Nagyon szeretem, amikor a gyerekeket nem egyértelmű, fekete-fehér témákkal kínáljuk meg mesehallgatásaik során. Például az élet olyan szegleteibe pillanthatnak be korosztálytól függetlenül, amely az átlagosnak tekintetteket felülírja. Ilyen alapvető téma, amikor nem egy hagyományos anya-apa-gyermek(ek) családformát mutat be egy könyv. Benji Davies brit író, illusztrátor és filmrendező Beni-sorozata az egészen kicsikhez szól úgy, hogy sehol se lép be a történetekbe egy lágy hangú anyuka. Egyetlen illusztráción sem villan meg a ruhája széle biztatóan, sőt, még csak utalás sincs rá.
Ezeknek a képeskönyveknek egy Beni nevű kisfiú a főszereplője, aki egy tengerparti kunyhóban éldegél kettesben apukájával, időnként pedig ellátogat nagymamájához, aki messze, egy másik szigeten, szintén egy kunyhóban él a tenger szeszélyeinek kitéve. Noha mindhárom magyarra fordított Beni-könyv kiindulópontja az, hogy a kisfiú magányos, ez a magány mindig valami jóhoz vezet.
Az első kötetben (Beni és a kisbálna) egy séta alkalmával egy partra vetett bálna bébit talál. Beni nemcsak igen jó szívű kisfiú, de hamar rájön, hogy ha ezen a hozzá hasonlóan magányos állaton segít, azzal önmagával is jót tesz. Kis kocsijával hazacipeli új játszópajtását, hogy titokban otthon gondoskodjon róla. Mivel azonban a bálna számára egy kunyhóban az egyetlen komfortos hely a fürdőkád, a kisfiú apukája előtt nem sokáig maradhat titokban az új lakótárs. Az apa a lehető legjobban reagál. Beni számára fájó döntést hoz, hiszen a kis bálna érdeke azt diktálja, hogy visszakerüljön természetes élőhelyére. Rájön azonban közben arra is, saját fia érdeke az, hogy többet kapjon az édesapjából, több együtt töltött időt, több figyelmet.
A második kötetben (Beni és a kisbálna téli kalandja) kis hősünk komoly bajba kerül. A tél beálltával apjának talán utoljára nyílik lehetősége halászni indulni. A fagy azonban egyre hatalmasabb, s Beni egyre csak várja-várja édesapja visszatértét. Aggodalma nem szűnik, így kis csónakjával egyedül indul a keresésére. Szembesülve azonban azzal, hogy idő közben a tenger csaknem befagyott, a jégen kutat tovább a halászhajó után. A hajót meg is találja, de apja nincs rajta, így Beni a tengerbe fagyott hajón reked. Amikor már igazán félni kezd, igazán kilátástalannak tűnik a helyzete, onnan jön a segítség, ahonnan a legkevésbé várta. Felbukkan a korábban megmentett kis bálna, s egész családjával együtt, közös erővel kiszabadítják a kisfiút a hajóval együtt a jég fogságából.
A harmadik kötetben (Beni és a nagyi madarai) Beni a szünidőt a nagymamájánál tölti. Eleinte nem találják a hangot, túl nagy a távolság köztük. A nagyi minden ételt hínárból főz, a fogait éjszaka pohárban tartja, s még az ágya is kényelmetlen. Nagyi habár nem halász, mint Beni édesapja, mégis ugyanolyan elfoglalt. Éppen ugyanannyira nem fér bele az életébe egy kisfiú. Hol főz, hol varr, hol jógázik, éli az életét, a szokásos mindennapokat. Beninek így ismét csak a már jól ismert játéklehetőségek után kell néznie: útra kel egyedül, hátha tartogat valamit számára a tengerpart. Tartogat is, mégpedig egy jókora vihart, s egy olyan dagályt, ami a számára még ismeretlen kis szigetet igencsak átformálja. Beni miközben egy kismadarat próbál kimenteni a viharból, ijedten veszi észre, hogy neki magának is megmentőre van szüksége. Szerencsére a nagymama épp akkor érkezik, amikor a legnagyobb a szükség rá. Nemcsak megmentővé válik, hanem végre igazi gondoskodó nagymamává is. Együtt lehelnek életet a viharból mentett kismadárba, s közben unoka és nagymama végre közös nyelvet kezdenek el beszélni. Így Beni sok fantasztikus élménnyel, sok-sok együtt megélt kalanddal térhet haza a saját tengerparti kis kunyhójába édesapjához.
Az egyértelmű, sokszor igen fekete-fehér fogalmazásmód nemcsak a kisebb korosztálynak szóló szövegeket jellemzi, hanem a nekik szóló könyvek illusztrációit is. Talán a bölcsis, kis ovis korosztálynak kínál legnagyobb mértékben vizuálisan megkérdőjelezhető igényességű darabokat a könyvpiac. Dunát lehetne rekeszteni bumszlifejű, mindössze két érzést megmutató számítógépes grafikákat felvonultató kiadványokkal. Mintha a mesecsatornák szegényes vizuális kínálatát kellene a könyvkiadásnak is követnie.
Rendkívüli öröm, amikor olyan könyvek kerülnek a kis kezekbe, mint Benji Davies Beni-könyvei. Mindhárom részt a szerző egész oldalas saját képei díszítik. A három kötetben több évszakban és különböző időjárási viszonyok közepette csodálhatjuk meg a lenyűgöző, hatalmas tengert, amely hol csendes, idilli, hol félelmetes. Hol ad, hol elvesz. Láthatjuk esőben, viharos szélben, és jégpáncél alá szorulva is. Megismerkedhetünk az árapály jelenségével, a varázslatokat és játéklehetőségeket rejtő aranyló fövennyel, a titokzatos sziklákkal és barlangokkal is. Vagyis egy addigi kis élete során nem sokat utazott, látott magyar kisgyermek elé a világ egy egészen másik szeglete tárul e könyvek által.
Mind a szövegben mind az illusztrációkon átsüt a természettel való alázatos, békés együttélés gondolata. Pontosabban, hogy a világ sok szegletében az ember még nem gyűrte maga alá, amit a természet adott, nem fedte be betonnal, égig érő épületekkel.
Az egész oldalas szépséges illusztrációkhoz kevés, oldalankénti 4-5 sor szöveg társul. A nagyobb betűs tipográfinak köszönhetően az egészen kezdő olvasóknak is sikerélménye lehet a könyvvel.
A kötet darabjai önmagukban is megállják a helyüket, hiszen a szövegben épp annyi kis visszautalás van mindig a korábbi történésekre, amelyek elég információval szolgálnak, hogy az adott könyv történetét egymagában is értse a mesehallgató. Ugyanakkor a három kötet egymás mellé is tehető, összevethető a képeken például Beniék kunyhója különböző évszakokban. A tenger arcait is áttekinthetjük így az egész oldalas illusztrációkon, vagy épp a három kötetben megjelenő felnőtt figurákat is össze tudjuk hasonlítani egymással. A három könyvet egymás mellé téve tűnt fel például a nagyobbik, már iskolás lányomnak, hogy Beninek soha nincs szája a rajzokon, szemben a nagymama és az apa alakjaival. Ez a vizuális kis csavar rengeteg gondolkodnivalót adott a gyermeknek, többek közt az ilyen mozzanatok miatt is tartom fontosnak s ajánlom ezt a sorozatot a kisebb korosztály számára.
Író és illusztrátor: Benji Davies
Cím: Beni és a kisbálna, Beni és a kisbálna téli kalandja, Beni és a nagyi madarai
Fordítás: Tót H. Ágas
Kiadó: Tündér Könyvkiadó
Év: 2018
Oldalszám: 26-32 oldal
Korosztály: 2-5
