ebben a könyvben az önelfogadás, a másoknak való megfelelési kényszer feloldása.
A szöveg tartalmában és terjedelmében is a 6-10 éves korosztály számára a legideálisabb önálló olvasásra, de közös családi olvasásra vagy iskolai feldolgozásra is. Metzing Eszter illusztrációival a szöveg még közelebb kerül gyerekek világához: az ismerősségükben kedves figurák a ráismerés, a mintakövetés lehetőségét erősítik: minden gyerek király.
Margit Auer: Mágikus állatok iskolája (Mágikus állatok iskolája-sorozat) (Babilon Kiadó)
Milyen érzés lenne, ha lenne egy saját, csakis hozzád kötődő állatod? Aki téged megért, beszélgetni tudsz vele, mindenhova elkísér, és soha többé nem kellene egyedül lenned. Szép álomnak tűnik, de Ida és Benni a Mágikus állatok iskolája 1. kötetében egy ilyen igaz barátra lel. A valóság ötvöződik a gyerekek képzeletvilágával. A mágikus állatokról senki más nem látja, hogy beszélni tudnak, a külső szemlélő mindig csak egy plüssállatot lát. Mégis, a váratlan jövevény megkönnyíti a gondokkal küszködő gyerekek életét az iskolában, vidám helyzeteket teremt, és izgalmas kalandok várnak a kis gazdáikra. Már az is külön izgalmat jelent, hogy ki és milyen körülmények között kapja meg. Vajon lehet-e szeretni egy teknősbékát, ha az ember egy nagyobb szőrös állatra vágyik? Hogyan szeretteti meg magát a kis teknős? Miért van az osztály legvásottabb gyerekének is nagy szüksége egy mágikus állatra? És persze a regényen végigvonul egy izgalmas történet, egy rejtély, amit a gyerekek és a mágikus állatok együtt derítenek fel. Közben mélyebben is megismerhetjük a szereplőket, a tanárokat és gyerekeket, az indítékaikat, a szorongásaikat, a csínytevéseiket és a terveiket. Minden szereplő egyéni jellem, mindenki változik, fejlődik nem kis mértékben a megjelenő mágikus állatok és a kialakult különös szituációk hatására. Nincs az a 8 éves fiú vagy lány, aki ellen tudna állni a tanteremben nyüzsgő, egzotikus állatoknak! Izgalmas, olvasmányos könyv kedves illusztrációkkal. A történet folytatódik…
Kertész Edina: Lajhár, a sztár (Manó Könyvek)
Lona szeretné, ha az osztály menő lányai, Menta Málna és Napsugár bevennék maguk közé a csapatba. Igyekszik felhívni magára a figyelmet. Fotókat készít magáról, amik felkerülnek róla az internetre. De nem hozzák el a várva várt sikert, sőt, mindenki kineveti, osztálytársaik gúnyolódásának céltáblája lesz. Még szerencse, hogy új barátra talál Drazsé, az elszánt környezetvédő személyében, és feltűnik az életében Pedró nagybácsi is, aki a messzi Costa Ricából érkezik.
Ám Pedró bácsi mégsem az, akinek mondja magát, és egy iskolai bulin minden összekavarodik… Sikerül Lonának rátalálnia arra, amiben igazán jó, és segíteni Pedró bácsinak otthona, a nemzeti park megvédésében?
Somfai Anna: Barátságháló (Cerkabella Kiadó)
Időutazásos kalandok a múltban és egy másik dimenzióban! Lencsi és Fülöp egy különleges képességű macska segítségével nemcsak a gonosz ellen szövetkezik, hanem egyúttal a szigorú Márti néni körül szakadozó barátsághálót is újraszövi. Fantasztikus meseregény a világot összetartó hálókról.
Somfai Anna író, fizikus ezzel a kézirattal 2017-ben megnyerte az Aranyvackor pályázat különdíját.
„Fülöp leheveredett az ágyára, és a Star Wars posztert bámulta, amit még papától kapott, amikor az utolsó részt együtt megnézték. Miféle erő lakozhat a barátságkristályban? Amióta kézbe fogta, biztos volt benne, hogy a kristályban valamiféle pozitív erő lakik. Vagy csak jó célra használta, mint a jedik? Előhúzta a zsebéből a kristályt, vizsgálgatta, forgatta. A barátságkristály szürke színben csillogott, és a végtelen jelnek csaknem a fele fényesen ragyogott rajta. Vajon Kasztórnak mi szüksége van a kristályra?”
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén (Móra Kiadó)
A mese akkor él, ha mesélik. Bár a levéltárak és a néprajzi gyűjtemények sok csodálatos történetet őriznek, ezek eredeti formájukban túl távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megmaradtak, mint Hófehérke az üvegkoporsóban, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértőn nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó.
A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Van bennük vagány királylány, vidám királyfi, aki a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz – csupa összetett, eleven személyiség. Ez a könyv bizonyítja, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, ma is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli őket.
