Az én életemben két fontos mesélő férfi is van: édesapám és kislányom apukája. Édesapám nem csak nővéremnek és nekem mesélt, de az unokáknak is, amikor éppen náluk töltöttek pár éjszakát. A saját gyerekkori emlékeim szerint tesómmal a 80-as évek népszerű mesegyűjteményeiből kaptuk a jóságot, az unokáknak már fejből mese is jutott: a kicsik feladata 3 dolog megnevezése volt, a Tata pedig ezek köré szőtt történetet.
Borcsám is sokat köszönhet a mesélő apukájának. Bár nem az apukájával közös tető alatt cseperedett fel, az ő különlegesen szoros kapcsolatukat is a közös olvasás de méginkább a közös, szabad meseszövés alapozta meg.
Ismeretségi körömben is szép számmal vannak mesélő apukák. Mindig öröm velük arról beszélgetni, hogy éppen mit olvasnak és milyen szuper közös élményeket szereztek. A témára készülve a „Neveljünk olvasókat!” csoport tagjait is megkérdeztem a családi könyves szokásokról, az apukák részvételéről az esti mesés rutin kialakításában. Ezekből és mindenféle izgi felmérésekből, tanulmányokból erre jutottam:
10 dolog, amit apukaként a meséléssel adhatsz a gyerekeidnek és a családodnak:
1. A mesékkel jobban gyarapíthatod a kicsik szókincsét, mint bárki más!
Az apukák az anyukákhoz képest mérhetően több szóval kommunikálnak mesélés, képeskönyv nézegetés közben. Így az első 36 hónapban az apukák mesélése a kicsik nyelvi fejlődésében szinte többet számít, mint anya felolvasása. A csoportban is sokan számoltak be róla, de én is azt tapasztaltam, hogy ha az Apukáknak sikerül rávenniük magukat a közös „könyvezésre”, hihetetlen kreativitással vetik bele magukat és estéről-estére képesek változtatni ugyanannak a 10 oldalas történetnek a folyásán. Ebből már következik is a 2. pont:
2. A történeteiddel szabadságot „tanítasz”.
Én egy rendszeresen felolvasó/altató apuka (könyvmoly) vagyok. Nálunk nagyon sok visszatérő mese van. Valamikor már átköltöm őket, belekuszálok neki másik könyvekből. Olyankor nagy a móka! De ha magától kéri a 4 éves kisfiam hogy meséljek, akkor meg sem állunk az űrutazásig!
Sándor
Mi, anyukák általában precíz népek vagyunk. Ami le van írva, az le van írva! Azt úgy kell felolvasni! Tízszer, százszor, ezerszer… megmondták a szakemberek is: ha egy gyerek ezerszer kéri ugyanazt a szöveget, annak oka van. Tessenek nagy levegőt venni, és újra és újra elolvasni!
Milyen szerencse, hogy az Apukák nem ilyen szófogadóak! Egy feketeöves mesélő Apuka számára nincs olyan egyszerű lapozó, aminek történetébe ne lehetne minden este új csavart belevinni. A jól ismert sztorik maradnak anyának, Apa „saját anyagból” dolgozik!
Meg tudom erősíteni! Az okát nem tudom, de sokszor hihetetlen vágy fog el, hogy a mese története valami abszurd, morbid, vicces irányt vegyen, amit anya hüledezve hallgat. (Néha szerencse, hogy a babánk még nem érti a szöveget.) Erre a leginspirálóbbak a babageometria vagy szövet könyvek voltak. Ezeket kezdi lassan kinőni, megunni, új forrás a kukucskálós könyv lett.
Zoltán
3. A meséiddel kacagást fakasztasz.
Nálunk mindig írtó vicces, amikor apa mesél. Apa, aki portugál vagy azért vicces, mert magyarul olvassa fel a Pipp és Pollit "enyhe" akcentusával vagy azért vicces mert elmeséli a mesét portugálul, persze tök máshogy, a képek alapján. De a lényeg a lényeg, anyánál sokkal mókásabban.
Judit
A „miért jobb, amikor Apa olvass?” kérdésre adott válaszok abszolút győztese egy képzeletbeli versenyen tuti ez lenne: „Mert sokkal viccesebb!”
Ez egy olyan tény, amivel kár vitatkozni! Anyukák milliói tudnának beszámolni azokról az estékről, amikor Apuka az esti mesefelelős és egy adott ponton át kell venni az irányítást, mert elszabadul a humorvonat. Egy-egy egyszerű, anyukaszemmel lélekszépítő, nyugodt esti meséből egy Dumb és Dumber-típusú őrületcunami lesz, minden gyereket + Apukát ezres fordulatszámra pörgetve.
4. A "fejből mesékkel" életre szóló történeteket teremtesz.
Nálunk apa zseniális! Könyvből képtelen mesélni (az az én erősségem), de olyan meséket talál ki a fiúknak, hogy sokszor én is ott ragadok. Van benne sárkány, varázsló, beleszövi a fiúkat, a napi történéseket. Mivel már 7 évesek és én is hosszú meséket olvasok, ezért az a megállapodás, hogy egyik este én olvasok, másik este apa mesél. Apa mesefolyama immáron legalább 4 éve tart (nem emlékszem mikor kezdte, de valamivel a fiuk 3. születésnapja előtt)
Eszter
A fejből mesélés komoly tudomány. Egy kezemen meg tudnám számolni, mennyi anyukát ismerek, aki ismeri a titkot. Apukában viszont nem keveset ismerek, akik évekig szőnek közös mesét a gyerekeikkel. Ezek a történetek szólhatnak a gyerekek kitalált kalandjairól, mesebeli hősök viszontagságairól. Lehetnek egy-egy estét kitöltőek, de évekre szólóak is.
Az egyik legszebb példa erre Carolyn Parkhurst írónő bejegyzése, amelyben leírja az ő és édesapja mesés történetét. Carolyn-t az édesanyja nevelte, de apukájával is nagyon jó volt a kapcsolata. Közös szenvedélyük történetek kitalálása volt. Érettségi ajándéknak Carolyn 15 levelet kapott az édesapjától, de az Apuka csak a postás volt: a 15 üzenet a gyermekkorát végigkísérő, közösen életre hívott karakterektől érkezett, amelyekben „leírták” az érettségiző diáklányhoz fűződő gyermekkori emlékeket és a neki szóló jókívánságaikat.
A szerzőnő mai napig hiszi, hogy apukájától kapta a felnőtt életéhez legfontosabb hozzávalókat: a képzeletet és az írás iránti szenvedélyét.
5. A mesék segítségével jobb szülővé válsz.
A mesélés nem csak a gyerekednek egy végeláthatatlan tanulási folyamat. Egy tanulmány szerint a kicsiknek mesélő apukák a mindennapi, gyermekeikkel történő kommunikáció során nyugodtabbak, nyitottabbak és sokkal kevesebb kritikát fogalmaznak meg a gyerekeikkel kapcsolatban.
Azt gondolom, senkinek sem újdonság, hogy egy apuka sokszor nehezebben fejezi ki az érzelmeit. Gyakrabban fordul elő az is, hogy – főleg fiúgyerekekkel kapcsolatban – a saját gyermekkori szülő-gyermek elvárásait hozza magával. A közös összebújás, lapozgatás, nevetgélés, a mesék gyermeklelket megmutató képessége bizony az Apákra is jó hatással lehet.
6. A meséléseddel egy egyszerű történethez is ezernyi új perspektívát nyújthatsz.
Én minden nap mesélek. Reggel, napközben, este, szinte mindig van nálunk könyv. Lapos, vastag, kicsi, nagy, gömbölyű stb...A felolvasásnál megfigyeltem, hogy teljesen más hanghordozás van ha Anya mesél. Lágyabbak a karakterek. Nálam brutál mélyhangúak és raccsolók... bármilyenek tudnak lenni. Szinte berekedek a végére...Sokat ad, nekem nagy segítség hogy napközben a való életben hivatkozok a mesében olvasott dolgokra, így sok minden összekapcsolunk. pl. mikor Bandita patkány a barlangba kiabál és visszhangzik, ugyanazt kiabáltuk most a Pilisbe kiránduláson. A körülöttünk zajló világot könnyebb értenünk!
Attila
Kutatók összehasonlították, hogy hogyan mesélnek az Anyukák és hogyan az Apukák. Az anyukák sokkal jobban fókuszáltak a könyvre, a pontos szövegre és illusztrációkra. Az Apukák viszont igyekeztek a könyvön túli világhoz, élményekhez, tapasztalatokhoz kötni az olvasottakat. Egy anyuka hajlamos a részletekre rákérdezni: Mit látsz a képen? Mennyi lufija van Boribonnak? Milyen színű a katica? Hol a létra?... Apuka ezzel szemben gyakran a könyvből kilépve azt is elmeséli, hogy ő hogyan kérte kölcsön a szomszéd létráját, hogy megjavítsa az ereszt. Ezzel óriási mértékben fejlesztik a gyerekek absztrakt gondolkozását, amely később többek között a problémamegoldásban lesz hasznukra.
7. A felolvasásokkal, lapozgatásokkal újabb és újabb területeket segítesz a kicsiknek felfedezni.
Nálunk apánál nagyobb irodalomkritikus nincs! Rosszul van Berg Judittól, Vadadira cöccög... Nem érti meg, hogy nem magának, hanem az 5 éves kishölgynek olvas. Így aztán a lányzó a Lovag leszek sorozatot gyűri megint, majd velem olvassa a hercegnőket vagy Lupót.
Virág
Szintén a „Neveljünk olvasókat!” csoport hozzászólásaiból tűnt fel, milyen más szemmel válogatnak az apukák a könyves felhozatalból. A legtöbb hozzászólás azt mutatta, hogy az Apukák bizony sokkal kritikusabbak, válogatósabbak. Nekik nem elég, hogy a sikerlisták éléről vagy lelkes szülőtársak ajánlásai alapján érkezett a könyv a családi könyvespolcra. Lehet egy könyv akármekkora közönségsiker, az Apák szűrője gyakran nem engedi át vagy csak akkora hőzöngéssel, hogy anya és gyermekei megtanulják, mit nem érdemes a kezébe adni.
Cserébe viszont nyitottabbak az ismeretlen, az anyák vészjelzéseit esetleg elindító könyvek iránt. Így törhet utat magának Doktor Proktor Pukipora vagy lehet esti mese egy kísértetektől hemzsegő „horrorsztori”, amely anya szűrőjén nem biztos hogy átcsusszant volna.
Néha én is olvasok a kölköknek, addig sem kell mosogatnom. Úgy vettem észre, szeretik is a hangomat, mert elég sokáig szoktak hallgatni. Én a beleélős felolvasó vagyok. Nem is értem, hogy tud valaki monoton hangon előadni egy mesét. Akkor válasszon mást, ami hozzá közelebb áll. Mi most a Zarf-ot pörgettük ki a srácokkal. El sem tudnám képzelni, hogy ezt az édesanyjuk olvassa fel. Ez férfimunka! Következő valószínűleg Doktor Proktor pukipora lesz. A fingós viccek túlsúlya miatt ezt sem bízom anyura...
Péter
Sok családban szintén az apás felolvasások számlájára írhatóak az ismeretterjesztő könyvek vagy éppen műszaki témájú mesék megjelenései az esti olvasásokkor is.
Nekünk, anyukáknak talán nem kézenfekvő egy autószerelő műhelyben játszódó mese kiválasztása. Egy Apuka szájából viszont lehet, hogy egy 4-5 éves kislány is meghallgatja és nem lesz olyan béna felnőtt korában egy szervizelésnél, mint pl. én most. :D
8. Egy-két mese erejéig tehermentesíted a párodat.
Nálunk az esti rutin, hogy Apa fürdeti minden este a 2 éves fiunkat, aztán amíg én fürdök, ők bekuckóznak és olvasnak. Apa többnyire vadászos, vikinges, természetjárós, ismeretterjesztős, szóval "tudományosabb" könyveket olvas fel neki, én pedig utána a Sankó által választottakat.
Nikolett
Legyen egy gyerek a családban, vagy 2-3... azt bizton állíthatjuk: egy anyuka számára a legnagyobb ajándék az IDŐ. Legyen az egy tusolásra, egy nyugodt vacsorára vagy éppen a legkisebb csemete megetetésére, lefektetésére szánva, aranyat ér! Amennyiben hetente párszor átveszed a párodtól az esti mesélést, nagyon nagy örömet fogsz okozni!
9. A meséléssel, a jelenléteddel biztonságot nyújtasz.
Nagy örömünkre nálunk az esti mese mindig hármasban történik, apa csak nagyon indokolt esetben hiányzik. Igaz ő a jelenlétével gazdagítja csak, de nekünk ez az esti szertartás így igazi, így tökéletes
Betti
Egy Apuka részvétele az esti mesélős rutinban – akár mesélőként, akár hallgatóként - sok mindent üzenhet a kicsiknek és az Anyukának is. A legfontosabb talán, hogy mindig van időd és türelmed, hogy a nap végén fél-egy órát csak a kicsikre figyelj. Történhet bármi a munkahelyen, Anyával is lehettek napközben vitáid, a gyerekek is többször elrúghatják a pöttyöst, de az esti mesélés mindenki számára a biztonság és a nyugalom szigete.
10. A meséléssel bizony minden nap hódítasz!
Hm… kezdjük elveszteni a fonalat? Nem csodálom! De ígérem, ez lesz az utolsó!
Amikor esténként a kicsi gyerekeidnek olvasol, kuncogtok, beszélgettek, igen nagy valószínűséggel gubbaszt valaki az ajtó túlsó oldalán és benneteket hallgatva arra gondol, milyen óriási szerencséje is van, hogy te vagy a gyermekei APUKÁJA.
Végül de nem utolsó sorban, arra bíztatok minden már mesélő és a felolvasásokkal most kacérkodó apukát, hogy csatlakozzon közösségünkhöz, a "Neveljünk olvasókat!" csoporthoz. Mesés tapasztalatokat hozunk, viszünk, cserélünk. Jó hely! ;) Szeretettel várunk!
forrás:
Engaging Fathers in Parenting Intervention Improves Outcomes for Both Kids and Fathers
The scientific benefits of dads reading bedtime stories
How My Father Used Storytelling To Stay Connected After My Parents Divorced
Kép: Photo by Freestocks.org from StockSnap
