Mondanám, hogy gyermekkorom óta nagy versrajongó vagyok, de nem mondanék igazat. Bár emlékeim szerint igen sok könyvet elolvastam gyerekkoromban, de a versek valahogy nem kerültek közel hozzám. Versmondó versenyeken is rendszeresen indultam, viszont aki járt a 80-as években ilyen megmérettetésen, az tudja, hogy ezek a rendezvények sok mindenről szóltak, de a versek megszerettetése talán nem volt ezek között. Csak remélni tudom, hogy ez, az azóta eltelt 30 évben megváltozott és már izgalmasabb, a gyerekekhez közelebb álló művek is előkerülnek olykor-olykor.
Felsős korunkban azért változott valamicskét a helyzet, mert a szentesi sulink lelkes ex-drámais tanára, Szilágyi Gábor és anyukája, Marika néni egy színjátszó-szakkörbe gyűjtött bennünket, és évről-évre egy szuper, egész estés Deák-Diák-Show-t is csináltunk, a végén a 8. osztályosok fináléjával. A finálénk egy "csupa verses, LGT-s, Koncz Zsuzsás-Bródy Jánosos" műsor volt. Ha jól számolom, '92-ben történt mindez plusz 14 évesek voltunk... Tehát olyan lázadósra vettük a figurát. :D A próbákon a dalok szövegeiről és versekről beszélgettünk...és a világról, ami éppen akkor körülvett bennünket. Ami bizony izgalmas és reményekkel teli volt. A próbák és beszélgetések segítségével már össze tudtuk kötni a tanult verseket és a valóságot. Nagyon okosnak és végtelenül "művésznek" gondoltuk magunkat! :D
Aztán valahogy megint eltávolodtam a versektől, és meg kell mondjam, hogy Borcsám születéséig nem is nagyon találtam vissza. Aztán kezembe kerültek a kortárs gyerekversek és verses mesék és a gyerek rajongása meggyőzött arról, hogy ezzel a dologgal érdemes többet foglalkozni. Egy szó mint száz, bizony rákattantunk a gyerekversekre.
Igyekeztem végiggondolni, hogy nekünk és a körülöttünk verseket olvasó családoknak miben segítettek a versek, és a "Neveljünk olvasókat!" csoport olvasó családjainak kedvenc verses kiadványaival kiegészítve, most meg is mutatom nektek:
- 1. A versek olvasásával, memorizálásával naponta sok-sok szóval bővítheted a gyermeked szókincsét. Van annál szebb dolog, ha kicsi manód Kányáditól, Nemes Nagy Ágnestől vagy Weöres Sándortól tanulja a magyar nyelvet?
- 2. Az egyszerűbb gyerekversek megértésén keresztül vezet az út a bonyolultabb költői képek vizualizációja, megértése felé. Ennek pedig nem csak műélvezeti szempontból van nagy jelentősége, de az iskolai tanulmányok alatt is nagy segítség lesz a gyermekednek.
- 3. A versek (a mesékhez hasonlatosan) nemcsak gyermeked értelmi, hanem érzelmi intelligenciáját is fejlesztik. A versekben előbújó érzelmek felbukkanása és azok megértése növeli a kicsik empátiáját vagy segíti saját maguk megértését.
- 4. A közösen megtanult verseket bárhol „elővehetitek”. Orvosi váróban, sorban álláskor, utazáskor… A kicsiket akkor is megnyugtatják a jól ismert rímek, ritmusok, ha éppen számukra kellemetlen vagy ijesztő helyzetben vagytok.
- 5. A közös verselés jót tesz a szülő-gyerek kapcsolatnak. Néhány, a család összes tagja által ismert vicces vers egy hosszabb utazás során is jól jön. Tapasztalatom szerint még a vers megtanulása után évekkel is a legváratlanabb helyzetekben bukkannak fel az ismerős sorok, ezzel egy jó kis közös nosztalgiázást indítva el.
- 6. A versek korai életkorban történő bevezetése a gyereked későbbi irodalmi ízlését is erősen befolyásolhatja. Saját tapasztalatom az, hogy a sok-sok szép vers után a kislányom nagyon tudott rajongani a szép nyelvezetű mesékért. Egyszerűen lett még egy tényező a kis fejében, ami alapján kedvenceket választott.
- 7. A versek fejlesztik a gyerekek nyelvi- és kommunikációs készségeit. Kezdetnek gondolj csak a legkisebbeknek szóló felelgetős versikékre! De hogy tovább menjek, nálunk pár hónap intenzív versolvasás után a lányom megtanult a leghétköznapibb helyzetekben is rímekben beszélni, és ezt előszeretettel használta is, amivel igencsak megdöbbentette a körülöttünk lévőket. :D
- 8. A versek végtelenül mókásak tudnak lenni. Bár én sem voltam felnőtt koromig nagy versrajongó, a Részeg elefánt kötet versein hangosan kacagó lányom meggyőzött a versek szórakoztató voltáról. Később alig győztem a többi vicces verset felkutatni Neki!
- 9. A versek praktikusak, ha kevés az idő a mesélésre vagy több gyereknek kell a kedvében járni. Egy mesehossznyi időbe több is belefér, de az irodalmi élmény nem lesz kevesebb.
- 10. A versek önkéntelen megtanulásával gyermeked memóriája hihetetlenül erősödik. Egy kicsi gyerek szívesen mondja vissza (naponta akár több tucatszor is!) a frissen megtanult verset. A verselés során a kiejtése is fejlődik, szépül. Még nem vagytok meggyőzve? Akkor majd most! Itt jönnek a kedvenc verses gyerekkönyvek!
1. J. Kovács Judit: Kacagtató (Móra Kiadó)
Ölbeli játékok magyar költők verseire
2. J. Kovács Judit: Kacagtató 2. - Ölbeli játékok magyar költők verseire (Móra Kiadó)
Játsszunk a picikkel Tamkó Sirató Károly, Szepesi Attila, Móra Ferenc, Pető Sándor, Nemes Nagy Ágnes és Pákolitz István soraira! Érintsük meg a piciket, mosolyogjunk rájuk, mozogjunk velük kántálás közben!
Bal oldalon vers/versrészlet, míg a jobb oldalon a hozzá kapcsolódó játék leírása szerepel.
3. J. Kovács Judit: Kacagtató 3. - Ölbeli játékok Weöres Sándor verseire (Móra Kiadó)
Cirókázók, lovagoltatók, lógázók teremtenek önfeledt perceket, és már születéstől körbeveszi gyermekünket az érintés, az ölelés és a mosoly. Tanuljuk meg a kötetben szereplő kapcsolatépítő játékokat, és ismételjük őket sokszor, egymásra nézve!
4. Móricz Zsigmond: A török és a tehenek (Móra Kiadó)
5. Móricz Zsigmond: Iciri Piciri (Móra Kiadó)
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy iciri piciri házacska, ott lakott egy iciri piciri kis macska. Volt annak két iciri piciri kis ökre, rákaptak egy iciri piciri kis tökre…”
6. Móra Ferenc: Zengő Abc (Móra Kiadó)
Móra Ferenc Zengő ábécéje a mai iskolások dédapáinak, ükanyáinak könnyítette meg a betűolvasás nehéz mesterségét. Az sem új gondolat, hogy egy-egy sorát továbbgondolva, boncolgatva akár egész könyvet lehet belőle növeszteni. A nagy mesemondó nevét őrző kiadónak egy ilyen kötete számos kiadásban közkézen forgott az utóbbi évtizedekben. De most zendül meg először a teljes ábécé. A dallam, a zene, az éneklés megkönnyíti a versek befogadását, átsegíti az akadozó olvasót a nyelvtörő szavak buktatóin. Így aztán még könnyebben teljesül Móra Ferenc eredeti szándéka, aki úgy akart segíteni a betűkkel, szavakkal birkózó emberpalántákon, hogy minél több örömük teljék ebben. Bölcsen tudta, hogy gyorsabb és eredményesebb is így a tanulás. Persze nem csupán a nyelv tornáját segítheti ez a könyv.
A Zengő ábécé egy immár száz esztendős, a természethez közelebbi életformát őriz, és ennek szellemében terebélyesedtek most új versekké Móra sorai. Sok ismeretlen szóval és fogalommal is találkozhat itt az olvasó. Ezek megértését segítik a képek, amelyek élethűen adják vissza ennek a színpompás világnak a részletszépségeit. És ha olykor még a szülőnek is szótárt kell kézbe vennie, az sem baj. Nyelvünk, műveltségünk kincstáráról van szó. Jó, ha minél többet megőrzünk belőle – amíg lehet.
7. Nyulász Péter: A baba bab (Betűtészta Kiadó)
Mondókaföldjén született Nyulász Péter, nem csoda, hogy szerethető versikék, találós kérdések folynak tollából, eddigi nagysikerű könyvei, a Zsubatta!, a Miazami, Miazmég a gyerekek kedvencei. Könyvheti újdonsága, A baba bab, a kisbabák első hangját utánzó szó, azt a kedves képet festi le, amikor a picik nagy levegőt vesznek, saját hangjuk örömzenéjében fürdőznek, és csak mondják, mondják, hogy abababababababa. Ezzel indulnak el a beszéd fejlődésének buktatókkal teli útján.
A könyv 15 mondókát tartalmaz, és korhatár nélkül játszható, mondható, 0 éves kortól. Szerettük volna, ha a klasszikus, mi tenyerünk kerekecske-gombocska nyulacskája tovább futna, be egészen a mai gyerekek mai tenyerébe, és ők mondanák: „Siket csendet körülöttem zajmorzsákkal meghintettem.”
8. Nyulász Péter: A baba bab - Morzsa kutya (Betűtészta Kiadó)
A gyerekversek legeslegnagyobb titka az, hogy kellenek hozzá a felnőttek! A mama, papa hangján szólalnak meg, az ő mozdulataikkal átitatva, a nyelv minden zamatát felidézve. A mondókázás játékos találkozás gyermek- és felnőttvilág, nyelv és valóság között. Egy igazán izgalmas út első állomásai, ahol a mondókamegállók falait Schall Eszter kifejező rajzai díszítik. Gáll Edina logopédus
9. József Attila: Altató (Móra Kiadó)
"Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét - Aludj el szépen, kis balázs."
12 oldalas színes lapozó
10. Zelk Zoltán: A három nyúl (Móra Kiadó)
Színes képeskönyv, lapozó a legkisebbeknek, Reich Károly illusztrációival.
11. Szabó Magda: Ki hol lakik? (Móra Kiadó)
Sok szülő emlékezhet gyermekkorából a Ki hol lakik? és a Marikáék háza című lapozgatós könyvekre, amelyek régóta hozzáférhetetlenek, de most újjászületnek az Európa Könyvkiadó Szabó Magda gyermek- és ifjúsági könyveit tartalmazó sorozatában. Az írónő kedves állatversikéinek új kiadását Szalma Edit grafikusművész illusztrálta.
12. Harcos Bálint: A csupaszín oroszlán (Pagony Kiadó)
Íme egy oroszlán, akinek mindene más színű! A sörénye zöld, a kalapja piros, a kabátja lila, a nadrágja, nos, az sajnos sáros és barna Pedig igen elegáns helyre igyekszik, színházba megy. Tarts vele, és tanuld meg a színeket ezzel a csupaszín és csupaszív oroszlánnal!
13. Móra Ferenc: A cinege cipője (Móra Kiadó)
"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak,
Nagy bánata van a cinegemadárnak."
14. Egyszer egy királyfi (Móra Kiadó)
A Réber László színes illusztrációival megjelent lapozó a magyar népköltészet egyik legismertebb darabja.
15. Csukás István: Sün Balázs (Könyvmolyképző Kiadó)
A Süsü a sárkány, A Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Pom Pom és még számos más kitűnő könyv szerzője, Csukás István ezúttal játékos, gyermekeknek szóló, de a felnőttekre is odakacsintó gyermekverseit gyűjtötte csokorba.
16. Nyulász Péter: Miazami (Móra Kiadó)
Szereted a találós kérdéseket? És a verseket? Akkor ez a könyv neked való! Sokat fogsz nevetni, de tanulni is. Megismerheted belőle a természet, a közlekedés, az állatvilág és az emberi környezet fontos fogalmait, szavait. Ha elsőre nem jut eszedbe a válasz, ne add föl! Nézd meg jól a rajzokat, és máris kitalálod a megfejtést!
17. Gazdag Erzsi: Mesebolt (Móra Kiadó)
Melyik gyerek nem tanulta meg az óvodában az Egy kis malac röf-röf-röf vagy A csavargó füstgyerek c. verset, s melyik gyerek nem énekelte vidáman az óvodában vagy az esti elalvás előtt azokat a népdalokra emlékeztető verseket, melyeket a költő írt Kodály Zoltán gyermekdalaihoz? Gazdag Erzsi versei antológiákban, számos kiadványban, kottákban váltak népszerűvé, a szép vers megszerettetésének egyik eszközévé. Lukáts Kató nyuszikkal, törpékkel, csillagos réttel teli képei még játékosabbá teszik ezt a sokszínű költészetet. A Mesebolt, mely most negyedik kiadásában jelenik meg, minden gyermek könyvespolcának kedves darabja ma is.
18. Weöres Sándor: Bóbita (Móra Kiadó)
Nincs semminemű elfogultság abban, ha azt állítjuk, hogy a magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni. Ezért van kivételes fontossága a kicsik nevelésében ezeknek a verseknek, s ezért tartjuk ezt a kötetet folyton készenlétben, Hincz Gyula elragadóan szép, a lírával összeforrott színes illusztrációival.
19. Cini-cini muzsika - Óvodások verseskönyve
A gyerekek különösen fogékonyak a költészet iránt. A bölcsődalok, ringatók jelentik az első találkozást a verssel, és ez az élmény sokáig kíséri őket. Tőlünk, felnőttektől függ, hogy mivel gyarapítjuk ismereteiket, milyen hatásokat gyakorolunk érzékeny, fogékony belső világukra. Antológiánkban azokat a verseket olvashatjuk, amelyek az óvodai nevelés alapját képezik, és korszerű versízlésre vezetik a legkisebbeket.
Ebben a közel négyszáz versben megtalálják a szülők és az óvónők a magyar klasszikus költészet legszebb ismert darabjait. A témaköröket úgy alakította a kötet válogatója, T. Aszódi Éva, hogy azok egyformán nyújtsanak lehetőséget óvodai beszélgetésekre, ünnepen szavalható versek kiválasztására és a meghitt családi olvasgatásokra is.
20. Weöres Sándor: Zimzizim (Móra Kiadó)
Weöres Sándor költészete szinte kimeríthetetlen olyan emberi és költôi értékekben, amelyek a gyerekek számára is hozzáférhetôek. A végig színes képekkel illusztrált kötet a Bóbita-versekhez hasonló vidám gyerekverseket tartalmaz. Többek között: Éc, péc, kapuléc, Csimpilimpi, hová mész? Sehallselát Dömötör, buta volt, mint hat ökör…
21. Kormos István: Mesék Vackorról (Osiris Kiadó)
Bundája loncsos, lompos és bozontos sötétbarna színű, orra piszén pisze, és kedvenc foglalatossága a fára mászás. Ugye ismerős a személyleírás Vackorról, akinek kalandjairól szóló sorokat nemzedékek fújják?
Vackor most újra él a lapokon. Fára mászik, csavarog, világot lát, és iskolába megy. A kötetet Reich Károly rajzai díszítik.
22. Bartos Erika: Zakatoló (Móra Kiadó)
Bartos Erika legújabb gyerekverskötetét minden bizonnyal ugyanúgy szeretik majd a bölcsődések és óvodások, mint a népszerű szerző előző, nagy sikerű verseskönyveit.
23. Bartos Erika: Zsákbamacska (Móra Kiadó)
Bartos Erika pontosan tudja, mi érdekli az egészen piciket és az óvodásokat! Most – a sok mesekötet után – versbe foglalta mindazt, ami a számukra lényeges: a kukásautótól a szilvás gombócig, a betegségtől a hisztiig, mindent. A könnyen megjegyezhető és csengő-bongó versek a fantasztikusan kedves rajzok kíséretében azonban nemcsak a gyerekek, de a szülők kedvenceivé is válnak majd.
24. Toppantós (Legkisebbek mondókás- és verseskönyve) (Cerkabella)
Mikor kezdjünk mondókázni egy kisgyerekkel? Ha lehet, még akkor, amikor anya pocakjában lakik. És aztán mindig, mindenhol, minden alkalommal: ringatás, öltöztetés, etetés, fürdetés, altatás közben – játsszuk és dudorásszuk végig együtt vele a napokat.
A Toppantós a legkisebbeknek készült: a népköltészeti és gyerekirodalmi szövegek legjavát válogattuk ki. A legegyszerűbb dajkarímektől kezdve egészen a verses mesékig, játékmondókákig, találós kérdésekig sok-sok mondogatni valót kínálunk.
Mivel az egyes népi gyerekmondókák variációinak száma végtelen, mi csak egy-egy változatot mutatunk be, ám arra biztatunk minden olvasót, bátran változtasson, költse át, írja újra ezeket – úgy, ahogyan ő tanulta, ahogyan ő szereti, vagy ahogyan a gyerekének tetszik. S reméljük, azt is felfedezik, mennyi játéklehetőség rejlik a kortárs magyar gyerekirodalom remekeiben!
25. Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje (Móra Kiadó)
Először 1952-ben jelent meg az Öreg néne őzikéje, és azóta hallatlanul népszerűvé vált Fazekas Anna verses meséje, vetélytársává a klasszikus gyermekirodalmi alkotásoknak.
A verses formában megírt kedves kis mese az ember és az állat kölcsönös szeretetéről szól.
26. Boncsér Orsolya: Fogd rá a jetire (Naphegy Kiadó)
Üdvözlünk a Nokedli mesék világában! Főhőseink olyan állatok, akiknek nem jutott hely az ismeretterjesztő könyvek száraz hasábjain. Itt van a rögtön a jeti. Nem létezik, mégis mindenért őt hibáztatják. És ki látott már olyan mosómedvét, amelyik nem hajlandó mosni? A 2-5 éveseknek szóló verses történeteinkből az is kiderül, hogy milyen nehézségei akadnak egy százlábúnak a cipőboltban.
Boncsér Orsolya és Csordás Levente első kötete remek alkalmat kínál a közös játékra szülőnek és gyereknek. A finoman megmunkált illusztrációkban bőven akad böngésznivaló. A szellemes, tréfás csattanót rejtő versek pedig olyan beszélgetésekhez szolgálhatnak munícióként, mint hogy miért nem illik mindent másra fogni, vagy hogy miért nem esszük meg mások finom ebédjét.
27. Nemes Nagy Ágnes: Mennyi minden (Móra Kiadó)
Nicsak, mennyi minden fér egy ekkora verseskönyvbe! Van itt, kérem, "cipőfűző, plédoboz,
fenyőfáról két toboz", kopogó ugróiskola, ötujjú gesztenyefalevél, no meg sok-sok bodzavirágpor. De megismerkedünk Sampusszal, a fekete uszkárral és Jeromossal, a remeterákkal is. Ez a színes kavalkád a szerzőtől megszokott könnyed humorral tárul fel előttünk, mint a gondolj-rám-virág szirmai.
28. Lackfi János: Bögre család (Csimota Kiadó)
Mindig öröm, ha jót olvas az ember, számomra kétszeresen is öröm, ha gyerekeknek, gyerekekről szól az írás. Lackfi János versei nagy hagyományt követnek, nekem a híres Lóci- versek jutnak az eszembe s nem véletlenül, mivel e versek méltónak tűnnek a nagy elődhöz. Meglesi a piciny titkokat, a gyereklélek tündéri kedélyhullámzásait, borongásait, villanásait s mi boldogan ismerkedünk ez apró világgal, a Bögre családdal. (Csukás István)
29. Kányádi Sándor: A kíváncsi Hold (Cartaphilus Kiadó)
Fönn az égen bandukolt, kóborolt a Telehold. S kíváncsi lett módfelett, hogy a Földön mi lehet. Közelebbről volna jó, látni, milyen is a tó. Nem fürödtem soha még, hajnalig jót fürödnék. Elkötnék egy csónakot, csónakáznék egy nagyot, vagy kószálnék boldogan. (Mindig csak a sugaram jár a földi utakon.) Bemásznék egy ablakon: a fejemre puha ágy borítaná paplanát. Nem aludtam soha még – reggelig szundítanék. Nálam nélkül valahogy meglesznek a csillagok. Ezt gondolta, s legurult az égről a Telehold… A mese folytatását a Szegedi Katalin által illusztrált könyvből tudhatjuk meg.
30. Fodor Ákos: Képtelenkönyv (Móra Kiadó)
Egészen sajátos világ épül fel a gondosan válogatott, préselt virágszirmokból, és a sziromhősöket hol érzelmes, hol csúfondáros versek mutatják be.
31. Lackfi János: A részeg elefánt (Móra Kiadó)
Tudtad, hogy úgy táncol az egész világ, akár egy részeg elefánt? Riszál a folyó, szambázik a fa lombja a szélben, tangózik az árnyék a kövön. Lépéseink táncoltatják az utat, mellkasunkban diszkózik a szív, ereinkben zenevonatozva áramlik a vér. Zene minden és tánc minden. Ebben a könyvben is táncritmust hallani, táncol a kisbabáját altató apuka-medve, a kipottyant fog egy madzag végén, bálnatáncot jár a tengeralattjáró a víz alatt, öklüket rázva, szitkozódva keringőznek egymással autósok és motorosok, pörög-forog a kosárlabda a gyűrű peremén, báloznak a szénabálák, de még az icipici atomok és a hatalmas bolygók is ritmusra forgolódnak. Ugye, te is beállsz a körbe?
32. Petőcz András: Csigaházi Eduárd (Móra Kiadó)
A legkisebbekhez szól Petőcz András új verseskötete, amely Damó István kedves és játékos illusztrációival jelenik meg. „Nagyon siet a kis csiga: holnap lesz a lagzi, házasodik Béka sógor, s nincs sehol egy taxi” Vagy mégis?
33. Varró Dániel: Akinek a lába hatos (Manó Könyvek)
Varró Dániel, korunk sztárköltője írt már verset felnőtteknek, kamaszoknak, kisgyerekeknek – ám kisgyerekes szülőknek még soha. Saját tapasztalatait sűríti ezekbe a vicces kis mondókákba, hiszen Misi fia alig múlt egy éves. A versek közt van altató (többféle is, az egyik arra az esetre, amikor az apuka már nagyon ideges), öltöztető, büfiztető, pelenkázó és fürdető. Minden szülő felszabadultan kacagva fogja olvasni ezt a szépen illusztrált könyvet, mert „Varró Dani” mindennapi örömeiket énekli meg, a tőle megszokott tréfás, finom eleganciával.
Maros Krisztina illusztrációival.
Nem az összes étel kebel,
ebben bárhogy kételkedel.
S nem is minden kebel étel,
apukádé pont kivétel.
34. Balázs Imre József: Hanna-hinta (Koinonia Kiadó)
Balázs Imre József gyermeknyelvből fölépített és gyermekeknek szánt versei leheletfinom dialógust folytatnak a magyar és világirodalmi gyermekvers-hagyománnyal Weöres Sándortól az északi, alulstilizált, prózába hajló versformákig. Változatos könyv, amilyennek egy gyermekkönyvnek kell lennie, egyszerre dialógusra, közös vers-performanszra hívja meg a gyermeket – olvasóként vagy hallgatóként –, olykor meg magára hagyja a maga gondolataival, hiszen nem kevesebbről, mint a vers létéről kell elgondolkoznia, hogy tudniillik, milyen is az a szöveg, amely azt állítja magáról, „versem dallam, tárgytalan”.
35. László Noémi: Labdarózsa (Bookart Kiadó)
László Noémi gyerekversei Weöres Sándor-i magasságokba emelik az olvasót. És ott a magasban, megszabadulva sok felnőtt súlytól, végre ráeszmélhet, milyen is lehetett az az érintetlen énje, aki világra jött. A József Attila-díjas költőnő legújabb kötete. Az idei Marosvásárhelyi Könyvvásár „Szép könyv” díjában részesült!
36. Lengyel Anna (szerk.): Kóc, kóc (Holnap Kiadó)
A Holnap Kiadó a klasszikus magyar gyermekirodalom felkarolásának híveként ezzel a kötettel a versszerető olvasóközönséghez szól. Magyar költők verseit válogattuk e kötetbe, többek között Csukás István, Nemes Nagy Ágnes, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, a címadó vers szerzője, Zelk Zoltán, Szép Ernő költeményeit, valamint – a többiekénél kicsit nagyobb arányban – Kányádi Sándor és Weöres Sándor immár klasszikus műveit. A könyvet Bródy Vera, Győrfi András és Urai Erika rajzai díszítik. Reméljük, hogy olyan ajándékot nyújtunk át a kisgyermekeknek, mely megalapozhatja a magyar nyelv és irodalom szeretetét.
37. Demény Péter: Ágóbágó naplója (Koinónia Kiadó)
Demény Péter gyermekverskötetét olvasva egy párbeszéd kellős közepén találjuk magunkat, és valami fontos dologra érezhetünk rá: arra, hogy a vers egy mindent átfogó beszélgetés kis része csupán. Ágóbágó hangja megszólítja a gyerekeket, a szülőket, a köznapi dolgokat és a képzelet világát, és összekapcsolja őket gyermeki szófordulatokkal, gyermeki figyelemmel. A hang sokáig fülünkben fog csengeni, s a figyelő tekintetre is emlékezni fogunk Keszeg Ágnes kitűnő rajzairól.
38. Szivárványrímek - gyermekantológia (Apáczai Kiadó)
A kötetben Bartos Erika, Csukás István, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lackfi János, Miklya Zsolt, Nagy Bandó András, Nyulász Péter, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina, Varró Dániel, Vörös István valamint Zalán Tibor versei olvashatók.
39. Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske (Móra Kiadó)
„A szobában van a lámpa, hogy ragyog, hogy ragyog, mert a lámpák boldogok…” A Mi van a szobában? című versében a költő az asztalt, a széket, a szekrényt, az ágyat, a lámpát írja le, de úgy, hogy nem hajol le a gyerekhez, hanem maga is átváltozik gyerekké, és gyermeki képzelet álom-valóságában látja a világot.
Nemes Nagy Ágnes gyerekversei egyszerű dolgokról szólnak. Két részre tagolt kötete egyik fele madarakról, másik fele magukról a gyerekekről beszél. De akár tárgyakról ír a költő, egy darab krétáról, egy labdáról, akár a természetről, gesztenyefáról, felhőről, madárról, meg tudja mutatni az egyszerűben a költőit – azt, ami ha egyszer rányílik a szemünk, felkelti ámulatunkat és csodálatunkat.
A kiváló verseket Szántó Piroska gazdag, színpompás technikával készített rajzai kísérik, a vers és a rajz együttese nagyszerűen tükrözi a gyermeki világot, a valóság és játék ötvöződését.
40. Tamkó Sirató Károly: Tengerecki Pál (Móra Kiadó)
„Szil, szál, szalmaszál!” "…ecki, becki, tengerecki, Tengerecki Pál!" „Bőrönd Ödön a Köröndön ül a kövön, ül a kövön fekete színű bőröndön”. Bizonyára sokak számára ismertek ezek a méltán népszerű sorok. Tamkó Sirató Károly sziporkázó humora, bámulatos rímtechnikája, nyelvi leleménye már évtizedek óta magával ragad kicsiket és nagyokat egyaránt.
41. Ijjas Tamás: Bőröndapu (Betűtészta Kiadó)
A kézikönyv, az nem a lábikönyv ellentéte. Nem csak azt jelenti, hogy orr vagy fül helyett kézzel kell lapozgatni. A kézikönyvbe szinte minden tudnivaló belefér. Belegyömöszölhető majdnem az egész világ. Ijjas Tamás ilyen kézikönyvet írt. Benne van egy kislány és egy kisfiú teljes világa, ahogy a bőröndben apu ölelése. Ahogy az unokák elől elrejtett puskában száz halál. Ahogy az álomban egy ijesztő róka. Ahogy az ijedtségben sok-sok szépség. Itt megtudhatjuk, hogy a gyerekek nem apu hasából bújnak elő. Hogy a szánkó csak télen él, nyáron lehetetlen hóval etetni. Hogy ha sokat hisztizünk, bejön egy fóka a szobánkba, és lemossa az arcunkat hideg vízzel. Hogy az a jó bátyus, aki csak úgy csinál, mintha megenne (hami-nyami). És, hogy nem baj, ha kicsúfolnak az óvodában, amiért nem tudunk repülni. Attól még simán kibonthatjuk szárnyainkat, és hazaszállhatunk.
42. Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz (Móra Kiadó)
Szabó Lőrinc gyermekversei és versfordításai, Würtz Ádám színes illusztrációival.
43. Szabó T. Anna: Tükörcicák (Tessloff Babilon)
Püspökkenyér bácsi egy óriási edénytornyot egyensúlyoz a kezében. Cila és Laci, az ikercicák fogócskáznak a konyhában. Ráadásul a cukrászmester ikerlányainak szülinapja lesz, tortát kell sütni! A cicák betűket és számokat formálnak a tortára marcipánból, méghozzá úgy, hogy a most olvasni tanuló gyerekek is sikerrel elolvashassák a feliratokat.
Szabó T. Anna finom humorú rímei és Maul Ági játékos kedvű illusztrációi garantálják a színvonalas szórakozást az olvasáshoz, felolvasáshoz.
44. Weöres Sándor: Kutyafülű Aladár - válogatás a költő legszebb gyermekverseiből 100. születésnapja alkalmából
A magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a magyar gyermekvers klasszikussá nemesült alkotója száz éve született. Ma már nem él közöttünk, de tovább élnek lélekmelengető művei, amelyek gyermeket-felnőttet átitatnak nyelvünk gazdagságával, szépségével, dallamosságával. Legszebb gyermekverseiből kiadónk az évforduló alkalmából nyújt át egy színes válogatáscsokrot, amelyben a legismertebbektől a kevésbé felfedezett darabokig, az óvodásoktól az iskolásokig mindenki találhat kedvére való költeményt. Weöres Sándor napjainkban is időszerű remekeit Igor Lazin mókás képei hozzák még közelebb a gyerekekhez.
45. Ragyog a mindenség - Erdélyi gyermekvers antológia (Gutenberg Kiadó)
A Ragyog a mindenség gyermekvers-antológia a kortárs erdélyi irodalom 24 kiemelkedő alkotójától közöl mintegy 200 verset, és mint az utóbbi húsz év gyermekekhez szóló lírájából merítő válogatás, iránymutató az olvasás megkedveltetése, a további könyvválasztás tekintetében. Ez a kötet ugyanakkor hangsúlyosan több mint versantológia: rendhagyó módon arra vállalkozik, hogy teret adjon a vers, a rajz és a zene találkozásának. A gyermeki világ meghatározó motívumait követő versciklusok mindegyikét más-más – összesen tizennégy – Erdélyben alkotó grafikusművész illusztrálta, a stílusok, technikák, színek és formák sajátos ritmusú váltakozása pedig káprázatos vizuális elemekből építkező teret eredményez.
A gondolat és a folt, a rím és vonal képzeletbeli összefonódását pompásan egészíti ki a muzsika: az antológiát a nemzetközi hírű Kaláka együttes legújabb albuma teszi teljessé, amelyen a kötet szerzőitől választott egy-egy vers szólal meg, mint sziporkázó dalokká kibontott költemény. A nagy gonddal, rendkívül igényes kivitelben készült könyv ráragyog olvasóira, valós élményt nyújt számukra – mert ez az, ami egyetlen kisgyermek világából sem hiányozhat.
46. Családi kör - versek hajdani és mostani családokról (Holnap Kiadó)
A Családi kör – kötetünk címadó verse Arany János tollából – azt sugallja, hogy amíg világ a világ, ebben a közegben a kicsik felfedezhetik az otthonban betöltött szerepüket, és ami a legfontosabb: önmagukat. A család biztonsága, a szeretet teszi lehetővé, hogy a gyerekek feloldódjanak a versek dallamos-rímes, játékos világában. Az antológia összefogja a korábbi nemzedékek lírikusainak a családról írott verseit kortársaink szelíd humorral megrajzolt, és a jelenben élő családokról szóló költeményeivel. A melegség és az összetartozás érzését tolmácsolják kicsiknek és nagyoknak, többek között: Nemes Nagy Ágnes, Acsai Roland, Mándy Stefánia, Szabó Lőrinc, Finy Petra, Tóth Árpád, Weöres Sándor, Mátay Kata, Gyurkovics Tibor, Orbán Ottó, Lackfi János. Az érzelemgazdag illusztrációkat Pásztohy Panka készítette.
47. Válogatós - Óvodások verses kalendáriuma (Cerkabella Kiadó)
Mit dudorásszon a kis óvodás öltözés vagy buszozás közben? Kellene egy igazán vicces állatos mondóka? Esetleg egy új kiszámolós versike? Mivel várjuk a Mikulást? Mivel köszöntsük az anyukákat? A kötetben mindez, és még sok más téma is megtalálható a magyar nyelvű gyerekköltészet legjavából: több mint 70 költő közel 300 verse.
A Válogatós költeményei az óvodai évkör jeles ünnepeihez és a gyerekek hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak (család, foglalkozások, időjárás, játékok, napirend, fák, kert, fiúk-lányok, utazás, állatok stb.) – így az antológia kalendárium is. A néphagyományban megőrzött jeles napokhoz, a keresztény, a nemzeti és az újabb ünnepekhez is válogattunk verseket, így minden óvodai nap sokszínű nyelvi kalandjátékká változhat.
Olvassanak jó verseket, legyenek válogatósak!
48. Petőfi Sándor: Arany Lacinak (Scolar Kiadó)
Gyermekirodalmunk egyik nagy klasszikusát virtuóz ritmusa és rímei, sodró lendülete ugyanolyan élvezhetővé teszik ma is, mint száz éve - nem véletlen, hogy sok iskolában kötelező memoriter is. A számos fontos díjjal kitüntetett művész, Békés Rozi akvarelljeinek finom, érzékeny jellege kiválóan illik ehhez a meséhez.
49. Jancsik Pál: Kedvük ragyog, mint az ég (Koinónia Kiadó)
Jancsik Pál gyermekirodalmi műveinek eddigi legátfogóbb válogatását nyújtja a Kedvük ragyog, mint az ég című kötet. A brassói születésű, Kolozsváron élő költő verseit Kürti Andrea és Sipos Gaudi Tünde illusztrálta.
A gazdagon illusztrált, igényes kivitelezésű kötetet nemcsak otthoni lapozgatásra, de iskolai foglalkozásokra, különböző rendezvények előkészítéséhez is ajánlja a kiadó. A kötetben szereplő versciklusok témák állat- és növényvilág, a négy évszak, különböző alkalmakra írt köszöntők szerint tagolódnak. A gyermekirodalmi életmű szinte egészét felvonultató kötetben a szerző a hasonló jellegű műfordításait is közli: Tudor Arghezi, Nina Cassian, Bertolt Brecht, Heinrich Heine néhány versének fordítását.
50. Kányádi Sándor: Zümmögő (Holnap Kiadó)
A hetvenötödik születésnapját 2004. május 10-én ünneplő Kányádi Sándor „Napsugár verseiből” nyújt át százegyet e kötet (a költő hosszú időn át dolgozott a Napsugár című lap szerkesztőségében). A nyolc ciklusból hat az évszakok nyomába szegődik (őszi és téli strófákból két-két ciklusnyi is kikerekedett). Az első és az utolsó fejezet azt beszéli el a líra nyelvén a gyermekeknek – és minden olvasónak –, miként lehet az idő, a természet, a növény- és állatvilág ébresztette felismeréseket, tapasztalatokat, kérdéseket a mindennapi élet részévé tenni. A gyűjteményünk élén álló Sóhajtás – megnyitva az utat a többi költeményhez – arra is választ ad, Kányádi Sándor miért tartja gyermekverseit életműve szerves részének, az összes verssel egy tőről fakadtnak: Kútnak lenni volna jó, utas-itatónak, diófának vagy a fán füttyentő rigónak. Rigófüttynek volna jó, lenni bár egy hangnak, jönni-menni volna jó, akárcsak a harmat.
51. Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne (Móra Kiadó)
Weöres Sándor gyermekeknek szóló, klasszikus verseskönyve régóta, több mint tizenöt éve hiánycikk. A kiadó egyedi vállalkozása, hogy az „eredeti”, a szerző által jóváhagyott, Lengyel Balázs által szerkesztett és Hincz Gyula rajzaival illusztrált könyvet adja ki újra. Remélhetőleg az új nemzedékek is Weöres Sándor gyermekversein nőnek fel.
52. Friss Tinta - Mai gyerekversek (Pagony Kiadó)
„Sok éve nem jelent meg ilyen remek versantológia. Gyerekeknek? Felnőtteknek? Én azt mondom, annak, aki éppen olvassa, de ha együtt teszik, az a legjobb. Szellemes, mulattató versek, egyiken sírsz, a másikon nevetsz, szóval az én ízlésem szerint valók. (Halász Judit) "Az ember ritmusokban él. A szív, lélegzés "testi”, az évszakok, a nappal és éjszaka változásainak természeti ritmusaiban. Akkor egészséges, ha „fölveszi”, ha „tartja”, ha „harmonizálja” a ritmust. A kisgyereknél ez még spontán folyamat. Elalszik, ha álmos, felébred, ha kialudta magát… De minden „külső” ritmus erősíti benne ezt a még adott harmóniát, erősíti, gyógyítja őt. Ritmikusan ringatjuk, ritmikusan csitítjuk, babusgatjuk, altatjuk mondókákkal, dúdolókkal; ritmikusan játszunk vele csiklandozókkal, lovagoltatókkal, höcögtetőkkel… Ritmikusan-dallamosan mondjuk később a mesét, vagy éppen: a halandzsát. S ő ezt élvezi. Ezekhez a ritmusokhoz ad új ötleteket ez a könyv, a nyelv egész embert átható, vigasztaló, felderítő ritmusaihoz. Forgassák szeretettel!" (Vekerdy Tamás)
53. Kiss Ottó: Csillagszedő Márió - versek gyerekhangra (Móra Kiadó)
Márió megfigyelte, hogy a csillagok mindig ugyanabban a messzi távolban maradnak. Mégis megígéri a szomszéd kislánynak, hogy kihalássza őket a tóból, nappal üvegszekrényben őrzi, és éjszakára újra felrakja mindet az égre. A kislány gyermeki hangján bizalom és csalódás, szeretet és fájdalom, bölcsesség és naivitás egyszerre szólal meg.
Az apró gondolattöredékek versfüzére egy család történetét tárja elénk.
Az utóbbi évek magyar gyermekköltészetének kiemelkedő alkotása elnyerte az Év könyve díjat, számos feldolgozása született, és több nyelvre is lefordították.
54. Szabó Magda: Bárány Boldizsár (Móra Kiadó)
…az az ismerős alak,
piros cipő, zöld kalap,
vállán uzsonnáskosár…
Tudod, hogy ki. Ugye, tudod?
Bárány Boldizsár.
A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc „bégetése”, azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az „alapmesék” közé tartozik.
55. Kovács András Ferenc: Hajnal csillag peremén (Magvető Kiadó)
Kovács András Ferenc gyerekversei a magyar gyerekvers-irodalom Weöres Sándor által megteremtett vonulatához állnak legközelebb. Olyan versek ezek, amelyek nem a gyermeki világlátásból vagy a világban helyét kereső gyerek sajátos problémáiból indulnak ki, hanem a versnyelv zeneiségéből, a dal, az ütem, a rímek sodrásából. A Hajnali csillag peremén verseire is a bravúros nyelvjáték és a még bravúrosabb rímtechnika jellemző. Kovács András Ferenc az elmúlt harminc esztendőben írt gyerekverseiből állította össze kötetét. A hét ciklusban a költő sorra veszi a természetben fellelhető csodákat, a növények életét és az évszakokat. A Bogyó Bandi boldogsága című ciklus a cirkuszok világát idézi meg, míg a Világjáró Malacikában a világ különböző tájainak jellegzetes állatai tűnnek fel a pézsmatuloktól kezdve a dundi pandamedvén át Hasszán szamaráig. A kötetet Takács Mari illusztrációi teszik még mulatságosabbá.
56. Maros Krisztina - Szabó T. Anna: Milyen színű a boldogság (Pagony Kiadó)
El tudjuk-e képzelni, milyen színű a boldogság? Sárga? Vagy esetleg kék? Vajon mindenki ugyanazt a színt választaná? Ezekre a kérdésekre felelgetnek a könyv lapjait kitöltő, különböző színű illusztrációk, melyek egy-egy boldog pillanatot mutatnak meg nekünk.
A kötet a Silent Book Contest – csendes képeskönyvek nemzetközi versenyében döntősként szerepelt, akkor még szöveg nélkül. Ezúttal Szabó T. Anna csodálatos versével gazdagodva tárulnak elénk a képek, ami egy újabb, különleges színt ad ehhez a tarkasághoz.
Bogarásszuk együtt a képek közötti apró összefüggéseket, meséljünk, verseljünk róluk kedvünkre!
57. Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Varró Dániel: Kerge ABC (Csimota Kiadó)
Egy-egy állatról szóló játékos vers egy-egy betűvel ismerteti meg a kisgyermekeket. Az óvodában és iskolában is hasznosan forgatható könyv jelentősége, hogy összeköti az óvodában tanultakat az iskolában elsajátítandó ismeretekkel: a gyerekek könnyen felismerhetik és megtanulhatják a kis- és nagybetűket egyaránt. Ismert állatok (cica, csacsi, teve) mellett egzotikus és kitalált lények (dzseláda, ibisz, űregér) népesítik be a Kerge ábécé képzeletbeli állatkertjét.
58. Varró Dániel: A szomjas troll - Kis viking legendárium (Jelenkor Kiadó)
Varró Dánieltől rég várunk egy olyan mesevilágra, mint amilyet a Túl a Maszat-hegyenben teremtett. Ebben a skandinávoskodó mesefüzérben a szörnyű zord fjordok világába kalauzolja olvasóit. Megidézi és „varródanisítja” az északi és a kelta folklór néhány jellegzetes alakját: trollokat, mocsári goblinokat, orkokat, leprikónokat, hableányokat és hablegényeket. Van itt troll-legenda, finn minieposz, Andersen-paródia, sőt, tetszés szerint lehetünk főhősei egy vikinges gyerekfantasynek. A lapokon megelevenedő izgalmas, eseményekben és szójátékokban gazdag világban mindenki ráismerhet saját családi történeteire, ismerőseire és legfőképpen önmagára, amiben sokat segítenek Maros Krisztina pompás képei.
59. Lackfi János, Vörös István: Apám kakasa (Libri Kiadó)
Régi verssorok: ott csörögnek, ott zörögnek a gyerekkobakokban réges régóta. Valósággal belénk nőttek, szeretettel ízlelgetjük, dédelgetjük őket, nélkülük nem lennénk azok, akik vagyunk. Közben a gyerekek felnőnek, gyerekeik lesznek meg unokáik, de a fejükben, meg még a gyerekeik és unokáik fejében is egyre ott visszhangzanak, keringenek, röpdösnek azok a bizonyos foszlányok. Az egyik hang ezt mondja: „este jó, este jó”. A másik ezt: „nagy bánata van a cinegemadárnak”. A harmadik emezt: „süt a pék, süt a pék”. Esetleg: „alszik a szív, és alszik a szívben az aggodalom”. Netántán: „este van, este van, ki-ki nyugalomba”. Továbbá: „volt egy fakatona”. Meg aztán: „aludj el szépen, kis Balázs”. Kezdődhet így a mese: „volt egyszer egy iciri-piciri házacska”. De indulhat kérdéssel is: „ismeritek Bors nénit?”, vagy: „Laci, te, hallod-e?”.
Az ilyen „örökzöld” verseket szinte mind megtaláljuk ebben a válogatásban. Ám mi lenne, ha ezek a dalok, mondókák, történetek ma íródtak volna, egy olyan világban, ahol van pizza, mobiltelefon, cementgyár, Rubik-kocka, parabola-antenna, tévé és benne Batman?
Ebben a könyvben két mai költő, Lackfi János és Vörös István tovább írta Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kányádi Sándor, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Zelk Zoltán és mások jól ismert sorait.
Egyéb fura teremtmények mellett feltűnik itt „apám kakasa”, az „após macskája”, a „pöfögő Suzuki”, a „sanyarú savanyú uborka”, a „körömemberke”, Kövér Lajos és Tányér Kázmér, Pióca bácsi és Jeremy, a fekete srác. Itt szaladgál Misi, Loni, Simon, Margit, Dorottya, Johanna és Ágnes: ők a költők hús-vér kisgyerekei, és pompásan belakják, bebukfencezik, beszaltózzák ezt a rugalmas, színes, félig régi, félig mai ugrálóházat. És még egy kitalálós meglepetés is vár a figyelmes olvasóra!
60. Haász János: Felnőtteknek nem (Atheneaum Kiadó)
A felnőttek ANNYIRA nem tudnak semmit!
Megváltozik az élet, új lakásba kell költözni, új óvodába kell járni, mert apa nincs sehol, apa Londonban van, talán vissza se jön többé. Miközben fontos apróságok derülnek ki: Jolán néni félrecsúszott haját anya mindig megdicséri, a Várfürdőben nincs is vár, Szabó úr kutyája pedig kifejezetten büdös.
Haász János svéd típusú gyerekversei egy óvodás kisfiú hangján mesélnek a megbillent egyensúlyú családban hánykódó gyerekek sorsáról. Az egyetlen történetté összeálló életképek sorozata hol humorral, hol szomorkásan, de végig elemi erővel mutatja meg, hogy az ovisok élete is épp olyan hullámvasút, mint a nagy élet – csak kicsiben.
A versek mögött Merényi Dániel (Grafitember) találó rajzai nyitnak teret a gyermeki csodavilág számára.
