A NAGY UGRÁS! Gyerekkönyves éveim talán leggyakoribb szülői kérdése, hogy mikor és mire váltsanak a családok, ha már sikerült a Maszatokkal, Kippkoppokkal, Boribonnal, Kicsi Mimivel, Bogyóékkal, a jó kis leporellókkal, verses és kinyitogatós, huzigálós könyvekkel, egyszerűbb ismeretterjesztőkkel könyvforgatásra, rövidebb mesék meghallgatására szoktatni a bölcsi végére, ovi elejére érkező, 2-3 éves kicsiket. Szülők százai írták már le a Neveljünk olvasókat! csoportban, mennyire vágynak már a több estén át forgatható könyvekre.
Hozzuk a megoldást, a listát, melyen ismét a csoport tagjainak ajánlásait és a saját kedvenceimet látjátok. Ezekről a könyvekről úgy gondoltuk, érdemes velük megpróbálkozni, ha a kis molyotok már viszonylag türelemmel végig hallgatja a rövidebb, oldalanként egy-két mondatos meséket.
Az 50 remek könyvet és könyvsorozatot tartalmazó lista előtt pár gondolatot még idebiggyesztenék, amire szerintem érdemes figyelni a mesés szintlépés előtt és közben:
- A felsorolás elején elsősorban mesegyűjteményeket mutatok (Kisgombos mesegyűjtemény, A rövidlátó zsiráf...), melyekben a nem összefüggő mesék szövegileg nem feltétlenül hosszabbak még egy Kippkoppnál vagy Boribonnál de már talán kevesebb a kép és több meséből tudtok válogatni, melyek tanulságai már egy kicsi ovisnak is könnyedén „lefordíthatóak” ha érkeznek a mindennapok nehézségei (ovis konfliktusok, dackorszak, félelmek, szociális kihívások…). Ezek jó próbadarabok lehetnek, ha már nagyon váltani szeretnétek de fontos, hogy az apróságnak mindig legyen visszaút! A 2-3 éves manóknak végtelenül fontos a biztos pontok sokasága, melyek kapaszkodót jelentenek nekik az ezernyi változással, számukra frusztráló történésekkel teli hétköznapokban. Lehet kalandozni, próbálkozni, de ha a mesehallgató kapaszkodik a jól ismert, ezerszer hallott mesékbe vagy vissza-vissza ugrál hozzájuk, bár már komolyabb könyveket is forgattok, az nem annak a jele, hogy visszafejlődik vagy nem hajlandó előre lépni. Előfordulhat, hogy egy nagyobb változáskor (bölcsikezdés, oviváltás, költözés…) szüksége van a „régi élete” jól ismert meséire vagy csak a saját iramában halad előre, amit nekünk szülőknek meg kell tanulnunk tiszteletben tartani. Ki kell tudnunk várni, amíg kész a váltásra! Ami biztos: ha ott van számára az előrelépés lehetősége az általatok hazahordott könyvekkel, nagy ovis vagy kisiskolás korában már nem Maszatot vagy Kicsi Mimit fog hallgatni.
- A nagyon egyszerű történeteket tartalmazó mesegyűjtemények után érkeznek a „rákattanós” könyvsorozatok, melyek egy-egy kötetében állandó szereplőkkel kalandozhattok, több történeten át (Panka és Csiribi, Janó és Janka, Mazsola, Babaróka, Sárkányovi). De ezek a történetek még nem (teljesen) összefüggőek, nem kell a kicsiknek a lezárásra, megoldásra várnia a következő történetig. Fontos itt megjegyezni, hogy a 2-4 éveseknek még fontos, hogy ha a mesében felmerül egy probléma, konfliktus, az a mesélés végére mindig meg is legyen oldva, le legyen zárva. Ezért igyekezzünk szülőként még 4 éves kor környékén is kerülni a nagyobb lélegzetű, több száz oldalon át futó, fejezeteken átívelő történetfolyamokat. Ezek nekünk lehetnek remek irodalmi szórakozások, de fogadjuk el, hogy a mesehallgatónak még nem biztos, hogy erre van igénye. Akkor és ott könnyen feldolgozható történetre vágyik, melyet igény esetén újra és újra meghallgathat, ha éppen szellemének vagy lelkének azzal a történettel dolga akadna.
- A lista vége felé már „igazán komoly” könyveket is találtok, ahol akár már illusztráció nélküli oldalakat is előfordulhatnak (Bizony! :D) és egy történet fut végig az egész könyvön, pár oldalas, 20-30 perc alatt felolvasható fejezetekre bontva. (Pl. Tündér a vonaton, Titi a toronyhát tetején) Ezekkel már középső csoport közepe, vége felé meg lehet próbálkozni. Az én tapasztalataim szerint a mai 3-5 évesek azért még nagyon igénylik, hogy meglegyen a képi „megtámasztás”. Több elmélet is létezik, vannak akik azt vallják, hogy a gyerekeknek kizárólag illusztráció nélküli könyvekből érdemes csak olvasni, hogy a belső képalkotás képességét ne zavarjuk össze. Jómagam, egy 14 éves, az agyában folyamatosan „Narniát futtató”, naponta ezernyi történetet fabrikáló és csodás rajzokat készítő kamasszal együtt élve azt állítom, nem ártott meg neki a sok száz, illusztrációktól hemzsegő könyv. A belső képalkotási képességének eredményei naponta ámulatba ejtenek. :) Saját tapasztalataim és az Égigérő követőinek folyamatos visszajelzései alapján azt javaslom nektek, hogy bátran próbálkozzatok kevesebb illusztrációt tartalmazó könyvekkel akár már középső csoportban is, de ne felejtkezzetek el az egész oldalas illusztrációkat és csupán pár mondatos szövegeket tartalmazó képeskönyvekről sem. Egy 20 oldalas, csupakép könyv egy 4 év körüli kisgyereknek többet mondhat el pl. a hétköznapi félelmei legyőzéséről, mint egy több részes meseregényfolyam.
- Utolsó gondolat és ígérem, jönnek a könyvek: NE SIESSETEK! Sok szülő hajlamos előre szaladni ebben a korban, ami a könyvválasztást illeti. Egy mesehallgatásra szoktatott kisebb ovisnak olykor végtelen türelme van, hogy olyan meséket is meghallgasson, melyek nem is nagyon mennek át neki, a kis szűrőjén a történet nagy része fennakad. Örül a szülőnek és az együtt töltött összebújós időnek, amikor anya vagy apa csak rá figyel, ő pedig a meleg ölelésben és a meseolvasás meghitt duruzsolásában igazán jól érzi magát. A meséből nem sok mindent ért, hiszen 3-4 évesen nem találkozhatott még olyan helyzetekkel, melyekre rá tudná húzni a történetet, az otthonán, bölcsin, ovin kívül még nem igazán látta, tapasztalta meg a nagyvilágot, nehézségei, konfliktusai sem adódtak, melyekre felelet lehet egy Lengemesék vagy Zabaszauruszok. De vannak a könyvben vicces részek (főleg ahogy Apa előadja :D), csuda sok ideig tart az együttlét, mert hosszúak a fejezetek, anya is örül, hogy milyen nagyfiú/nagylány vagyok már, mert ilyen komoly könyveket olvasunk… A történet csak itt-ott jön át de végül is olvastunk, végül is együtt voltunk. De ez még talán a kisebbik gond. A nagyobb probléma szerintem, hogy az előre szaladás miatt a 5-8 éveseknek szóló könyvek sokszor nem térnek már vissza akkor, amikor azokra a gyerekeknek valóban szükségük lenne, hiszen már 4 éves kor körül „túl lett” rajtuk a család. Amint látjuk a nyitottságot a gyereknél a kicsit hosszabb szövegekre, kevesebb illusztrációra 4-5 éves mesehallgatóknak már vesszük is elő a Négyszögletűt, a Dzsungel könyvét, A Kis herceget, Ruminit, 6 éveseknek már kotorjuk elő a Potteréket vagy a Narniát, amiket mi annak idején tizenévesen olvastunk és imádtunk. Azt javaslom, hogy mikor új felolvasni valót kerestek, olvassátok el a könyvet még a közös kezdés előtt és tegyétek fel magatoknak a kérdést: nektek kell az a történet, hogy nosztalgiázhassatok vagy a Ti igényeiteket kiszolgáló csuda irodalmi utazásokat tehessetek vagy neki adhat olyat, ami OTT ÉS AKKOR, AZ Ő KORÁBAN, AZ Ő ÉLETHELYZETEIBEN számára hasznos, szórakoztató, érthető, segítő… Jó esetben van 10-12 évünk, hogy a legjobb történetekkel halmozzuk el a gyermekeinket (és magunkat :D) a közös olvasásaink során, ne akarjunk mindent az első évekbe belesűríteni. Az életünk olyan sok területén vagyunk állandó időszűkében, az összebújós meseolvasás ne a rohanásról, teljesítésről szóljon. Menjünk a gyerekek igényei és természetes bölcsessége után és (így is) csodákat fogunk tapasztalni!
Na, jó! Ideje befejeznem az okoskodást és mutatni a listát! Szerintem igen jól sikerült, egy-két évre elegendő muníciót adhat a bölcsi végétől a középső csoport középéig-végéig. Aztán 5-6 éves kor között jöhet az újabb nagy lépés. De ez már egy másik mese. :D
Jó böngészést!
2 éves kor után, amennyiben több történetes, több estén át tartó könyveket kerestek, ezekkel a könyvekkel már érdemes próbálkozni:
Kisgombos-mesegyűjtemény (Kisgombos Kiadó)
Mesék a legkisebbeknek az élet legnagyobb dolgairól. A gyerekek számára ismerős, biztonságot nyújtó érzelmekről, helyzetekről vagy éppen az ismeretlen, kihívást jelentő kalandokról.
Könyvünk a 2-5 éves korosztály számára kínál igényesen megírt és művészi színvonalon illusztrált történeteket, egy csokorban, több neves francia alkotó műveiből válogatva. A mesék a korosztály igényeinek megfelelően rövidek, egyszerűek, mindemellett mégis gazdag érzelmi skálán mozognak: hol viccesek, hol szívszorítóak, hol kalandosak, hol elgondolkodtatóak.
A hétköznapok emlékezetessé váló pillanatairól szólnak: érzelmi gubancokról, összefogásról, szeretetről, önzetlenségről és a minden nehézség ellenére történő helytállásról.
A rövidlátó zsiráf – Vidám állatmesék
Lehet egy vakondból is hős? Hordhat a zsiráf szemüveget? Erre és sok más izgalmas kérdésre is választ kapunk ezekben a kedves, humoros és sokszor tanulságos állatmesékben.
Rotraut Susanne Berner: Misu, a kisnyuszi (Misu-sorozat) (Pagony Kiadó)
Misunak nehéz napja van, rosszat álmodott, reggel mellé bújik az anyukája. Máskor meg nincs kedve felöltözni, hiába szeretne kimenni hógolyózni. Van, hogy fél az orvostól, de a plüssállatai segítségével erőt gyűjt. Mindig ott van mellett anya és apa, akik válaszolnak a kérdéseire és terelgetik a világ érthetetlen szabályai között. Misu rövid, egyoldalas kis meséi segítenek a legkisebbeknek feldolgozni a mindennapi problémákat.
Kertész Erzsi: Kisfóka és a többiek (Cerkabella Kiadó)
Kertész Erzsi ezúttal a legkisebbeknek mesél – kisállatokról, akik pontosan olyanok, mint a gyerekek. A 25 rövid, vicces mese mindegyikéhez játékötletet is írt a szerző, így az olvasók valóban játszótársként csatlakozhatnak Kisfókához és a többiekhez!
„Kertész Erzsi mesekönyvének szereplői pont olyanok, mint az igazi gyerekek: Kisfóka cuki, Kisszarvas csibész, Kisviharfelhő szeretne az apukájára hasonlítani, Kisbálna lusta, Kispelikán szereti néha bosszantani a mamáját…
A népszerű író-pszichológus minden történet végén játékos feladatot is ad kis olvasóinak, akik így még könnyebben tudnak a mesebeli gyerekhősökkel azonosulni. Miközben jót mulatunk Kisfókáék kalandjain és együtt játszunk, észrevétlenül tanulunk is egymás elfogadásáról, megértéséről és a szeretetről.
Szívből ajánlom ezt a mesekönyvet minden szülőnek és cuki, csibész, kíváncsi, lusta, szemtelen, ábrándozó, akaratos, félős vagy bátor gyereknek.” – Berg Judit
Fiona von Heemstra: Pim és Pom – A nagy kaland (Pagony Kiadó)
Egy fekete cica, egy fehér. Nini, ott kukucskálnak a bicikli kosarában! Pim és Pom a legjobb barátok, és együtt laknak a Kedves Hölgynél. Ám amikor a Hölgy unokahúgai elviszik őket piknikezni, megszöknek és eltévednek. Próbálnak hazatalálni, de út közben gyanús alakokkal hozza össze őket a sors. Vajon kiállja-e a barátságuk a próbatételt? Ez aztán a nagy kaland! Édes és tanulságos cicás mese Hollandia legnevesebb rajzolójától
Erwin Moser: Fantasztikus jóéjtmesék (Manó Könyvek)
88 fantasztikus jóéjtmese Erwin Moser tüneményes világából
Macskák és egerek, tigrisek és kenguruk: Erwin Moser állatsereglete újabb lélegzetelállító kalandokkal várja az olvasókat. Hőseink barátságot kötnek egymással, szokatlan járműveket és különös szerkezeteket találnak fel, bejárják a sivatagokat, a tengereket, de még a világűrt is. A Macskovszkij cirkuszban kandúrok az artisták, Citronella, a kisegér megszelídít egy leopárdot, egy merész kismalac pedig valódi bátorságról tesz tanúbizonyságot.
Erwin Moser újabb történetei kacagtatóak, bámulatosak. Rajzain rengeteg felfedeznivaló várja a mesehallgató gyerekeket.
Olvassuk, hallgassuk – és szőjük együtt tovább a történeteket!
Vadadi Adrienn: Kicsimackó (Kicsimackó-sorozat) (Pagony Kiadó)
Vadadi Adrienn kicsike meséi a legkisebbek hétköznapjait barangolják be a mackócsalád tavaszi ébredésétől téli elalvásáig, Egri Mónika gyönyörű rajzaival kísérve.
Kicsimackónak nagyon jó sora van! Nincs más dolga, csak – ami minden kisgyereknek – felfedezni a világot. Tésztát gyúr, kuckót épít, elutazik a nagymamához, eljátssza, hogy a kedvenc játékai nagy viharba kerülnek, elhatározza, hogy ha nagy lesz, vattacukorárus lesz. Persze időnként eszébe jut egy-két olyan ötlet, ami mackómamának nem tetszik: például amikor ki akar bújni az autóúton a mackóülésből vagy nincs kedve reggel felöltözni. Ilyenkor a mamája hagyja, hogy Kicsimackó magától jöjjön rá egy-egy helyzet békés megoldására, és azzal segíti, hogy teljes szívével figyel rá.
Kb. 3 éves kortól jöhetnek ezek a könyvek is:
Sam McBratney: Imitt, amott, mindenütt (Találd ki, mennyire szeretlek) (Zille Könyv)
Kísérd el a Nagy Mezei Nyuszit és Kis Mezei Nyuszit, amint izgalmas helyeket fedeznek fel imitt, amott – és mindenütt.
Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék (Móra Kiadó)
Szerencsés egybeesés, ha a grafikus író is egyben, és egyik kezével ír, a másikkal rajzol. Egy Szutyejev esetében majdnem szó szerint így van. „Amikor kigondolom a meséket, mindig a jobb kezemben tartom a tollat, a balban pedig a ceruzát vagy az ecsetet. Ez így nagyon kényelmes: a jobb kéz írja a mesét, ezalatt a bal vidám képeket rajzol.” Szutyejev kedves, rövid, vidám és tanulságos meséi, mulatságos figurái közkedveltek a gyerekek körében.
Rachel Piercey: Kerek erdő, esztendő (Babilon Kiadó)
Kerek erdő, esztendő, Hóban-sárban fetrengő, Virágokat lebbentő, Csillagfényben derengő.
Járd Mackóval az erdőt! Csodaböngésző egy mesés erdőről és a négy évszakról. Ebben a varázslatos erdőben iskolába járnak a kisállatok, nyusziéknál szülinapi zsúrt rendeznek, az akadályversenyen pedig az összes erdőlakó elindul, még a csigabiga is. A nyuszik hajóra szállnak, az őzikék virágot locsolnak, a szarvas és a mosómaci színpadra lép. És még mennyi más történik!
Minden oldalpáron keresgélős feladatok és gyönyörű versek várnak Fenyvesi Orsolya bolondos-játékos fordításában.
Annie M. G. Schimdt: Janó és Janka nyári meséi (Janó és Janka-sorozat) (Pagony Kiadó)
„Janó kiment a kertbe játszani, de nagyon unatkozott. Ám egyszer csak észrevett valamit. Egy lyukat a sövényen. Lekuporodott a földre és átkukucskált a lyukon. Hogy mit látott? Egy orrocskát. Meg egy szájacskát. És kék szemecskéket. Egy kislány nézett szembe vele. Pont akkora volt, mint Janó.” Ő Janka! Janó új szomszédja. Ezentúl van kivel játszania, csak át kell mennie Jankához! Nyár van, egész nap ragyogó az idő. Janó és Janka fagyiznak, fürdenek a tengerben, sátraznak és piknikeznek. Mert együtt lenni jó! A Janó és Janka a holland gyerekirodalom klasszikusa, több generáció nőtt fel meséiken.Tarts velük te is!
Richard Scarry: Esti mesék nem csak estére (Tesz-Vesz sorozat) (Móra Kiadó)
Öt új mese vár rád, öt izgalmas történet Cunami hajóskapitányról és a kalózokról, Szimat felügyelőről és az elvetemült banántolvajról, a balszerencsés Ólas úrról és összevissza csereberélt kocsijáról, Cicóék óriási halfogásáról és végül Másik Álmos félresikerült napjáról, amikor csőstül dől a baj. Csak vigyázz, ki ne menjen az álom a szemedből!
Harcos Bálint: Szofi nagy képeskönyve (Pagony Kiadó)
Szofi, Szofi és Szofi!
Ki ne ismerné őt, a vörös hajú, rakoncátlan kislányt, vagy ahogyan egyik olvasója nevezi: a szófogadatlanság királynőjét? Ő Szofi, az utánozhatatlan, az óvodások kedvence, aki a kalandjaiba mindig teljes szívével veti bele magát, legyen szó tüsszentésről, varázslásról, bújócskáról vagy szánkózásról. Néha krampuszként segít a Mikulásnak, vagy fölébreszt egy egész vidámparkot, vagy átváltozósat játszik egy áruházban – néha pedig emberére akad… vagyis lufijára!
Szofi összes már megjelent történetét tartalmazza ez a képeskönyv, Cristina Quiles eredeti, meseszép illusztrációval.
Pásztohy Panka: Mentsük meg a kiskutyám! (Pitypang és Lili-sorozat) (Pagony kiadó)
Lili nagycsoportos óvodás. Mindennap ugyanazon az úton megy az óvodába. Mindennap kétszer kerüli meg a nagy gesztenyefa melletti gödröt. És mindennap elsétál egy zöld kerítéses ház előtt, ahol egyszer csak feltűnik egy kiskutya. Lili egykettőre összebarátkozik a kutyussal, el is nevezi Pitypangnak. Nap mint nap meglátogatja, megosztja vele az uzsonnáját, labdázik vele. Azonban egy nap a kis Pitypang eltűnik. De Lili nem adja fel, és megkeresi a kiskutyát!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka ajándéka (Babaróka-sorozat) (Pagony Kiadó)
Mamaróka dolgozni megy, Babarókának pedig Kölyökőrző be kell mennie. Babaróka bal lábbal kel fel, és semmi, de semmi sem jó. Babarókának fáj a torka. Babaróka elvész a piaci tömegben. Csupa ismerős szülő-gyerek helyzet – és csupa megnyugtató, kedves, biztonságot adó válasz. Mert igen, a mi gyerekünk is ilyen, édes, hisztis, okos és akaratos – és igen, mi is ilyenek vagyunk, odaadóak, de néha persze türelmetlenek, meggondolatlanok, tanácstalanok. Olyan finomsággal, mégis olyan egyszerűen szólnak Kiss Judit Ágnes költő-író meséi a leghétköznapibb történésekről és érzelmekről, amitől ezek a történések rögtön egyedivé és megismételhetetlenné válnak. Egri Mónika rajzai pedig ugyanezzel az érzékenységgel jelenítik meg a könyv szereplőit: Babarókát, Mamarókát, a Kiscicát, vagy éppen a gyönyörűen mosolygó tulipánt.
Szabó Imola Julianna: Rókamók és Círmacs – Rókadombon innen és túl (Cerkabella Kiadó)
A MESEPOGÁCSA könyvcsalád újabb kötete!
Rókamók és Círmacs majdnem testvérek. Hasonlítanak, meg nem is. Civakodnak, meg nem is. Unatkozni ritkán tudnak, mert az erdei Vacoknál mindig történik valami. Hol egy telefont hagynak el, hol egy szülinapi doboz hiányzik, hol a naptári hetek zavarodnak össze, vagy egy fogszabályzó okoz kavarodást.
Szabó Imola Julianna rövid, humoros és olykor lírai meséi meglepő fordulatokat tartogatnak.
Testvérpároknak és erdei kalandoroknak külön ajánlott!
Czernák Eszter: Sárkányovi (Sárkányovi-sorozat) (Pagony Kiadó)
Vajon milyen lesz az első nap az oviban? Tényleg lesz ott sok-sok játék, lesznek új barátok? Zoé, a háromfejű sárkánygyerek, mint minden kisovis, aggódva érkezik a Szivárvány Óvodába: biztosan ismeretlen csoporttársak, szokatlan ízek, rengeteg pakolás és unalmas délutáni alvások várnak rá! Aztán megismerkedik a csoporttársaival, és a Sárkányoviba bizony nem embergyerekek járnak, hanem jetik, manók, tündérek és trollok! Vajon a kis sárkány és új barátai együtt rájönnek, hogy oviba járni igazából a legjobb móka?
Vadadi Adrienn: Leszel a barátom? (Pagony Kiadó)
Leszel a barátom? – kérdezi teljes természetességgel az óvodában egyik gyerek a másiktól. Leszek! – hangzik a vidám válasz, és már mennek is együtt a homokozóba, a mosdóba, a babaszobába. Vadadi Adrienn ovis meséi ezekről az apró élményekről, erről a nagyon fontos három-négy évről mesélnek. Az alvásról és nemalvásról, evésről és válogatásról, barátokról és magányról, babázásról és építésről, vicces óvó bácsiról és nagyívű szökési tervről, rosszalkodásról és megbocsátásról. Egyszerűen, kedvesen, humorral és megértéssel. Akár most megy oviba a gyerekünk, akár ott tölti már a mindennapjait, ez a könyv neki és róla szól, és minden percébe bele tudja élni magát!
Bálint Ágnes: A szitakötők szigetén (Holnap Kiadó)
A Szitakötők Szigete arról volt nevezetes, hogy valamennyi dunai sziget közül ezen nőtt a legfinomabb, legízletesebb, legkövérebb fű. Mondták is némelyek, hogy meg kellene változtatni a sziget elnevezését, esetleg olyasmire, hogy a Zamatos Gyomnövények szigete vagy a Selymes Füvek szigete. Erre a szitakötők kijelentették, hogy akkor viszont ők elköltöznek a szigetről. Ez nagy kár lett volna, mert a szitakötők csillogó szárnyukkal, könnyed röptükkel sok gyönyörűséget szereztek a sziget lakóinak…
Czernák Eszter: Hová bújt a süni? - Panka és az évszakok (Panka-sorozat) (Pagony-sorozat)
Panka és anya mindennap sétálnak egyet. Útközben Panka mindent megfigyel és megkérdez, anya pedig türelmesen válaszol az ezernyi kérdésre: miért bújik el a süni, miért hullanak le a levelek, hova tűnik a hópehely, milyenek a béka- és lepkegyerekek, és mit csinál a vakond a föld alatt?
Érdemes a kicsikkel együtt leguggolni, és megfigyelni a világ apró csodáit, hiszen a városban is rengeteg érdekes élőlénnyel találkozhatunk – télen, tavasszal, nyáron és ősszel, azaz egész évben!
Elveszett alvókák (Pagony Kiadó)
A gyerekek képzelete és szeretete határtalan. A legbelsőbb gondolataikat, félelmeiket és vágyaikat sokszor nem is tudják szavakkal elmondani, de gond nélkül megosztják azokkal a kedves, agyonszeretgetett kis játékokkal, „akikkel” együtt is alszanak. Mindenhova magukkal hurcolják őket, mert óriási biztonságot ad számukra a létezésük, és valljuk be, mi, felnőttek is hálásak vagyunk a mindig megnyugvást adó plüssnek, plédnek, nyunyinak, rongyinak, kabalának…
Ha a szeretett tárgy eltűnik, (ami sajnos elég gyakran előfordul), a kicsikben hirtelen összedől a világ. Kétségbeesetten keressük együtt az elveszett kedvencet, ám sokszor hiába. Az is előfordulhat, hogy meglesz az alvóka, de hova kóborolt? Miért és hogyan veszett el? Mi lesz azokkal, akik soha nem kerülnek elő? „Ugye, nem azért mentek el, mert nem szeretnek minket?” – kérdezik ilyenkor a gyerekek.
Kilenc neves meseíró az elveszett kedvencek nyomába eredt, és… annyit elárulhatunk, hogy minden alvóka jól van!
Sven Nordqvist: Amikor Findusz kicsi volt és eltűnt (Pettson és Findusz-sorozat) (General Press)
Az öreg Pettson magányosan éldegélt kis vidéki házában. A tyúkjain kívül más társasága nem volt, így néha bizony nagyon egyedül érezte magát. Egyik nap a szomszédja, Andersson néni állított be hozzá, s egy kartondobozt nyújtott át neki, amire nagy betűkkel az volt ráírva, hogy Findusz zöldborsó. Amikor azonban az öreg kinyitotta a dobozt, borsó helyett egy apró kiscicát talált benne. Azonnal a szívébe zárta az apró jószágot, és innentől kezdve a tanyán teljesen megváltozott az élet…
Berg Judit: Micsoda idő! (Panka és Csiribí-sorozat) (Pagony Kiadó)
„Ezt a rózsaszín ruhás tündérlánykát Pankának hívják. Az erdő közepén él, egy öreg tölgyfa első emeletén. Puha mohából van az ágya, virágszirom a ruhája. A tündérfiú neve Csiribí. Ő is az erdőben lakik, egy odvas fenyőfában. Panka és Csiribí barátok.” – kezdődik a mese. Tündérekről van tehát szó, no meg mókusokról, borzról, nyestről és szarvasbogárról, napról, szélről és felhőről Berg Judit új mesekönyvében. (A szerző Hisztimesék című könyvét sokan ismerik, szeretik és haszonnal forgatják…) Most pedig itt van Panka, a mindig vidám tündérlány, aki imád sütni-főzni, öltözködni, játszik mindenféle hangszeren, de repülni sajnos nem tud; és itt van Csiribí, az ezermester tündérfiú, aki mindenféle szerkentyűt képes megjavítani, de nem birkózik meg a forró csoki elkészítésével – és itt van öt vadonatúj mese, amely a két kis tündér kalandjait meséli el mindenféle időben – nevezetesen szélben, napban, esőben, ködben és hóban.
Jacob Martin Strid: Hihetetlen történet az óriás körtéről (Kolibri Kiadó)
A neves dán képregény-rajzoló gyermekkönyve rendkívül humoros és megannyi vad ötlet ölt testet benne. Aki szereti a kalandokat, a rejtélyeket és az izgalmas szerkezeteket, biztosan élvezni fogja!
Ismersz olyan kalózt, aki él-hal a görögdinnyéért? Láttál valaha mágneses fénytüneményt? Találkoztál már a Rémséges Tengeri Sárkánnyal? Ha nem, itt az ideje! És akkor az is kiderül, vajon mitől rejtélyes a Rejtélyes Sziget…
Micó, Sebastian és Glükóz professzor egy hatalmas körtéből vájt hajón indul útnak, hogy megtalálja Napváros polgármesterét, aki épp egy éve tűnt el. Átkelnek az Éjfekete-tengeren, ahol fura szerzetek segítik őket…
4 éves kortól ajánlott gyerekkönyvek
Bajzáth Mária: Járom az új váramat – Népmesék a világ minden tájáról 4-6 éveseknek (Népmesekincstár-sorozat) (Kolibri Kiadó)
A mesékben, mondókákban, népdalokban a ház, vár, palota, a templom gyakran magát az embert jelképezi, amelynek ezen a nyelven ablaka a szem, ajtaja a száj, kupolája a homlok.
A 4-6 éves gyerekek ezt a várat járják, építik. Összes kérdésük, minden mozdulatuk, megszerzett élményük, tapasztalatuk és álmuk azt a célt szolgálja, hogy testükből-lelkükből erős, gyönyörű vár épüljön, s abban várkapitánnyá válhassanak.
Ebben segítik őket a világ minden tájáról való, sok-sok nép mesekincstárából válogatott különleges mesék, amelyek őseink mágikus, teremtő, képi nyelvén üzenik, hogy élni jó, jónak lenni érdemes, és jó tett helyébe jót várj!
Fésűs Éva: Az ezüsthegedű (Szent István Társaság)
A népszerű írónő évek óta rendkívül közkedvelt mesekönyve 65 kis történetet tartalmaz, 3-8 éves gyerekek számára. A mesék hősei a gyerekek szívéhez közel álló állatok: a mókus, a tücsök, a nyúl, a róka stb. Fésűs Éva tanulságos történetei észrevétlenül nevelik az Olvasót.
Tony Wolf: Mesél az erdő az állatokról (Mesél az erdő-sorozat) (Manó Könyvek)
Gyerekkorunk kedvenc történeteit vehetjük újra kézbe – hiszen ki ne szerette volna hallgatni, miről is Mesél az erdő –, a szerző eredeti illusztrációival. A sorozat első kötetében az ott élő állatokról: az egérlányok, a sünik, az őzek, a békák, a pelék és Józsi, a holló kalandjairól olvashatunk. Megtudhatjuk, hogyan válhat egy fapapucs remek hajóvá, mi mindenre jó a borsóhüvely, és bekukkanthatunk egy feketerigó-esküvőre is! Tony Wolf bájos mesegyűjteménye és rajzai az erdő lakóinak mindennapjairól a mai óvodásokat is elvarázsolják.
Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje (Panka és Pietro)
„A Csupafül 22 meséje fordulatos, izgalmas mesekönyv, benne van a gyermekvilág megannyi kérdése, szorongása, vágya – és a megoldások iránya, a vigasztalás, a bátorítás is. Pontosan azt tudja, amit egy jó mesének tudnia kell. Segít élni, segít jól, okosan és örömben élni. Ahogyan Fésűs Éva egy versében írja, benne van „…a lényeg, / a rejtőzködő, ami sosem látszik, / de a lélekhez szelídült anyagban / tündöklőn ott sugárzik.” Tehát nem kézbe-(vagy észbe)adja, nem kiokít az értékekre, hanem az élményeken keresztül, a gazdag fantáziavilág megelevenítésével „szívbe-írja” mindazt, amit minden szülő feltétlenül át szeretne adni a gyermekének. Felelősségérzet, barátság, talpraesett bátorság, igazmondás, becsület, áldozatkészség, humor és életrevaló huncutság, tisztelet, önzetlenség, szerénység – és sorolhatnánk mindazokat a lélekemelő erényeket, amelyeket finom színekkel rajzol meg az írónő Csupafül derűs és fordulatos kalandjaiban.”
Szepes Mária: Pöttyös Panni (Pöttyös Panni-sorozat) (Móra Kiadó)
Pöttyös Panni gyanakodva fogadta a pöttyöket, amelyek ruhájáról átszálltak rá, és éktelenül viszkettek. A bárányhimlő azonban kiváló alkalom volt arra is, hogy Panni és nagymamája az egész napot együtt töltse. Amikor pedig a pöttyök már megint csak a ruhán voltak, Panni újra játszhatott Péterkével, Tamarával, cicákkal, kutyákkal, sőt az óvodakezdés előtt elutazott nagymamájával a Balatonra.
Eduard Petiska: A világ leggazdagabb verebe (Móra Kiadó)
A népszerű Vakond-történetek ismert szerzőjének meséje Borzas Petiről, az irigy, falánk verébfiókáról szól, aki a maga kárán tanulja meg, hogy segítőkész társak nélkül még egy kismadár sem boldogul, s az igaz barátság minden gazdagságnál többet ér. A kedvesen tanulságos történetet Zdeněk Miler bohókás-hangulatos színes illusztrációi ihlették.
Zdenek Miler: Hogyan gyógyította meg a vakond az egeret? (Móra Kiadó)
A vakond legjobb barátja, a kisegér megbetegedett, ezért a vakond kalandos útra indul, hogy megszerezze az egyetlen virágot, amely meggyógyíthatja barátját.
Bálint Ágnes: Mazsola (Mazsola-sorozat) (Holnap Kiadó)
Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja egy szép napon födél nélkül maradt. Szerencsére talált a mezőn egy jókora sütőtököt, aminek a cinkék már kivájták a belét. Csinosan berendezte, dundi szalmazsákot készített magának, jó kis karosszéket, és lámpagyújtás után vidáman olvasott újságot. Egyszer csámcsogást hallott kintről. Egy induri-pinduri malac rágta a házat. Ugye ti már tudjátok, ki volt ez az induri-pinduri kismalac? Hát Mazsola! Aki persze ott is maradt mindjárt a kis tökházban, és ha meghallgatjátok a mesét, megtudhatjátok, mi minden történt Mazsolával, aki még a tévében is szerepelt.
Bálint Ágnes humoros, vidám meséjét Bródy Vera bábfotói teszik még vonzóbbá minden gyerek számára.
A népszerű meseíró legnépszerűbb könyve, melyben a szeretetreméltó, falánk és kissé lusta, de nagyon kedves kismalac kalandjai elevenednek meg. Új formában, színes képekkel adjuk ismét közre az ismert történeteket.
Farkasházi Réka: Életmesék – Családi album (Helikon Kiadó)
A kétszeres Fonogram-díjas Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar énekesnője ezúttal maga vállalkozott, hogy kísérő meséket ír új albumuk dalaihoz. Visszanyúl a mesélés ősi és bensőséges hagyományához, amikor a szülő a család mikrokozmoszának eseményeit szövi mesébe, hogy ezáltal érthetővé és tanulságossá tegye gyermeke számára a sok új élményt vagy akár a „felnőttesebb” dolgokat is. Az ehhez szükséges türelem és szeretet minden mesét áthat, a dalok pedig játékká hangszerelik a mindennapokat. A történetekből összeálló album – korunk családjainak albuma – tiszta és őszinte hangot kölcsönöz az együttélés nehézségeinek, a veszteségek feldolgozásának, a másság elfogadásának, egyenrangú partnerként kezelve a kis hallgatót. Ráadásul a gyermeki tisztaság és a szülői szeret hangja a kötetben foglalt meséken túl vezet: Farkasházi Réka könyvének célja, hogy az ő történeteinek mintájára minden szülő a saját hangján folytathassa és szeretve taníthassa egy elfogadó életre azokat, akiket a legjobban szeret.
Annie M. G. Schmidt: Szutyoksári (Pagony Kiadó)
Hogy kicsoda Szutyoksári? A világ legmaszatosabb kislánya. Hiába fürdik állandóan, újra meg újra valamilyen kalamajkába keveredik a kutyájával, Koszmókkal együtt, aminek a végén rendszerint piszkosabbak lesznek, mint valaha. Annie M. G. Schmidt minden idők leghíresebb holland meseírója, és állandó illusztrátortársa, Fiep Westendorp lehengerlő humorú könyve a minden lében kanál, bajkeverő kislányról és kutyájáról saját hazájában igazi klasszikusnak számít.
Lackfi János: Gipszmüzli és epertorta (Dombontúli mesék-sorozat) (Kossuth Kiadó)
A Dombontúli Lakóparkban mindig történik valami. Az egyik házból titokzatos hangok szűrődnek ki. Akác, a kiselefánt homokból epertortát süt, amitől valaki nagyon megijed. Ki költözik be legközelebb a lakóparkba, és kivel deríti fel a kiselefánt a titkos átjárót?
Berg Judit: Cipelő cicák a városban (Cipelő cicák-sorozat) (Pagony Kiadó)
A Cipelő cicák apró kis játékcicák: testük tarkabarka, farkuk végén színes gyöngyök himbálódznak. Pont elférnek egy gyerek markában, gazdáik mindenhová magukkal cipelik őket. A felnőttek csak ennyit látnak. De a gyerekek tudják, hogy a cicák ennél sokkal többre képesek! Csak csettintenek egyet a farkuk végivel, és hihetetlen csodák történnek: maguktól elindulnak a játéklovak, lilára és kékre váltanak az utcai jelzőlámpák, eltűnnek a tányérról az otthagyott kenyérhéjak… Hát még, amikor a gyerekek a játszótérre, az állatkertbe vagy éppen a kirakodóvásárba cipelik magukkal a három rosszcsontot!
Erwin Moser: Kokó és Kiri (Manó Könyvek)
Itt vannak Erwin Moser Álomországának hősei:
Kokó, a görbe orrú medve;
barátnője, Kiri;
a bölcs fehér madár;
a növénybűvölő;
Rico, a rőt sárkány,
nyolc éhes bogár, és még sokan mások.
A varázsernyő és a repülő szőnyeg segítségével sok-sok kalandot élnek át. Megtanulják, hogy a kívánság akkor teljesül, ha sikerül egyszerűen megfogalmazni, ám annál hosszabb idő kell hozzá, hogy teljesüljön…
Erwin Moser varázslatos meséi mindenkit elbűvölnek: kicsit és nagyot egyaránt!
L. A. Levinova: Pipacska és Kockapaci kalandjai (Vidám matematika) (Typotex Kiadó)
„Hol volt, hol nem, volt egyszer egy kicsi ház, lakott abban egy apró emberke. Pipacskának hívták, mert az arcocskája mindig piros volt. Zöld süveget viselt. A mi emberkénk, Pipacska, Nagy Varázsló szeretett volna lenni. Csillagokkal díszített ezüst süvegre vágyott. De hogyan lehet valakiből varázsló? Ezt bizony Pipacska már nem tudta, és nem is volt senki, akitől megkérdezhette volna. Ezért aztán elhatározta, hogy pajtásokat keres magának. Hiszen a jó pajtás mindig segít, ha kell.” A nagy keresés közben rálelt a színes építőkockákra, s ahogy „egyik kockát a másikra rakta, a kockák egyszer csak felugrottak. Lett belőlük valami, se nem csikó, se csacsi – Kockapaci.” Így kezdődik a két barát története, akik a mese folyamán csuda kalandokba keverednek, s még csudább teremtményeket ismernek meg: felhőelefántokat és felhőzsiráfokat, Nyuszi Gyuszit és Elefánt Elemért, vagy éppen a Zöldszakállú Manót, s közben persze megküzdenek a gonosz Pókhas Pállal. Az egyes fejezetek rövidek, frappánsak, a kísérő kérdések már a 3-4 éveseket is elgondolkodtatják, az esti közös meseolvasás pedig lebilincselő fejlesztőjátékká válik.
Erwin Moser: A tigrisbogár (Manó Könyvek)
A levéltetű elhiteti a kert lakóival, hogy a krumplibogár valójában elvarázsolt indiai tigris. A hangyáknak istene van: barna színű, és bőg, mint a tehén. A ravasz légy pedig egy mese segítségével szabadul ki a pók hálójából.
Aki egyszerre vágyik bűbájos és mókás állatok társaságára, vidám kalandokra, valamint filozófiai mélységű gondolatokra, olvassa Erwin Moser történeteit
Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben (Jill Tomlinson állatmeséi) (Pagony Kiadó)
Hupp, a bagolyfióka.
Dundi és bolyhos.
A szeme nagy és kerek.
A tolla puha és pihés.
Minden szempontból tökéletes,
kivéve egyetlen dolgot…
Nem szereti a sötétet. Ezért nem tud vadászni menni a szüleivel. Ezért mindig éhes és a szülei mindig fáradtak. Muszáj tenni valamit! A mamája végtelen türelemmel hagyja, hogy fiókája maga fedezze fel, milyen jó dolog az éjszaka. Hupp minden fejezetben kicsit önállóbb, mindben találkozik valakivel, aki elmondja, hogy miért jó a sötétség.
A világhírű olasz illusztrátor, Anna Laura Cantone kócos, elrajzoltan megnyerő fizimiskájú figurái tökéletesen illenek a mese hangulatához.
Kiss Ottó: A piros tengeralattjáró (Betűtészta Kiadó)
Készen álltok egy óceánátszelő, bálnamentő, eszkimó barátokat szerző kalandra egy hordóból eszkábált, piros tengeralattjáróval?
A József Attila-díjas Kiss Ottó izgalmas történetfolyamot mesél el kontinenseken átívelő barátságról, egy életre szóló emléket adó utazásról. Orosz Annabella illusztrációival szemet-lelket gyönyörködtető kalandban lesz részetek, tartsatok Lucával, Dominikkel, Beton tatával, Turbó mamával és Cicuskámmal földön-vízen át Grönlandig és vissza!
Sylvia Bishop: Tengernyi történet (Aion Kiadó)
Rózi nagyon szeret Nagypapa tengerparti házikójában nyaralni. A házban ugyanis rengeteg olyan holmi található, amikről Nagypapa kalandos történeteket tud mesélni a gyerekkorából. Ám bizonyos emlékeket nem lehet a házba bevinni. Vajon hogyan segíthetne Rózi Nagypapának, hogy ezeket se feledje el? A Tengernyi történet egy inspiráló mese annak…
Csukás István: Egy kiscsacsi története (Mirr-Murr-sorozat) (Könyvmolyképző Kiadó)
Ki ne ismerné a kedves, jámbor, kék posztóból készült kiscsacsit, akinek kedvenc helye a virágtartó egyik sarka? És ki ne ismerné a torzonborz, villogó szemű Mirr-Murrt, a fogait csattogtató, de nem is olyan félelmetes kandúrt? Évek óta jó barátunk mindkettő és a hozzájuk tartozó vidám kis kompánia, részben a tévéből, részben a Móra Kiadónál megjelent mesesorozatból. Az új kiadás Foky Ottó színes, mulatságos bábos fényképeivel jelenik meg, ugyancsak sorozatban.
Udo Weigelt: Mia és a macskamedve (Mia-sorozat) (Manó Könyvek)
Mia még soha nem volt ennyire magányos. Annyira jó lenne, ha lenne egy barátja!
De nicsak! Mintha az egyik költözős doboz megmozdult volna! Óvatosan kiveszi a dobozból a gumicukros üvegedényt. Az edényben valami szőrös és puha dolog lapul.
– Carlo vagyok. Carlo, a macskamedve – mutatkozik be a vicces, gyűrűsfarkú kis állat. Mia rögtön tudja, hogy megtalálta az új barátját. Carlo azonban nem lelkesedik annyira a kislányért, aki csak úgy beköltözött a házába, anélkül, hogy előbb engedélyt kért volna tőle.
Erdős István: Aprótörpe indiánok (Pagony Kiadó)
Az erdő mélyén egy kis indiánfalu húzódik meg. Az apró wigwamok között gyufásdoboznyi indiánok gyűjtik a makkot, ülnek a tűz körül, és ünneplik minden hónapban a teliholdat. Ők az aprótörpe indiánok. Ám hiába aprók, bátorságban és hőstettekben nincs hiány. A legbátrabbak és legleleményesebbek persze a törzs legfiatalabb harcosai: Táncoló Pitypang, a vakmerő indiánfiú és Ásító Felhő, a bölcs indiánlány. Akár csípős bogarak, akár óriási bölények veszélyeztetik a falut, ők ott vannak, és hol csellel, hol jó ötletekkel megmentik társaikat. Ha beteg a törzsfőnök, ők indulnak gyógyító füveket szedni a veszélyes szurdokba. Nem csak nagyóvodásoknak, de első olvasmánynak is kiválóak az akciódús, rövid mesék.
Bálint Ágnes: Tündér a vonaton (Holnap Kiadó)
A kis virágtündér, Flórika egy mályvakehelyből pottyan a vonatülések mögé. Hamar barátokra lel, és e titkos rejtekhelyen az ott felejtett sokféle limlomból otthonos lakást rendez be. Mindig jut az utasok elhullajtott morzsáiból számukra eleség, az utasok fecsegésének hallgatása pedig pompás szórakozásul szolgál. Pásztohy Panka illusztrációival bizonyára éppolyan kedvelt könyve lesz a gyerekeknek, mint Bálint Ágnes többi, népszerű meséi.
Tasnádi Emese: Julijuli és Mackó (Manó Könyvek)
Egy mesegyűjtő kislány tündérek és manók nyomába szegődik. A várost járva Julijulit és Mackót olyan felnőttekkel hozza össze a véletlen, akikről előbb-utóbb kiderül, hogy különlegesek: remekül beszélik a mackónyelvet, és egy-egy csodálatos történettel gazdagítják a kislány mesekollekcióját. A tündéri Julijulit és a kedves, zsémbes Mackóját Agócs Írisz ecsete keltette életre.
„Adva van Tasnádi Emese, mint anyuka, és adva van Julijuli, aki magát nevezi el ilyen kétszerkétszermondósan; aki tündér lesz, ha felnő, aki Mackójával társalog. És Emese felemeli magasra Julijulit, »hogy nagy, hogy óriás legyen«. Beemeli a mesék terébe, hogy azt tegye, ami neki a Nagykönyvben meg van írva.” – Lackfi János
Palásthy Ágnes: Elrabolták a siklót (Könyvmolyképző Kiadó)
Elragadóan kedves, mulatságos állatmesék barátságról, becsületről, emberségről.
„ – Mit találtatok?
– Hát csak a sikló hűlt helyét találtuk.
A hőscincér mérges pillantását látva az egyik muslinca óvatosan visszakozott:
– Vagyis az üres kabátját.”
Az erdei tisztáson és környékén mindig történik valami. A kelekótya muslincák felfedezik, hogy elrabolták a siklót; Vakond az észak-nyugati átjárót kutatja; Mókus Rézi végre megtalálja elrejtett téli eleségét; Sün Samu tánciskolába indul; Pisztráng Öcsi világgá megy; Csiga Béla pedig életre szóló barátra lel, amikor megismeri Szepit, a kócos hernyót.
Az erdei tisztáson mindig zajlik az élet.
David Grossman: Zsiráf, és irány az ágy! (Pagony Kiadó)
Veled is előfordult, hogy szerettél volna levelet kapni, de senki sem írt? Hogy inkább átváltoztál volna mindenféle vadállattá lefekvés helyett? Vagy csak te értetted, amit a kistesód mondott, senki más? Még szerencse, hogy apa mindig segít megoldani az efféle problémákat: beszél az ismerős postással, úgy tesz, mintha egy zsiráfot találna a kádban, és megkér, hogy tolmácsolj, amikor a kistesód elrejti a slusszkulcsot. David Grossman, a legnagyobb kortárs izraeli író egy-egy csavarral mindig különlegessé varázsolja az apró-cseprő kalandokat. Igazi apás mesekönyv esti felolvasásra!
Annie M. G. Smith: Titi a toronyház tetején (Titi-sorozat) (Pagony Kiadó)
Titinek nincs hol laknia. Szerencsére a toronyház legfelső szobája még üres. Csakhogy a szomszédok nem mind jóindulatúak: Patyolatné szerint háziállat nem való a házba, főleg nem csótány, rendnek kell lennie, a házmester pedig szeret kötözködni a nála gyengébbekkel. Csakhogy Titi a daruskocsijával mindenkinek segít, így hamar sok barátja akad: Gerda, a galamb, Penna bácsi, a könyvárus, Ágica, a rózsaszín ruhás kislány, a sirályok, de még az Őrnagy és Nyurgaló is! Végül még a tengerpartra is eljut új szomszédaival, a Trappolka családdal. A Szutyoksári holland szerzőpárosának a Titi a toronyház tetején az egyik legsikeresebb meseregénye. A három részes sorozat első kötetét 5-10 éves korú gyerekeknek ajánljuk. Nevessünk, hüledezzünk, tartsunk Titivel, aki igazi derék, bátor gyerek!
Andreas H. Schmachtl: Mókus és medve (Manó Könyvek)
Egy bizonyos állat brummog az erdőben. Még Mókus is felébred rá odafent, a fa odvában. Nahát, ki brummoghat? Ki más, mint Medve! A tó felé igyekszik a horgászfelszerelésével. Mókus is csatlakozik hozzá, legalább Medve nem lesz egyedül. Hamar összebarátkoznak, és csudás kalandokat élnek át. Együtt fellebbentik a fátylat az erdei szellemek titkáról, a rosszkedvűen induló napot feldobják egy vidám lubickolással a folyóban, fellépnek a Nyuszik kórusával, és egyszer még vad viharba is kerülnek.
Húsz történet, tele vidámsággal, izgalommal és megnyugtató befejezéssel.
Kép: Photo by Jonathan Borba on Unsplash
