Halál, gyász, elengedés - 39 segítő gyerek- és ifjúsági könyv

Patrice Karst: A láthatatlan fonal (Kulcslyuk Kiadó)

Azokat, akik szeretik egymást, összeköti egy láthatatlan fonal. Akkor is, ha éppen távol vannak egymástól. Sőt, még akkor is, ha az egyikük már nem is él. Aki szeret valakit, soha nem lesz egyedül.
A szeretteinktől való elszakadás és távollét mindannyiunknak nagyon nehéz élmény, de a gyerekek számára különösen ijesztő és fájdalmas. Márpedig az élet bőségesen teremt olyan alkalmakat, amikor ezt a félelmet és fájdalmat meg kell tapasztalniuk, legyen szó a szülők válásáról, valamelyikük külföldi munkavállalásáról, egy barátság megszakadásáról, vagy egy családtag haláláról.
Sőt, van, hogy semmi különös nem történik, a gyermek mégis nagyon szorong a hozzá közelállók elvesztésétől, az egyedül maradástól. Néha annyira, hogy még az elalvástól is fél. Ezt a félelmet enyhíti Patrice Karst lírai szépségű, szívmelengető meséje, mely a világ minden táján meghódítja a kicsiket és nagyokat. Beavat a láthatatlan és elszakíthatatlanul erős fonal titkába, amit csak azok ismerhetnek, akik szeretik egymást. Megnyugtat, vigasztalást és biztonságérzetet ad, segít átvészelni a nehéz korszakokat is.

„Ha hiszel a láthatatlan fonal létezésében – van; megjelenik és rángatni is tudod. Próbáld ki! Csodálkozni fogsz…”
Vekerdy Tamás

​​​​​

Julia Donaldson: Papírbabák (Betűtészta Kiadó)

Lélegzetelállítóan gyönyörű történet egy kislányról és öt papírbabájáról. Az egymás kezét fogó papírbaba-füzér fantasztikus kalandokra kel: elindulnak a házon át, ki a kertbe, ahol előbb egy játék dinó karmai közül, majd egy sütőkesztyű-krokodil szájából sikerül megmenekülniük, de ezután sem nyugodhatnak meg, mert egy valódi olló fenyegeti őket.

​​​​​​

Uli Brée: Barátom, Gombocska (Naphegy Kiadó)

A történet hősei az elveszett, elfeledett vagy kiöregedett plüssállatok nemcsak a gyerekek szívében élnek tovább, hanem saját bolygójukon, a Plüss Planétán is. Itt minden plüssből van, és a játékállatok megelevenednek. Mozognak, beszélnek, és lelkesen leveleznek a gyerekekkel. Gombocska, a plüssmackó – aki a fülében díszelgő gombról kapta nevét – szintén itt él, miután Fanni elvesztette őt biciklizés közben.

Shona Innes: Az élet olyan, mint a szél (Pagony Kiadó)

"A halál, az elmúlás társadalmi tabu. Félünk tőle és félünk beszélni róla. Félünk kicsit megállni, félünk gyászolni. Félünk elismerni és elfogadni, hogy mindez az élet velejárója. Tudjuk, értjük, de nem érezzük. A gyerekeink viszont nem tudják, nem értik. Ők érzik."

Szél Dávid, pszichológus

Shona Innes pszichológus könyvei segítenek a gyerekeknek megbirkózni az élet olyan kérdéseivel, amelyek néha még felnőttként is nehezen emészthetők. Agócs Írisz pedig csodálatosan érzékeny rajzokat készít hozzájuk – ez az Ölelj meg! sorozat.

Bartos Erika: Elmúlás (Móra Kiadó)

Elveszteni valakit megmagyarázhatatlanul nehéz. Hogyan lehet vigaszt nyújtani a kisgyereknek, akiben düh, szívszorító fájdalom, hiányérzet és megválaszolatlan kérdések sokasága kavarog? Bartos Erika, a Pro Familiis-díjjal kitüntetett meseíró új könyve az elmúlásról szól.

​​​​​​

Benji Davis: Nagypapa szigete (Móra Kiadó)

Peti szereti Nagypapát, Nagypapa szereti Petit. És ez már mindig így lesz.
Ebből a gyönyörű, vigasztaló könyvből megtanulhatjuk, hogy aki a szívünkben él, az mindig ott lesz velünk.

Benji Davies színes képeskönyve egy kisfiú, Peti története, aki nagypapájával fantasztikus tengeri utazásra indul. Távoli szigeten kötnek ki, gyönyörű vidékeken barangolnak, ám végül Peti egyedül tér haza. Minden éppen olyan, mint előtte, csak nagypapa nincs sehol.

A kötet egyszerű és természetes módon szól az elengedésről, elmúlásról Szabó T. Anna lírai fordításában. Segítségére lehet a szülőknek, gyerekeknek a gyászban, gyászfeldolgozásban.

​​​​​​

Arcadio Lobato: Csillagmese (Naphegy Kiadó)

Egy kedves csillag az égen esténként titokban hallgatja, amint Heléna édesanyja egy hercegnőről mesél. A mesebeli hercegnő arra vágyik, hogy egy napon lehozhasson egy csillagot az égről. A csillagocska látni szeretné a hercegnőt, ezért egyik éjjel leszáll az égről, és meglátogatja Helénát. A csillag a valódi hercegnőre, annak fényűző ruháira és gyémántpalotájára kíváncsi. Mit tesz Heléna, hogy ne okozzon csalódást a szokatlan látogatónak? És vajon hogyan veszi rá a szófogadatlan csillagot arra, hogy visszatérjen az égre?
Arcadio Lobato meséjében költői módon keveredik az álom és a valóság. A bájos történetet a szerző művészi illusztrációi gazdagítják. Alkotásaiért több illusztrátori díjat elnyert, és művei Bolognában és Tokióban mindig nagy elismerést aratnak. A könyv a Naphegy Kiadó művészi mesekönyveket népszerűsítő sorozatában jelent meg, vászongerincű kötésben, ezüst nyomással. Igazi, megnyugtató esti mese.

Catherine House: Hová ment nagypapa? (Kálvin Kiadó)

Nagyinál lenni nagyon jó, vele nagyokat lehet sétálni, és tőle mindent meg lehet kérdezni. Amikor meglátogatják nagypapa sírját, Emma a halálról és az elmúlásról kérdezgeti nagymamáját. A szelíd, türelmes válaszok a szerető Isten felé terelik a kislány gondolatait. Párbeszédük segítség lehet ahhoz, hogyan beszélgessünk gyermekeinkkel az élet egyik legnehezebb kérdéséről.

Jan Godfrey: Hová tűnt a cseresznyefa, nagypapa? - Életről és elmúlásról gyerekeknek (Harmat Kiadó)

Nagypapa születésnapjára minden évben rózsaszín virágba borult a cseresznyefa, de idén a fa nem volt sehol! Csak egy tömzsi tuskó árválkodott a helyén. Hová tűnt a cseresznyefa, nagypapa? kérdezte Veronika csodálkozva. A fa meghalt, mert már nagyon-nagyon öreg volt. Ki kellett vágni felelte nagypapa. Nagypapa és kis unokája a kertben sétálgatva gondolkodnak életről, halálról, mennyországról. A könyv szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak kíván segíteni abban, hogy egyszerűen és világosan beszélgessenek a gyerekekkel az elmúlásról általában vagy egy családtag, ismerős haláláról.

Szulyovszky Sarolta: A hálás virág (Csimota Kiadó)

Gyönyörű mese az elmúlás és újjászületés misztériumáról. Egy napon Géza nagypapa nagy gonddal ápolt virágágyásai között feltűnt egy új, szokatlan külsejű virág. Senki sem tudta, honnan került oda…

​​​​​​

Szepes Mária: Harkály anyó (Móra Kiadó)

Az új Pöttyös Panni sorozat utolsó kötetében Panni az élet kérlelhetetlen törvényével, az elmúlással találkozik. A megrendítő élményt csak az enyhíti, hogy amint az elhullott harkály madár helyén csakhamar új harkály kopogtat, az élet is a maga folytonosságával végső soron győzedelmeskedik a halálon. Szepes Mária finom, bensőséges ábrázolással tárja elénk azt a folyamatot, ahogy a kislány a körülötte lévők segítségével ismét visszanyeri derűs kiegyensúlyozottságát. A könyv hangja a téma ellenőre sem szomorú, az óvodai élet megannyi vidám, kedves mozzanatától a gyerek-felnőtt viszony sokféle árnyalatáról olvashatunk. A szép és ötletgazdag rajzok F. Győrffy Anna munkáját dicsérik

Michaelene Mundy: A szomorúság még nem a vég! - Gyermekeknek, kiket bánat ért (Agapé Kiadó)

Te is kérted, a szülők és a tanárok is vágytak erre világszerte. Most már létezik egy barátságos és szeretetteli útmutató gyászoló gyermekek számára, amely olyan szakember tollából született, aki jól ismeri a veszteséggel küzdő gyermekek lelki világát. A könyv – amellett, hogy őszinte és együttérző hangnemben szólal meg – kitűnő illusztrációival testközelbe hozza a gyászt. A világszerte ismert R. W. Alley a Janó Manó-könyvek stílusában illusztrálta ezt a kötetet is.

A szomorúság még nem a vég! vigasztaló és reális nézőpontból szemlélteti a veszteséget bármely korosztály gyermekei számára – és azoknak is, akik szeretik őket, gondoskodnak róluk. A könyv szinte hemzseg a pozitív, életigenlő segítségtől, hogy a gyermekek képesek legyenek megküzdeni a gyásszal. Könyvünk az őszinte és az egészséges gyászt támogatja, így a gyermek lelki fejlődése még zökkenőmentesebbé válik.

Victoria Ryan: Ha meghal a nagyszülő – A helyes gyász (Agapé Kiadó)

Az egyik nagyszülő elvesztése gyakran a gyermek első találkozása a bánattal. Ez lehet szokatlan is, fájdalmas is.
Könyvünkben a gyermek szemszögéből magyarázzuk, hogy mi is történt, a kis manókkal ábrázoljuk a nagyszülő halála előtti nehéz napokat, és ami utána következik. Beszélünk a meghalás és a mennyország jelentéséről, valamint arról, hogy hogyan maradjunk közel lélekben a nagyszülővel, aki meghalt.
Ötletekkel és beszélgetésre ösztönző kérdésekkel ez a kreatív kis könyv segíteni fog neked és bánatos gyermekednek vigasztaló emlékeket találni, és pontot tenni a bánkódásra.

Robert Munsch: Örökké szeretlek (Manó könyvek)

Robert Munsch ritmikus prózája emberek millióit érintette meg az 1986-os megjelenése óta, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy már 15 millió példányban kelt el világszerte. A titok a történet megható egyszerűségében rejlik: az anyai szeretetet és az élet körforgását sikerült megragadnia.

Magyarországon Szabó T. Anna zseniális fordításában és Megyeri Annamária szívmelengető képeivel jelenik meg.

Kiss Ottó: Ati és a holdvilág (Ati-sorozat) (Cerkabella Kiadó)

Ati egy nyaraláson ismerkedik meg Ármin bácsival, aki érdekes dolgokat mesél neki a Holdról. De vajon honnan tud ilyen sok mindent róla? És vajon honnan ismeri azt a lányt, aki fent él a Holdon?
Ármin bácsi azt is elárulja, hogy egyszer járt már Hanna kisasszonynál, és nemsokára megint menni fog. A garázsban épp egy különleges autót épít, olyat, amilyennel annak idején a Holdra utazott. Már majdnem teljesen összeszerelte, és most megmutatja Atinak is.

Kiss Ottó könyve a klasszikus mesekönyvek hagyományát eleveníti fel: a főszereplő kisfiú és egy öregember megismerkedésének története hétköznapinak tűnik, de valójában tele van varázslattal.

Hanga Réka derűs színvilágú, részletgazdag, varázslatos illusztációjával a kiadvány megjelenésében is a régi, hagyományos, böngészésre, gyönyörködtetésre alkalmas mesekönyvek világát idézi.

Timo Parvela: Miú, Vau és a cikázó cickány (Kolibri Kiadó)

Folytatódnak a legemberibb állattörténetek!

Kedvenc kutya-macska párosunk égszínkék házikójában immár a félelmetes nevű Morgó Medve is otthonra talált. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen Miú és Vau új barátja egy apró, életvidám cickány, aki az élet minden csodáját szeretné megtapasztalni, és tele van kérdésekkel is.
Mi van az űrön túl? A fényt is beissza a föld, akárcsak a vizet? Mikor kezdődött az idő? Hány óra volt akkor, amikor elkezdődött? És ki találta fel a borsófőzeléket?

Mivel Morgó Medve, a legéletvidámabb cickány mérete apró, az élete is rövidebb. Kiskorától öregségéig tartó története szívbe markoló mese gyerekeknek és felnőtteknek arról, hogy egy apró cickány tettei is lehetnek nagyok és fontosak.

Martin Baltscheit: Csak egy nap (Móra Kiadó)

A róka és a vaddisznó egy reggel újszülött kérésszel találkozik. Szomorúan gondolnak arra, milyen rövid élete lesz, ezért nem árulják el neki, hogy mi fog történni vele. Szeretnék boldoggá tenni, és elkezdődik a füllentések sorozata. Vajon ki akar a másik kedvében járni? A róka és a vaddisznó teszi vidámmá a kérész napját? Vagy fordítva?

Stian Hole: Garmann nyara (Garmann-sorozat) (Scolar Kiadó)

Eljött a nyári szünet utolsó napja, már érezni az ősz leheletét. Az idős nagynénik látogatóba érkeznek Garmannékhoz. A kisfiúnak még egyetlen foga sem mozog, pedig nagyon itt lenne az ideje, hogy végre kiessenek! Az iskola holnap kezdődik… Garmann nagyon izgul.

Valami hamarosan véget ér, és valami új kezdődik – erről szól a történet.

Bajzáth Mária: Így megyek az iskolába - Népmesék a világ minden tájáról 6-8 éveseknek (Népmesekincstár-sorozat)(Kolibri Kiadó)

A ​Kolibri Kiadó Népmesekincstár sorozata a világ népmeséit egy-egy tematika, illetve korcsoport köré szervezve adja közre. A sorozat harmadik darabja az iskolakezdéssel járó gyermeklélektani folyamatokat helyezi a középpontba. Az Így megyek az iskolába a 6–8 éves korosztály gondolkodásához illeszkedő mesegyűjtemény, amely a gyerekek számára az ebben az életszakaszban jelentkező kihívásokat igyekszik megkönnyíteni.

A meséket válogató és a Népmesekincstár mesepedagógiai módszert kidolgozó Bajzáth Mária így vall a kötetről:
„Olyan meséket válogattam ebbe a gyűjteménybe a világ minden tájáról, amelyek segítenek átlépni a gyerekeknek egy új életszakaszba.
Az iskolába induló kisgyerekekre − az erősödő fogalmi gondolkodás mellett − még jellemző a mesevilágban létezés. Képzeletüket a varázslat és a csoda éppúgy izgatja, mint ahogy érdeklik őket a számok, a test, az élet és a halál kérdései, a barátok, az ellenfelek,
és a megfejthetetlennek tűnő talányok. Mesehallgatás közben a gyerek tét nélkül tapasztalhatja meg a jó és a rossz utak különbözőségét, kikacaghatja félelmeit, belebújhat bárki és bármi bőrébe. Miközben rengeteg információt szerez a világról, a népmese – nélkülözve az oktató szándékot – az érzelmeire hat, és évezredek tapasztalatát, tudását, örök emberi értékeket közvetít számára.”

Barbara Walsh: Sammy az égen (Pongrác Kiadó)

Sammy a legjobb kutya a világon. Szereti a gazdáját, és gazdája is nagyon szereti őt.
Sammy megbetegszik, majd nem sokkal azután elpusztul…. Ám lélekben továbbra is kis gazdájával és családjával marad, akik soha nem felejtik, hogy Sammy mennyire imádta kergetni a buborékokat, hogy éjjelent hűségesen vigyázott legjobb barátja álmára és mindig készen állt egy kis dögönyözésre.

​​​​​​

Kolozsi László: Apufa (Manó Könyvek)

Mindannyiunkban él egy apufa. Csodás ereje van, hisz a szeretetben és a gondoskodásban. Ez a megindítóan szép történet egy diófa – egy apa és két fia kapcsolatát mutatja be. Egyaránt szól a gyerekekhez, akik hallgatják és a felnőttekhez, akik olvassák nekik. Vagy mindenki magának. Nem tanítani akar, csak mesél, mégis, aki elolvassa rohan az apukájához és átöleli.

„Apa azt mondta, a diófa árnyéka nélkül szinte semmit sem ér a ház. Ha kell, mondta, erre teszem fel az életemet, hogy megvédjem a fát. Nem kert nélküle a kert. Anya nevetett. Ha ennyire fontos neked, hagyta rá apára, akkor maradjon. És letett arról, hogy kivágás mellett kardoskodjon.”

Bátky András: Morci (General Press)

Morci átlagos kisfiú, talán az óvodáskor végén, vagy az iskoláskor küszöbén. Amiben más, mint a többiek, az csak egy kis szomorúság a tekintetében. Meg az a rengeteg kíváncsiság, amivel a körülötte folyton változó világot fürkészi. Négy évszakon keresztül követjük Morcit, aki egyre elszántabban keres valami állandóságot, de akárhová néz, mindenhol csak átalakulást lát. Édesapja nagy szeretettel figyeli ezen az egy éven át tartó úton, és türelmesen próbálja magyarázni a változás szükségszerűségét. Morci az év végére megérti, hogy a változás nagyon sokszor fájdalmas, és időnként érthetetlen, de egyvalami állandó az életünkben, mégpedig az, hogyha valakit szeretünk, a szeretetünk megmarad akkor is, ha többé nem találkozhatunk vele.

A több díjjal kitüntetett Takács Mari érzékeny képei szegődnek a lírai történet társául ebben a színekben tobzódó könyvben.

Florence Jenner-Metz: Neked írok, Apu! (Csimota Kiadó)

„Kedves Apu! Margó vagyok, a te kis angyalod. Kedvem támadt írni neked, úgyhogy ma délelőtt, a reggeli után odaültem a kék íróasztalomhoz. Sose írtam még levelet. Kérlek, ne nevess ki nagyon, amikor olvasod!” Ezekkel a szavakkal kezdődik Margó első levele édesapjához, aki sajnos már nem lehetett jelen azon a vakáción, amelyet Margó anyukájával és a nagyszüleivel töltött a tengerparton. Az első levelet követően sok-sok levél születik, amelyben Margó minden eseményről beszámol édesapjának.

Dezső Andrea: Mamuska (Csimota Kiadó)

Dezső Andrea fekete-fehér illusztrációi, mint régi fényképek elevenítik fel a képzelet és a valóság összemosott történeteit. Egy kislány végtelen fantáziájával idézi fel nagymamája fiatalkorát. Mamájának mesélve elénk tárul egy határtalan fantáziavilág, ahol életre kel a múlt; a nagy árvíz, a nagymama előtt hódoló kérők, a régi kert és csodás lakói, és persze két képzelt jó barát is. Meseien és lírai hangon mosódik össze a valóság a képzelettel, ahogyan egy kisgyerek fejében ez él. Dezső Andrea meséjét az eredeti angolról magyarra fordította Szabó T. Anna.

Rose Lagercrantz: Az én boldog életem (Tina-sorozat) (Cerkabella Kiadó)

Történet Tináról és Fridáról, két kislányról, akik az első osztályban barátkoznak össze, és lesznek szinte az első pillanattól fogva elválaszthatatlanok.
A kislányok boldogok, egész addig a napig, amíg kiderül, hogy egyikük egy másik városba költözik a szüleivel. Mi történik, ha az elválaszthatatlan barátoknak el kell válniuk? Hogy lehet a másik kínzó hiányát elviselni? És a barátságot életben tartani?
Mese barátságról és elválásról, boldogságról és szomorúságról.
A sok-sok finom, kifejező tollrajzzal illusztrált könyvet kezdő olvasóknak is ajánljuk, önálló olvasásra.
Tina és Frida története hamarosan folytatódik.

​​​​​​

Gimesi Dóra, Maurice Maeterlinck: A kék madár (Cerkabella Kiadó)

Az Év Gyerekkönyve-díjjal kitüntetett szerzők közös munkája!
A világhírű, irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Maurice Maeterlinck varázslatos történetét mesélik újra – az örökérvényű klasszikus pompás köntösben kerülhet a magyar olvasók kezébe.
Gimesi Dóra megőrizte az eredeti szöveg költőiségét és erős képiségét; csodákkal teli tündérmesét írt, Rofusz Kinga képei a régi, békebeli mesekönyvek világát idézik.
Vajon hol található a boldogság kék madara?
Csupa titok Tiltil és Mitil kereső kalandja, ismeretlen világokban barátok és árulások kísérik útjukat – mindez a mesék bölcsességével lezárva.

Oscar Brenifier: Az élet, az vajon mi? (Filóka-sorozat) (Móra Kiadó)

Hat nagy kérdés a jóról és a rosszról, hogy a gyerekek belekóstoljanak a kérdezősködésbe, és beszélgetni kezdjenek a felnőttekkel.

1.Mitől lehet boldog az életed?
2.Ha nagy leszel, boldog leszel?
3.Miért nehéz az élet?
4.Miért élünk?
5.Miért halunk meg?
6.Miért létezik az ember?

Mit keres a filozófia az általános iskola alsó tagozatán?
A kérdésre sokan rosszallóan összevonják a szemöldöküket, ingatják a fejüket, ahelyett, hogy azt kérdeznék, nem késő-e középiskolás korban elkezdeni a filozofálást. Na nem a szó szigorú tudományos értelmében, hanem a klasszikus szókratészi értelemben, ahogy azt Brenifier is teszi. Ahhoz ugyanis, hogy egy gyerek kíváncsi maradjon, és hosszú iskolai pályafutása ideje alatt megőrizze az érdeklődését, engednünk kell, hogy kérdezzen. De hogy ne legyen a kérdezősködés öncélú, azt is meg kell tanítanunk neki, hogyan tegye ezt úgy, hogy közben képes legyen

problémákat azonosítani és kezelni,
fogalmak és jelenségek megértéséhez konstruktívan viszonyulni,
válaszainak megkonstruálása során több féle szempont szerint mérlegelni
vagyis módszeresen gondolkodni.

Peter Carnavas: Az elefánt (Hórusz Kiadó)

Könyvünk egy megindító regény egy Olívia nevű kislányról, aki arra vágyik, hogy apja kiszabaduljon a depressziójából, amelyet ő Elefántnak hív.

Amikor Olívia apja reggel munkába indul, az Elefánt is vele megy. Amikor este haza érkezik, akkor az Elefánt is vele jön. Mindig ott van, nehéz és csendes, a szomorúság árnyékát vetve rá. Olívia tudja, hogy ez így van, amióta az édesanyja egyéves korában elhunyt, és nem bírja tovább tétlenül nézni, hogy az édesapja ilyen szomorú.

Nagypapája és a legjobb barátja, Artúr segítségével tervet készít, hogy végleg megszabadítsa családját az Elefánttól… Nem sokkal később megtapasztalja, hogy bár a boldogság nem olyan egyszerű, de az apró dolgok megmozgathatják a hegyeket – vagy az Elefántokat.

„Olívia ezáltal megérti, hogy az, aki nincs velünk, a történeteken, meséken keresztül újra részévé válhat a mindennapjainknak, tovább élhet bennünk. Az emlékek ápolása a folyamatosság érzését adja, a megosztott gyász és szomorúság felszabadító erejűvé válik, hiszen valójában nem a halál ténye az, amitől a gyermekek megsérülnek, hanem azok a körülmények, amelyeket mi hozunk létre az esemény kapcsán.

Bár a könyv a veszteségről szól, mégis áthatja a remény és az életigenlés.” – részlet Kádár Annamária ajánlójából.

A díjnyertes szerző-illusztrátor Peter Carnavas naiv bölcsességgel ábrázolja a gyermek válaszát apja depressziójára. Az „Elefánt” című eme kiadvány egy generációk közti megható történet a megküzdésről, a családról és a reményről.

Angela Nanetti: Nagyapó a cseresznyefán (Móra Kiadó)

Toninónak négy nagyszülője volt: kettő a városban, kettő vidéken. A városiakat Antoniettának és Luiginak hívták, és pontosan olyanok voltak, mint a város többi lakója. A falusiakat Teodolindának és Ottavianónak, és senkihez sem hasonlítottak, még a saját szomszédaikhoz se. A vidéki nagyapóról szól a történet, aki olyan bizalmas viszonyban volt a cseresznyefájával, hogy ugyanazt a nevet adta neki, mint a lányának – mindkettejük a Boldogság nevet kapta. Csodálatos cseresznyefa volt, és csodálatos volt a nagyapa is. Tonino tőle tanult fára mászni, tőle tudta meg, hogy a növények érző lények, és hogy egy Alfonsina nevű liba családtag lehet.

Eric-Emmanuel Schmidt: Oszkár és Rózsa mami (Helikon)

Éric-Emmanuel Schmitt még a múlt évezredben, 1997-ben írta meg A láthatatlan ciklusa című kisregénysorozata első darabját, s bő húsz ével később, 2019-ben zárta le a ciklust a nyolcadik kötettel. A sorozat több történetéből színpadi adaptáció is készült, melyeket a világ számos országában bemutattak – Magyarországon a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház tűzte műsorára az Oszkár és Rózsa mami színműváltozatát. Ahogy a ciklus több más darabjában, ebben a kisregényben is egy felnőtt és egy gyerek különös, sorsfordító kapcsolata áll a cselekmény középpontjában. A kilencéves Oszkárnak halálos betegséggel kell szembenéznie, s ebben az egyenlőtlen küzdelemben egyedül Rózsa mamira, egy önkéntes kórházi kisegítőre támaszkodhat…

​​​​​​

Maja Lunde: Hónővér – Karácsonyi történet (Cser Kiadó)

A 10 éves Noelnek a karácsony az év legszebb napja, amikor mézeskalács és narancs illata, a feldíszített karácsonyfa és a gyertyák fénye tölti be a lakást. De idén semmi sem olyan, mint máskor…

A Hónővér 24 részből álló, megható karácsonyi történet, amelyről így ír a szerző: "Remélem, hogy a Hónővér a karácsonyt kedvelő fiataloknak és idősebbeknek egyaránt ugyanolyan örömöt szerez majd, mint az írása nekem. A karácsony a hagyományokról szól, és talán ez a könyv is új hagyományt teremt majd a kisebb és nagyobb olvasók számára, akik évről évre elolvassák, miközben hull a hó, és odabent kellemes meleg uralkodik. Ez az én karácsonyi álmom.
Szeretettel: Maja Lunde"

Az írón A méhek története című felnőtteknek szóló, 32 nyelvre lefordított regényével vált ismertté a magyar olvasók körében.

Pernilla Stalfelt: Halálkönyv (Vivandra Kiadó)

Pernilla Stalfelt a gyerekek által sokszor feltett kérdésekre nem szentimentális válaszokat ad. Elmeséli, hogy egyszer minden élőlény meghal, még a legeslegnagyobbak is. A halál egészen váratlanul is érkezhet. Egyik nap még él a nagyapa, de másnap talán már nem találkozhatsz vele. Minden nagyon üres és szomorú ilyenkor.
Keresi a lehetséges válaszokat arra, mi történik azután, hogy meghalunk: A választ senki nem tudja, csak aki már meghalt. Sokan úgy hiszik, hogy a lelkünk halálunk után Istenhez jut. Ki tudja, talán virág lesz belőlünk… Néhányan úgy hiszik, hogy csillagok leszünk az égbolton.
Elmondja, mi történik egy temetésen, hogyan viselkednek az emberek, hogyan gyászolnak.
Bemutatja, hogy Mexikóban az emberek nem szomorkodni járnak ki a temetőbe, hanem, hogy ott vidáman piknikezzenek.
Jóllehet a könyv komolyan fordul a halál kérdéséhez, de az illusztrációk miatt szórakoztató is az a téma, amelyet (nemcsak) a gyerekek előtt tabuként kezelünk, mi felnőttek.

Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek (Móra Kiadó)

Ugyan, van-e olyan gyerek, aki csak egyszer is el ne merengett volna az Élet és a Halál felnőttekhez méltó, nagy kérdésein. Bánatos estéken vagy betegség idején gyerekésszel is sokan gondolnak arra, vajon milyen is lehet az elmúlás pillanata. Astrid Lindgren, az ifjúsági irodalom immár klasszikussá nőtt alakja azonban nem a szomorú elmúlásról ír. Különös hangulatú, megdöbbentően szép meseregényében az álmodozások és képzelgések világát rajzolja elénk. Az életnek sosincs vége, álomvilágok és megálmodott történetek olykor megható, olykor pedig nagyon is izgalmas, kalandos jelenetei rajzanak elénk, és e kalandok, történetek mindig újra meg újra álmodhatók, felidézve a bátorság, a szeretet és a becsület nagy próbatételeit.

Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát? (Kolibri Kiadó)

Egy különösen szép könyv a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy könyv a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképp pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát…

Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. „Boldog-e ön most, hogy megboldogult? – kérdezem. – Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna másutt? Tényleg van szaga alulról az ibolyának?”

Rosemarie Eichinger 1970-ben született, történelem szakon végzett, és Bécsben él. Az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvét Ausztriában magas rangú gyerekirodalmi díjjal jutalmazták. A méltán népszerű osztrák írónőnek ez az első magyarul is olvasható kötete.

Katherine Paterson: Híd Terabithia földjére (Beholder Kiadó)

Jess Aarons hőn áhított vágya, hogy ő legyen az ötödik évfolyam leggyorsabb futója. Egész nyáron edz, és alig várja, hogy lássa osztálytársai arcát, amikor mindegyiküket legyőzi. Az iskola első napján azonban egy új lány átmerészkedik a fiúk felére a játszótéren, és mindenkit maga mögött hagy.

Ez bizony nem túl ígéretes kezdet egy barátságnak, Jess és Leslie Burke mégis elválaszthatatlan társakká válnak. Leslie hatalmas képzelőerővel rendelkezik. Ő és Jess megalkotják Terabithiát, a varázslatos erdei királyságot, ahol ők ketten királyként és királynőként uralkodnak, és ahol az egyedüli korlátot fantáziájuk szabja. Aztán egy reggel szörnyűséges tragédia történik. És amikor Jessnek meg kell birkóznia ezzel a borzalommal, hirtelen ráébred, mekkora erőt és bátorságot adott neki Leslie.

Michael Ende: A Végtelen Történet (Európa Kiadó)

TEDD AZT, AMIT AKARSZ
ez a felirata annak a medalionnak, mely a korlátlan hatalmat jelképezi Fantáziában. De hogy ez a mondat voltaképpen mit is jelent, azt Barnabás csak hosszú, fáradtságos út után tudja meg.

Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Barnabás előtt nincs lehetetlen ebben a birodalomban, mert nála van a mindenható medál, az AURIN, s barátja lesz Fantázia legbátrabb vitéze, Atráskó és annak fehér szerencsesárkánya. Amikor azonban Barnabás túlságosan magabiztossá válik, s a medál feliratát, „Tedd azt, amit akarsz” túlságosan saját érdekei szerint kezdi el értelmezni, lassanként rémisztővé válik az addig oly kedves képzeletbeli világ. Barnabásnak sokat kell tanulnia, és sok kalandot kell átvészelnie, hogy megtudja, hogyan lesz a fantázia hőséből a mindennapok hőse, s hogyan válhat története valóban végtelenné.
Bux Barnabás Boldizsár történetét már eddig is világszerte több millió felnőtt és gyermek ismerhette meg, hiszen Michael Ende örökérvényű meseregényét 1979-es megjelenése óta több mint harmincöt nyelvre fordították le, és egy csodálatos filmet is forgattak belőle.

Mészöly Ágnes: Fekete nyár (Tilos az Á Könyvek)

Urara már mindent előkészített a teaszertartáshoz. Harci ruhája helyett egyszerű, fekete-ezüst selyemkimonót viselt, arca fáradt és gondterhelt volt. Meghajolt a fiú felé, majd elhelyezkedett vele szemben a tatamin.

Pamuk Fanni utálja a gimit és az otthoni nyomasztást. Csak az lelkesíti, hogy elkészítse Urara, a haláldémon jelmezét a nyári Conra. Terve megvalósításában a szomszéd néni lesz fő szövetségese, sőt, valami szerelemféle is megjelenik az életében. És bár szeretné, ha a valóság hasonlítana a filmek fantáziavilágára, nem számít rá, hogy ennyire azonosulnia kell kedvenc rajzfilmkarakterével. Mégis ő az egyetlen, aki ebben az elfuserált világban félelem nélkül beszél a halálról egy haldoklóval – ahogy Mészöly Ágnes az, aki pátosz nélkül, vagányan ír az elmúlásról, meg arról a fura valamiről, amit előtte életnek nevezünk.

Julie Buxbaum: Hogy folytassam? (GABO Kiadó)

Időnként egyetlen új lehetőség elég ahhoz, hogy a világ értelmet nyerjen.

KIT: Nem tudom, miért nem Annie-hez és Violethez ültem le az ebédnél. Nincs itt senki, aki tudná, hogy mi zajlik bennem, hogy min megyek keresztül. Hogy is tudhatnák, hiszen én magam sem értem.

DAVID: Hatszázhuszonkét napja járok már ebbe a gimibe, de Kit Lowell volt az első ember, aki ebédnél odaült az asztalomhoz, szóval egész mostanáig mindig egy szál magamban ücsörögtem. Szóval meghalt az édesapád? – kérdeztem, mert nem sokkal korábban hallottam a hírt.

Amikor váratlanul barátság szövődik a viszonylag népszerű Kit Lowell és a tökéletesen elszigetelt, kiközösített David Drucker között, mindenki megdöbben. Talán Kit és David a leginkább. Kitnek tulajdonképpen tetszik David keresetlen őszintesége, amelyet furcsa módon üdítőnek érez, David pedig hálás Kit figyelméért és időnként zavarba ejtő kíváncsiságáért. Amikor a lány arra kéri, segítsen neki felderíteni édesapja tragikus autóbalesetének körülményeit, David hatalmas lendülettel veti bele magát a feladatba, de egyikük sem látja előre, hogy fog rájönni. Túlélheti-e a barátságuk az igazságot?

Partick Ness: Szólít a szörny (Vivandra Kiadó)

A szörny, ahogy a szörnyek szokása, nem sokkal éjfél után jelent meg.
Conor ébren volt, amikor megérkezett.
Rémálomból riadt fel.
Nem egy rémálom volt ez, hanem az a rémálom,
amit annyiszor álmodott mostanában.
Az, amiben sötét van és vihar és sikoltás.
Az, amiben kicsúszik keze szorításából a másik kéz, akárhogy is próbálja megtartani.
Amelyik mindig úgy végződött, hogy …

De ez a szörny valahogy másmilyen volt, nagyon öreg és vad, és a legveszélyesebb dolgot akarta Conortól.
AZ IGAZSÁGOT.

Conor rákban szenvedő anyjával él. Rémálom gyötri, amiben kicsúszik keze szorításából egy másik kéz, akárhogy is próbálja megtartani. Aztán megjelenik egy szörny előtte, de az nem a rémálombeli szörny, nem olyan rémisztő, és három történetet mond el neki. A negyediket Conortól várja, amiben Conornak ki kell mondania az igazságot. Az igazságot, amelyben Conor ki meri és ki tudja mondani, hogy legyen már vége a szenvedésnek, legyen már vége az elhallgatásoknak, a félig kimondott mondatoknak, a vele szemben tanúsított lelkét pusztító kíméletnek.