Úgy emlékszem, hogy a mi gyerekkorunkban sok volt a csend és sok volt a tengés-lengés, "csak" létezés. Volt idő és figyelem, hogy ezerszer lapozzuk át ugyanazt a könyvet. Pontosan ismertük a Kippkopp összes katicáját, a kakas farktollainak színeit a Vidám mesékben, a Mesélő erdő utolsó fájának utolsó odújában lakó mókusokat. Ezerszer képzeltük el a sötét északi erdőben bolyongó Ronját, és ha a szüleinknek nem volt este ideje vagy kedve mesélni, akkor Halász Judit és Mirr-Murr "ugrott be" helyettük, hogy ne feküdjünk le mese nélkül.
Egyszerűen a zsigereinkbe ivódtak a családi könyvespolc könyvei. És nem csak a mesekönyvek! Milliószor lapoztam át az Ősidők állatait vagy a Képes bibliát, a Képes történelmet, de a Világirodalom remekei-sorozat részeit is el tudnám sorolni oda-vissza, mert annyiszor jártak a kezemben. Pár hete egy velem egykorú ismerősöm azt mesélte, hogy neki az volt a "szórakozása" kisiskolásként, ha nagyon unatkozott, hogy a kanapén fetrengve memorizálta a szülei könyvespolcán lévő kötetek címeit. Ez csak azért döbbentett le engem, mert én éppen ugyanígy múlattam az időt, ha éppen nem a "panel-gyerekek" (lányom szerint) végtelenül izgalmas életét éltem a haverokkal. (Akkor még nem is sejtettem, hogy később ez a munkámban is hasznomra válik, hiszen az antikváriumban igencsak megkönnyítette a betanulásomat, hogy pár száz könyvet egy 1-2 centis gerincdarabkából megismertem.:D)
Biztos vagyok benne, hogy ezekkel a nosztalgikus emlékekkel nem vagyok egyedül. A 70-es, 80-as évek átlagos háztartása rendelkezett legalább egy könyvespolcnyi pöttyös/csíkos könyvvel, egy hetvenhét magyar népmesés, minden napra egy mesés és hóc, hóc, katonás gyerek alapcsomaggal. Mazsola, Süsü, Futrinka könyv szintén szériafelszerelés volt a kisgyerekes családoknál, mert a meséket egyszer láttuk az 1 db tévécsatornán (jó esetben nyári szünetben ismételve :), aztán maradt a könyv. Azt gondolom, ezért vannak ránk, mai 30-as, 40-es szülőkre olyan varázslatos hatással gyerekkorunk kedvenc gyerekkönyvei. Meglátjuk őket és jön az alagút, amelyen keresztül évtizedeket repülünk vissza. Érezzük a könyvek és a gyerekszobánk illatát, halljuk a háttérben a régi időkből ismerős zajokat.
Szülőként igazi csoda, ha sikerül a gyerekeinkkel is megszerettetni a régi történeteket és úgy tudunk esténként nosztalgiázni, hogy még a gyereknek is jót teszünk vele, hiszen a közös kedvencet olvassuk. Az igazán szerencsések a szülői házból megörökölt 20-30-40 éves könyveket lapozzák, de (hála Istennek) a legtöbb ilyen klasszikus darab szinte folyamatosan jön ki újabb és újabb kiadásban, így könnyedén pótolhatjuk az elveszett kincseket is.
De nem csak szülőként lehet ajándék egy-egy ilyen történet elolvasása. A nagyszülőket is meglephetjük velük, hiszen sok helyen kérdés, hogy a mamáéknál töltött esték alatt mit is meséljenek az unokáknak. Ezekkel a történetekkel garantált a siker, hiszen többségében az idősebb generáció által szeretett klasszikus, békebeli történetekről van szó. :)
A múlt héten azoknak a retro kedvenceknek a címeit gyűjtöttük össze a "Neveljünk olvasókat!" csoport tagjaival, amelyeket már kipróbáltak a gyerekeikkel vagy amelyek már a polcon várják a megfelelő pillanatot, hogy bevetésre kerüljenek. A sok-sok hozzászólásból állítottam most össze egy olyan listát, amelyet átnézve mindenkinek garantálom a "jujj, ezt de szerettem!" élményt. :D
Időutazásra felkészültetek? Akkor nekivágunk!
A legkisebbeknek
Marék Veronika: Kippkopp a fűben (Ceruza Kiadó)
Kippkopp, a gesztenyegyerek felébred téli álmából és játszótársat keres. Kalandos útja során rengeteg állattal megismerkedik. De vajon megtalálja-e elveszetnek hitt barátját, a katicabogarat? Kiderül a meséből, melyet az írónő gyönyörű színes rajzai kísérnek.
Marék Veronika meséin generációk nőttek fel, ne hagyja, hogy gyermeke kimaradjon!
Moldoványi Zsuzsa (szerk.): Hóc, hóc, katona (Móra Kiadó)
Mostanában a bölcsődések is nagy gyerekek: reggel fölkelnek, bölcsődébe mennek, aztán otthon este elmesélik, hogy még verset is tanultak a bölcsődében.
Lefekvéskor az esti búcsú meghitt hangulatához hozzátartozik a versolvasás. Anyuka vagy apuka leül a kiságy szélére, és egy rövid mesével vagy egy szép verssel ringatja álomba a kisgyereket. A szülők és bölcsődei vezetők segítségére sietett Moldoványi Zsuzsa és a Móra Kiadó, amikor ezt a kötetet összeállította.
Az egy-két éves gyerekeknek könnyed rímelésű, rövid versikék, népi mondókák egy csokrát nyújtjuk át, amelyek elsősorban zeneiségükkel keltik fel a kicsik figyelmét. A két-három éveseknek szóló versek már tematikailag és formailag is sokszínűbbek. A tréfás ritmusjátékok, fülbemászó népi mondókák mellett ezek között már vannak olyan fogalmakról, tárgyakról és természeti jelenségekről szóló versek is, amelyek illeszkednek a gyerek ismereteihez, erősítik, gazdagítják azokat. Szyksznian Wanda egyszerű vonalú, játékos hangvételű rajzai pedig képzeletüket ragadják meg.
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje (Móra Kiadó)
Először 1952-ben jelent meg az Öreg néne őzikéje, és azóta hallatlanul népszerűvé vált Fazekas Anna verses meséje, vetélytársává a klasszikus gyermekirodalmi alkotásoknak.
A verses formában megírt kedves kis mese az ember és az állat kölcsönös szeretetéről szól
Ovisoknak
Vlamigyir Szutyejev: Vidám mesék (Móra Kiadó)
Szerencsés egybeesés, ha a grafikus író is egyben, és egyik kezével ír, a másikkal rajzol. Egy Szutyejev esetében majdnem szó szerint így van. „Amikor kigondolom a meséket, mindig a jobb kezemben tartom a tollat, a balban pedig a ceruzát vagy az ecsetet. Ez így nagyon kényelmes: a jobb kéz írja a mesét, ezalatt a bal vidám képeket rajzol.” Szutyejev kedves, rövid, vidám és tanulságos meséi, mulatságos figurái közkedveltek a gyerekek körében.
Weöres Sándor: Bóbita (Móra Kiadó)
Nincs semminemű elfogultság abban, ha azt állítjuk, hogy a magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni. Ezért van kivételes fontossága a kicsik nevelésében ezeknek a verseknek, s ezért tartjuk ezt a kötetet folyton készenlétben, Hincz Gyula elragadóan szép, a lírával összeforrott színes illusztrációival.
Gazdag Erzsi: Mesebolt (Móra Kiadó)
Melyik gyerek nem tanulta meg az óvodában az Egy kis malac röf-röf-röf vagy A csavargó füstgyerek c. verset, s melyik gyerek nem énekelte vidáman az óvodában vagy az esti elalvás előtt azokat a népdalokra emlékeztető verseket, melyeket a költő írt Kodály Zoltán gyermekdalaihoz? Gazdag Erzsi versei antológiákban, számos kiadványban, kottákban váltak népszerűvé, a szép vers megszerettetésének egyik eszközévé. Lukáts Kató nyuszikkal, törpékkel, csillagos réttel teli képei még játékosabbá teszik ezt a sokszínű költészetet. A Mesebolt, mely most negyedik kiadásában jelenik meg, minden gyermek könyvespolcának kedves darabja ma is.
Richard Scarry: Tesz-vesz város (Lilliput Kiadó)
„Tesz-Vesz Városban mindenki teszi a dolgát. Folyik a munka kint és bent, lent és fent. Még a föld alatt is. Vannak, akiket a munkájuk mindig a város más-más pontjára szólít. Sőt olyanok is vannak, akiknek az utca a munkahelyük…” – kezdődik a mese.
Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni (Móra Kiadó)
Hápisápit, a kacsát, Luszt, az elefántot, Csahost, a kiskutyát és a többi, szárazföldön és vízben, ház körül és a rengetegben élő állatot már a legkisebbek is személyes jó barátnak érzik. És belopódzik ismerőseik egyre táguló körébe Csíkoska, a tigris, aki nagyon szeretne repülni, Trikó, a zebra, aki már unja, hogy olyan csíkos, mint egy matrac, Balegyenes, a lobbanékony természetű oroszlán, Torzsarágó, a nyuszi, aki senkitől sem fél, Ábécé, a csacsi, no meg Bogárka, aki olyan aprócska, hogy még nevet adni is elfelejtettek neki. A népszerű író-grafikus szerzőpár könyvét az újabban felnőtt óvodások és kisiskolások kezébe ajánljuk.
Zdenek Miler: A vakond nadrágja (Móra Kiadó)
Volt egyszer egy földkupac. Ez a földkupac elkezdett izegni-mozogni, mintha mancsa lenne. És bizony nemcsak mancsa volt, hanem orra is. Nahát, hisz ez a vakond! – Tessék itt vagyok! – kászálódott elő. – És itt vannak a kincseim is, amiket mind a föld alatt találtam. Kezdődik a mese.
Tony Wolf: Mesél az erdő az állatokról (Mesél az erdő-sorozat) (Manó Könyvek)
Gyerekkorunk kedvenc történeteit vehetjük újra kézbe – hiszen ki ne szerette volna hallgatni, miről is Mesél az erdő –, a szerző eredeti illusztrációival.A sorozat első kötetében az ott élő állatokról: az egérlányok, a sünik, az őzek, a békák, a pelék és Józsi, a holló kalandjairól olvashatunk. Megtudhatjuk, hogyan válhat egy fapapucs remek hajóvá, mi mindenre jó a borsóhüvely, és bekukkanthatunk egy feketerigó-esküvőre is! Tony Wolf bájos mesegyűjteménye és rajzai az erdő lakóinak mindennapjairól a mai óvodásokat is elvarázsolják.
R. Kárándi Rita: Verses állatmesék (Aquila Kiadó)
A „Verses állatmesék” című könyv ízelítőt ad a magyar gyermekirodalom legszebb verseiből. Igyekeztünk úgy válogatni a költeményeket, hogy a gyermekek…
Eduárd Petiska: A világ leggazdagabb verebe (Móra Kiadó)
A népszerű Vakond-történetek ismert szerzőjének meséje Borzas Petiről, az irigy, falánk verébfiókáról szól, aki a maga kárán tanulja meg, hogy segítőkész társak nélkül még egy kismadár sem boldogul, s az igaz barátság minden gazdagságnál többet ér. A kedvesen tanulságos történetet Zdeněk Miler bohókás-hangulatos színes illusztrációi ihlették.
Don Freeman: Pitypang, a hiú oroszlán (Móra Kiadó)
Ha valakit uzsonnára hív a legjobb barátja, ne rohanjon azonnal a fodrászhoz, ne bodoríttassa ki a haját, ne vásároljon tüstént új ruhát, mert könnyen úgy járhat, mint ebben a mulatságos mesében szereplő hiú oroszlán: amikor a vendéglátójához becsönget, barátai nem ismernek rá. A nem minden él és tanulság nélküli történet azt bizonyítja, hogy kedvesebb, ha csupán egy csokor virágot visz magával (lehet három szál pitypang is), többet ér, mint a cicoma, és barátai így is örülnek neki. Az elragadó humorral és bájjal megírt meséhez a szerző és felesége készített mulatságos rajzokat.
Kovács Ágnes (szerk.): Icinke-picinke (Népmesék óvodásoknak) (Móra Kiadó)
Köztudomású, milyen nagy szerepe van az óvodás korú gyerekek anyanyelvi nevelésében, szépérzékének fejlesztésében a versnek és a mesének. Kiadónk hosszú évek óta nevelés-lélektanilag átgondolt antológiákkal siet a szülők és az óvónők segítségére, hogy könnyen megtalálják azokat a verseket és mondókákat, amelyek a gyerekek fejlődéséhez szorosan hozzá tartoznak. Az Icinke-picinke óvodásoknak való magyar népmeséket tartalmaz. A gyerekek nagyon szeretik a hangutánzó szójátékokból, cselekményismétlődésekből álló, egyszerű, mondókaszerű meséket, a láncmeséket, csalimeséket.
Kovács Ágnes néprajztudós állította össze a kötet anyagát, figyelembe véve az utóbbi száz év gyűjtéseit, feldolgozásait, a kisgyermekeknek szóló népmesekincset, melyet az óvodai korcsoportok igényeit figyelve rendszerezett. Reich Károly magas művészi színvonalú, gyermekien vidám illusztrációi könnyítik meg a mesék szemléltetését.
Marie-Claude Monchaux: A sehány éves kislány (Móra Kiadó)
Ez nem tündérmese, hanem igaz történet, de szebb minden tündérmesénél, mert egy igazi kislány igaz története. Marie-Claude Monchaux legkisebbeknek írt felvilágosító könyvén már nemzedékek ismerték meg születésük történetét.
T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese (Móra Kiadó)
Minden napra egy mese, s egyik érdekesebb, mint a másik. Az év minden egyes napjára jut belőlük felolvasni-, mesélnivaló, még február 29-ére is, ha szökőév van. A 366 mesét tartalmazó kötetben a magyar mesekincsnek és a világ meseirodalmának színe-javát gyűjtötte egybe a válogató, legjobb íróink és műfordítóink feldolgozásában: angol, francia, német, svéd, norvég, orosz, indiai, kínai, japán népmese-feldolgozások és modern műmesék követik egymást tarka forgatagban. Egyik nap arról hall mesét, hogy miért nem hordanak piros sapkát a békák, másik nap arról, hogy miért alszik a medve télen, vagy milyen tréfát eszelt ki április elsején Móka Miki.
A kötet minden egyes lapján új mese kezdődik, örömére a meseolvasó szülőknek s azoknak a gyerekeknek, akik hosszabb történet olvasására még nem mernek belefogni. Reich Károly színes illusztrációi varázsos mesehangulatot árasztanak.
Szepes Mária: Pöttyös Panni (Móra Kiadó)
Pöttyös Panni gyanakodva fogadta a pöttyöket, amelyek ruhájáról átszálltak rá, és éktelenül viszkettek. A bárányhimlő azonban kiváló alkalom volt arra is, hogy Panni és nagymamája az egész napot együtt töltse. Amikor pedig a pöttyök már megint csak a ruhán voltak, Panni újra játszhatott Péterkével, Tamarával, cicákkal, kutyákkal, sőt az óvodakezdés előtt elutazott nagymamájával a Balatonra.
Jean de Brunhoff: Babar utazása (Móra Kiadó)
Babar király és felesége, Celesztina királynő léghajón nászútra indul. Hamarosan hajótörést szenvednek, illetve léghajótörést.
Tengeren, lakatlan szigeten, bálnaháton, óceánjáró hajón és egy cirkuszban játszódik a színes, varázslatosan kalandos, kedves képekkel illusztrált történet, amelynek végén Babar király szerencsésen visszajut birodalmába, hogy ott babari módon uralkodjon az elefántok boldog országában.
Bálint Ágnes: Mazsola (Holnap Kiadó)
Manófalvi Manó a madárijesztők barátja egy szép napon födél nélkül maradt. Beköltözött hát egy jókora sütőtökbe amelyet kívülről egy induri pinduri kismalac, aki nem más mint Mazsola rágcsálni kezdett. Ebből a humoros, vidám meséből megtudhatjátok mi minden történt még Mazsolával és barátaival.
Csukás István: Süsü, a sárkány (Könyvmolyképző Kiadó)
Több mint huszonöt éve bocsátotta útjára Csukás István Kossuth-díjas író legendává let mesehősét, Süsüt, a sárkányt. A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezét, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén, a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett.
Vaclav Ctvrtek: Rumcájsz (Albatros Kiadó)
A televízió képernyőjéről is jól ismert cseh mesehős, Rumcájsz tisztességes életre vágyik, de ezt csak az emberektől távol, egy erdei zsiványtanyán találja meg, ahol boldogan éldegélnek feleségével, Mankával. Václav Čtvrtek népszerű meséi Rumcájsz zsiványos csínytevéseiről szólnak, amelyek igazságot szolgáltatnak Jičinben, és rendet teremtenek a fölfordult világban. Rumcájsz történeteit Radek Pilař közkedvelt rajzai illusztrálják.
Nagyobb ovisoknak, kisiskolásoknak
Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi (Kossuth Kiadó)
Ritkán fordul elő, hogy a nyúl kifogjon a rókán.. Nos, ennek a könyvnek főszereplője, a bátor, furfangos Nyúl lóvá teszi a Rókát, megtáncoltatja a Héját, álöltözetben megrémíti a hetvenkedő Farkast, és tűzön-vízen át megsegíti a bajba jutott barátait. A furfangos Nyúlról szóló mulatságos történeteket Rémusz bácsi, egy jóságos öreg néger meséli esténként a Kisfiúnak. Meséi azonban nemcsak a Nyúlról szólnak, sok szó esik a vendégszerető özvegy kosnéról, Mezeiné asszonyságról, és a viháncoló, kotnyeles báránykisasszonyról, a kópé Tücsök pajtásról, Liba anyóról, a bölcs öreg Teknősről s a muzsikus kosról, Benjámiin bácsiról. A rövid, fordulatos, vidám meséket amerikai négerek mesélgették egymásnak.
A múlt század végén gyűjtötte őket kötetbe Joel Chandler Harris amerikai népmesekutató és meseköltő. Kilenckötetnyi meséből válogatta ki Dégh Linda a legszebbeket a magyar gyermekek számára. Ezeket Vázsonyi Endre dolgozta fel, sok új, mulatságos ötlettel, vidám verssel tarkította, és érdekes kerettörténetbe ágyazta az eredeti szöveget. Reich Károly művészi rajzai teszik még élvezetesebbé és teljesebbé az újszerű, vidám mesegyűjteményt.
Kornyej Csukovszkij: Doktor Hű de Fáy (Manó Könyvek)
Gyerekkori kedvencünk, Doktor Hű De Fáy kalandjai biztosan elbűvölik a mai gyerekeket is. Hiszen, ki ne szeretné a csupaszív doktort, aki ért az állatok nyelvén, és bármikor átszeli az óceánt és Afrikáig is elmegy, ha szükség van rá.
Persze nem csak ő, de barátai, Csahol Csilla, Uh Ubul és Csikicsuki is mind-mind olyan figura, akiknek kalandjait estéről estére követelni fogják a gyerekek.
Bálint Ágnes: Gücülke és cimborái (Polygon Kiadó)
Bálint Ágnes, oly sok gyermekkönyv és mese írónője húszévesen írta ezt a könyvet. Ha elolvasod, rácsodálkozol, hogy már akkor is ugyanúgy szerette az állatokat, az izgalmas kalandokat, mint ma. Gücülke egy vöröses szőrű, üveggyöngyhöz hasonló zöld szemű kis cica lány. Kicsit félénk, kicsit bátortalan, mint minden kicsi lány, de maga – meg az olvasó is – meglepődik, milyen bátor, milyen talpraesett, milyen önálló és harcias tud lenni, ha arról van szó, hogy megmentse a barátságát és a barátját, a kicsit félénk, kicsit bátortalan, kicsit gyámoltalan (és lusta) Naplopó Sündörgőt, a sündisznót. Kettejük barátsága bizony sok mulatságos helyzetet is teremt, de sok veszély is leselkedik rájuk. Azonban ne félj, Bálint Ágnes az állatok után talán a legjobban a nevetést szereti.
Csukás István: Egy kiscsacsi története (Mirr-Murr sorozat) (Könyvmolyképző)
Ki ne ismerné a kedves, jámbor, kék posztóból készült kiscsacsit, akinek kedvenc helye a virágtartó egyik sarka? És ki ne ismerné a torzonborz, villogó szemű Mirr-Murrt, a fogait csattogtató, de nem is olyan félelmetes kandúrt? Évek óta jó barátunk mindkettő és a hozzájuk tartozó vidám kis kompánia, részben a tévéből, részben a Móra Kiadónál megjelent mesesorozatból. Az új kiadás Foky Ottó színes, mulatságos bábos fényképeivel jelenik meg, ugyancsak sorozatban.
Csukás István: Pom Pom meséi (Gesta Kiadó)
Van-e még valaki, aki nem ismeri Pom Pomot? Ha igen, akkor most igazán megismerheti. Ő és meséinek kacagtató, jószívű, csetlő-botló hősei most összegyűltek, hogy újra és újra megnevettessenek és elgondolkodtassanak bennünket. Itt van Szegény Gombóc Artúr, a Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő, a bátor Tintanyúl, Madárvédő Golyókapkodó, és eljöttek a civakodó cipőikrek is.
Kormos István: Mesék Vackorról, egy pisze kölyökmackóról (Móra Kiadó)
Megismerünk egy pisze kölyökmackót, aki mindig elcsavargott az erdőn; Vackor elindul az óvodába; Vackor az óvodába érkezik; Vackor bemutatkozik a gyerekeknek; Vackor megmondja, hogy nem szereti a mézet; Vackor elalszik; Betörik Vackor orra; Vackor honvágyat érez; Vackor megtanul játszani; Egy mulatságos tornaóra, amikor végre mászhatott Vackor; Vackor első napossága; Doktor Schindler Frigyes és Vackor beszélgetése; Fölkerekedik az óvoda; Vackor fürdik a Balatonban; Vackor medvést játszik; Vackor levelet írat haza; Hazatérés a Balatonról; Vackor születésnapja, amikor végre megszereti a mézet; Mesék napja az óvodában; Vackor elbúcsúzik az óvodától, és iskolába megy.
Bálint Ágnes: Mi újság a Futrinka utcában? (Móra Kiadó)
A bájos meseregényt bizonyára sokan ismerik a tévé gyerekműsoraiból. Ezúttal könyv alakban ismerkedhetünk meg a Futrinka utcával – ahol mindig történik valami izgalmas – és lakóival: Cicamicával, Böbe babával, Morzsa kutyával, Sün Sámuellel és a többi kedves szomszéddal. Bródy Vera és Lévai Sándor eredeti bábfigurái nyomán Kende Márta készített az elragadó humorú történethez illő rajzokat.
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra Kiadó)
„Ahogy mentem, mendegéltem, elmentem Pelegre, ott láttam jászolhoz kötözve a sok mesét, abból választottam ezt a legszebbiket. Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túlnan volt, az üveghegyen innen volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász…”- így kezdi egyik híres szép meséjét Illyés Gyula. És ő is, mint mesehőse, ment, mendegélt, meglátta jászolhoz kötözve a sok mesét. Felfigyelt rájuk, hazavitte őket, és a legszebb hetvenhét mesét el is mondta a gyerekeknek. Illyés Gyula költő.
A már sokadik kiadásban megjelent könyv egyes darabjait úgy emelte át a magas irodalomba, hogy megőrizte a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék színes fordulatait, a magyar nép szellemét. Tündérmesékből, tréfás mesékből, Mátyás királyról szóló történetekből állt össze a kötet, mely a magyar könyvkiadás méltán legnépszerűbb műve, és Szántó Piroska 16 csillogóan szellemes, játékos, színes, egész oldalas illusztrációjával a magyar gyerek- ( és felnőtt:)) olvasók egyik kedvenc könyve.
Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza (Kossuth Kiadó)
A reális és a mesevilág motivumait megkapó humorral ötvöző ifjúsági művek kiemelkedő darabja Török Sándor 1939-ben megjelent meseregénye. Két főszereplője a törpe világ két illusztris figurája. Alakjuk egy másik művében is felbukkan (Hahó, Öcsi) de elsőként a jelen kötetben tűntek föl. A vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza selyemvitorlás, zászlós, lámpásos kis hajójukon, a Szent Kristófon jelennek meg esténként a történetbeli kisfiúnál, s viszik magukkal csodás kalandok felé. Mert a törpék afféle tündéri keresztapaságot vállaltak a történetbeli kisfiú felett. Már megszületése előtt tevékenykedtek, de akkor még kizárólag a szülőkre terjedt ki gondoskodásuk.
A kisgyerek megérkezését követően minden percét figyelemmel kísérték, s ahogy nyiladozik Andris értelme, úgy gazdagodnak az élmények is, amelyekben a törpék jóvoltából részesül. A csodálatos hajó elröpíti utasait az Időkirály birodalmába, eljuttatja az Álomboltba az Emlékezés szigetére. A törpék kisgyermekek mellett teljesített szolgálata az évek múlásával lejár; Andrisnak meg kell állnia már a saját lábán, de hála a törpéknek, minden jel arra mutat, hogy ez sikerülni fog. A két felejthetetlen törpe és kisember barátjuk örökszép története minden gyermekolvasójának felejthetetlen élményt nyújt.
Christian Caumon: A hangok csodálatos világa (Zenemű Kiadó)
A hangok birodalmában bánatosan unatkozó Egészkotta királykisasszony egy szép napon megparancsolta udvari varázslójának, teremtsen neki játszópajtásokat. Lett is akkora zenebona – és persze féltékenykedés, lökdösődés, lárma –, hogy idáig elhangzana, ha… a varázsló, Szolfézsmesternem teremtene rendet benne. Mese. A felnőttek számára szereplői talán kevésbé ismertek, mint az „igazi” meséké. De épp a gyakorló szülők, nagyszülők tudják a legjobban, hogy „miértke” számára a tücsök, a hangya és a pattogatott kukorica se kevésbé elvont fogalom. És ha az iskolában, sokszáz újdonság között az énekórán felcsillanó szemmel akár csak a nevükre ráismer, már nagy öröm.
Ha netán arra is emlékszik, hogy a királykisasszony alattvalói közül kinek mi a dolga a hangok csodálatos birodalmában, akkor biztos több kedvvel és könnyebben eligazodik a hangjegyek és szünetek erdejében, amikor ennek a mesének helyébe az énekóra lép.
Benedek Elek: Világszép nádszál kisasszony (Móra Kiadó)
Fekete-tengernek a hetvenhetedik szigetjében vagyon három nádszál, a középsőben van a világszép királykisasszony, a két szélsőben a két szobaleánya. De ezen a a szigeten olyan nagy sötétség van, hogy a kardodat felakaszthatod rája. Aztán ha odatalálsz is, egy vén boszorkány őrzi a házat…" Ezt a világszép királykisasszonyt szerzi meg a királyfi, azt a királyfi, aki a Óperenciás-tengeren is túl, de még az Üveghegyen is egy sánta arasszal túl élt hajdanában, amikor az öreganyám öreganyja sem élt már.
Benedek Elek első között gyűjtögette és dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúságot, és örökbecsű darabjai a magyar kultúrának.
Romhányi József: Szamárfül (Móra Kiadó)
Az országszerte nagy népszerűségnek örvendő rajzfilmek, a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki, a Dr. Bubó, no meg a Macskák című musical magyar szövegének kivételes tehetségű szerzője Romhányi, a „Rímhányó”. Rövid, groteszk állatversei közül íme egy „másodperces”: „Apróhirdetés-rovatot / indítottak férgek és rovarok.” "Lakás: Vakolatban falbérleti / lakrést keres kisigényű / nyű."
Bodó Béla: Brumi Mackóvárosban (Holnap Kiadó)
Brumi mackó, Bodó Béla kedves medvebocsa olyan hallatlan „emberszabású” állatfigurája a magyar irodalomnak, amelyen Milne Micimackója az angol gyermekirodalomnak. Abban is rokonai egymásnak, hogy mindketten bájosan naívak és lusták, de eme gyarlóságaik csak még inkább az ifjú olvasó szívébe lopják őket. Hiszen ki ne ismerne magára – legalábbis gyerekkori önmagára – Brumi mindenkire rácsodálkozó, csetlő-botló, olykor nyafogó, falánk figurájában?!
Fodor Sándor: Csipike (Manó könyvek)
Mekkorák vagyunk valójában? És mekkorának látjuk magunkat környezetünk tükrében? És jóságunk vajon mennyire kényszer, amely önértékelésünk kisszerűségéből fakad? Már gyerekként szembesülünk, ha meseszinten is, ezekkel a problémákkal és a játék, amely képes feloldani minden harcos ellentétet, Csipikében sem vall kudarcot. Lenyűgöző álomvilág, s bár gyerekekhez íródott, valahol a majdani felnőtthöz is szól játékosságával, tanulságaival, értékeivel. A kissé cinikus író a végén a mesét felolvasó apukákra, anyukákra kacsint és így búcsúzik: « mindenki sírt, nagyon szép volt. »
Tartalom: Csipike, a gonosz törpe, Csipike és Kukucsi, Csipike, a boldog óriás, Csipike és Tipetupa, Csipike és a Gonosz Ostoba.
Kisiskolásoknak
Romhányi József: Dr. Bubó (Móra Kiadó)
DR. BUBÓ RÖVID ÉLETRAJZA
Hősünk egyszerű családi fészekben, szülei tizenharmadik gyermekeként bújt ki a tojásból, két ikertestvére társaságában. Szülei, bár főleg a megerőltető éjjeli műszakban dolgoztak, mégse tudtak úgy megtollasodni, mint a henye páva vagy a rátarti paradicsommadár. Bizony szürke és sivár gyermekkor várt volna Bubóra, ám minden nehézséget lebíró szorgalma már a fészekben megmutatkozott. Míg szájtáti ikertestvérei kizárólag az anyjuk és apjuk által összefogdosott rovarok és lárvák elfogyasztására szorítkoztak, addig a kisded Bubó már életének harmadik napján elkapdosott egy tucat muslicát, és öntudatosan kiette a szomszédos pók hálójából a foglyul ejtett legyeket. Így hamarosan kiemelkedett testvérei közül. ..
Bálint Ágnes: Az elvarázsolt egérkisasszony (Móra Kiadó)
Mi történik egy kisegérrel, ha minden tilalom ellenére megeszik egy mézeskalács boszorkányt? Bizony maga is boszorkánnyá változik! Ez esett meg hősünkkel, Fánival is Cukoranyónál, a mézesbábosnál. Szégyenében mi mást tehet, elbujdosik. Furfangos Szigetre kerül, ahol Hercsula Macska fogadja be. Itt ismerkedik meg Surranóval, a templom egerével, akivel egy jövőmondó varázstükör miatt ellenségeskedés után mégis összemelegednek, s már a menyegzőjükre készülnek. Sikerül-e Fáninak visszaváltozni egérré, s megtarthatják-e a lakodalmat? Mindez kiderül a bájos és nagyon is emberi egértörténetből.
Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon (Móra Kiadó)
A bravúros írói teljesítménnyel létrehozott Gőgös Gúnár Gedeon című kötetünket szülők és kisiskolások nemzedékei ismerték meg. A mesék, versek zöme szándékosan hiányos betűkészlettel íródott, azért, hogy már azok az első osztályosok is önállóan olvashassák, akik még nem ismerik az egész ábécét. A tartalomjegyzékben a mesék, versek címe mellett megjelöltük, melyik hangzó tanításában és gyakoroltatásában segít az adott szöveg. Ott, ahol külön hangzót nem tüntettünk fel, az eddig megismerteket kívánjuk ismételtetni. Reméljük, hogy a kis- és nagybetűket együttesen tanuló első osztályosok ugyanolyan örömmel forgatják majd a Gőgös Gúnár Gedeonnak ezt a változatát, mint a korábbi kiadások olvasói. A kötetet K. Lukáts Kató eredeti, színes rajzai díszítik.
Varga Katalin: Mosó Masa mosodája (Móra Kiadó)
A könyv - mintegy a Gőgös Gúnár Gedeon című olvasó mesekönyv folytatásaként - a kisiskolások nyelvtanulását, illetve helyesírásuk fejlesztését segíti. A mesék elég rövidek ahhoz, hogy az olvasással épphogy barátkozó figyelmet követelő betűzgetés mellett követni tudják a történetek fordulatait is. Egy-egy mesén belül a pirossal kiemelt betűk vagy szavak mindig egy-egy helyesírási szabályt rejtenek, ezzel is segítik a megértést, a gyakorlást. A könyvet forgathatják már az első osztályosok is, hiszen a helyesírás elsajátítása gyakran éveket vesz igénybe. A tartalomjegyzékben fel van tüntetve, hogy az egyes mesék milyen helyesírási szabály gyakorlására szolgálnak.
P. L. Travers: A csudálatos Mary (Kossuth Kiadó)
A csudálatos Mary alkonyattájt a keleti széllel érkezik Banksék házába. Fél kezével a kalapját fogja, a másikban táskát cipel. Rövidesen megállapodik a szülőkkel, s máris olyan otthonosan érzi magát a házban, mintha mindig ott élt volna, a gyerekekkel pedig azonnal megtalálja a hangot. Michaelt annyira elbűvöli a csudálatos dadatündér, hogy lefekvéskor meg is kérdezi tőle: Ugye Mary Poppins, sohase megy el tőlünk? Mary szipog egyet, aztán így válaszol: Itt maradok, míg meg nem fordul a szél. S valóban így is lett. Mary a keleti széllel jött, s a nyugati széllel ment el. De mi minden történt közben a Banks-házban! Mary Poppins felejthetetlen alakja méltán állandó figurája az európai gyerekirodalomnak.
8-12 éveseknek
Lakner Artúr: Édes mostoha (Manó könyvek)
Gyönyörű parkkal, csodálatos virágoskerttel övezett kastélyban él a regény kis hősnője, a csudaszép kislány, Hargitay Erzsike. A házban mindenki körülötte sürög-forog, és sokan próbálják felvidítani, ugyanis ő a Hargitay-kastély legszomorúbb lakója is egyben édesanyját nemrég veszítette el. Az árva kislánynak senki sem tud örömet szerezni, s amióta Ibolya kisasszony a maga kibírhatatlan éles, parancsnoki hangjával a házban átvette a hatalmat, nem is reméli, hogy a boldogság újra rá fog találni.
Azonban édesapja újra találkozik ífjúkori szerelmével, a bájos Berényi Máriával, akit Erzsike előbb tanítónénijeként szeret meg, majd benne fog ráismerni édes mostohájára. Addig viszont Frici kutyájával, Picivel mindent megtesz, hogy mosolyt varázsoljon Erzsike arcára… Lakner Bácsi műve film formájában már világszerte sikert aratott, és hirdette a szeretet minden szomorúságot legyőző erejét.
Bálint Ágnes: Szeleburdi család (Móra Kiadó)
Megbeszéltük a Radóval, hogy naplót fogunk írni, és majd ha öregek leszünk, jót derülünk rajta – így kezdi naplóját a tizenkét éves Laci, becsületesen bevallva, hogy a derülünk szót Radótól gyűjtötte, akinek nyelvész a papája, s ezért igen gazdag a szókincse. Laci hűségesen beszámol a kis lakásban élő háromgyermekes Faragó család eseménydús hétköznapjairól, s – valljuk be – cselekvő részt is vállal abban, hogy ezek a hétköznapok minél mozgalmasabbak legyenek. Az olvasó – akinek szerencsére nem kell öregkoráig várnia, hogy Laci naplóján jót derüljön – biztosan a szívébe zárja ezt a vidám, szeleburdi családot, amely kissé zsúfolt lakásába örömmel fogad be minden új jövevényt, legyen az aranyhörcsög, cincér vagy lopótök.
Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a Palánk utcában (Móra Kiadó)
Ilyet se látott még a világ! Hogy egy nyomozó a gyerekrablók pártjára álljon, őket segítse, és ezzel összezavarja a rendőrséget? Meg egyébként is: milyen detektív az, aki nyomozás helyett focizik, ócskásnak meg kéményseprőnek öltözik, és ezzel szinte őrületbe kergeti szerencsétlen főnökét? De ez még semmi! A legfurcsább, hogy mi, az olvasók is egyetértünk Hecseki Boldizsárral, és izgatott lelkesedéssel követjük Kondor Lajcsi, az elrabolt kisfiú kalandjait. Pedig a regény ugyanolyan vérfagyasztóan kezdődik, mint a gyerekrablásról szóló történetek általában. A kisfiú eltűnik, a rablók zsaroló levelet küldenek, pénzt követelnek és fenyegetőznek. Továbbá minden szörnyen titokzatos és félelmetes. Aztán elszabadul a pokol! Megtudjuk, hol van az elrabolt gyerek, és kik a rablók, miközben az ifjú nyomozót, Hecseki Boldizsárt, folyton letartóztatják…
Astrid Lindgren: Ronja, a rabló lánya (Móra Kiadó)
A svéd erdők mélyén, valahol egy sziklavárban élt Mattis, a rablóvezér. Egy viharos éjszakán megszületett a kislánya, Ronja – minden rabló nagy örömére. A kislány felcseperedett, és lassan megismerte a körülötte levő világot. Legjobban az erdőben szeretett barangolni, itt ismerkedett meg az ellenséges rablóvezér – Borka – fiával, Birkkel. A két gyerek elválaszthatatlan jó barát lesz – az apák legnagyobb bánatára. Majd miután egy egész nyarat az erdőben élnek át – úgy döntenek, hogy ők nem követik apjuk „foglalkozását”, másként fognak élni. A szerző a tőle megszokott szeretettel, sok humorral, fordulatos cselekménybe ágyazva írja le a gyerekek kalandjait.
Az ezeregyéjszaka legszebb meséi (Kossuth Kiadó)
Seherezád mesél, ezer és egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos szultánnak. Meséit akkor kezdi, amikor a szultán kertjében megszólalnak a bülbülszavú fülemülék. És a mese csak akkor ér véget, mikor fölhangzik a rigók hajnali pityegése. Ezeregy mesét mond Seherezád, de egyetlen meséje is több színnel ragyog, mint a mesék szépséges úrnőjének koronája; pedig abban olyan gyémántok csillognak, amiket Szindbád, a mesék hajósa hozott a Kígyók Szigetéről. Seherezád mesél, és amikor meséit hallgatjuk, mi is Szindbáddal együtt hajózunk csodálatos szigetekre.
Erich Kästner: Május 35. - avagy Konrád a Csendes-óceánhoz lovagol (Móra Kiadó)
Május 35-én az ember mindenre el lehet készülve. Így aztán semmi csodálatos sincs abban, hogy Ringelhuth gyógyszerészt és unokaöccsét, Konrádot az utcán megszólítja egy fekete ló, felmegy a lakásukra kockacukrot enni, majd az egész társaság bebújik az előszobaszekrénybe, és néhány óra múlva a Csendes-óceán szigetvilágába érkezik. Közben megtekintik Eldorádót, eljutnak a fordított világba, ahol a szülők járnak iskolába, s a gyerekek oktatják őket. A Csendes-óceánnál egy valódi törzsfőnök és egy pepita bőrű kislány látja vendégül őket. Sok-sok érdekes, mulattató kaland után hazatérnek, s nagyon csodálkoznak, hogy Konrád szülei nem hiszik el kalandjaikat. Persze, ők nem vették észre, hogy mindez május 35-én történt…
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek (Ciceró Kiadó)
Az örökifjú, angyali humorú Fehér Klára ebben a két kisregényében is nagy-nagy szeretettel, odafigyeléssel rajzolja meg a 8-10 éves gyerekek mindennapi gondjait és a mese iránti vágyukat.
A Mi, szemüvegesekben a mindenkihez kedves, figyelmes Kerekes Évivel, a mintatanulóval történnek rendkívüli események egy szemüveg miatt, ám a Világoskék Bohóc és a Világoskék Oroszlán – no meg a jó szándékú felnőttek – segítségével megoldódnak a bonyodalmak.
László Endre: Jóholdat, Síriusz kapitány! (Szíriusz kapitány-sorozat) (Móra Kiadó)
A 2480. esztendőben egy szép napon különös idegen érkezik a Holdra. Gyanús viselkedése szemet szúr a talpraesett kölykök egy kicsiny csapatának, nyomozni kezdenek utána, s kiderül hogy az illető csakugyan rosszban sántikálhat, mert álnéven jelentkezett be a holdbázison. A kedves és okos gyerekek ezután egy aranyos műpuli segítségével látnak felderítéshez, és Szíriusz kapitány – a százéves, de nagyon fiatalos, hős űrhajós – pártfogásával megtalálják a titokzatos férfit.
Szomorú történet jut tudomásukra: Perez Casteiro, ez a nagyon derék, tudós ember néhány éve elvesztette feleségét és kisfiát egy végzetes űrbaleset során. Hogyan tudják ezt a szerencsétlen, zseniális feltalálót visszavezetni a társadalomba? Sikerül-e feltámasztani hibernált álmából a több éve halottnak hitt anyát és kisfiút? Erről szól ez a rendkívül izgalmas regény, amely rádiójáték formájában már oly sok örömet szerzett a fiataloknak.
10-14 éveseknek
Csukás István: Nyár a szigeten (Könyvmolyképző)
Melyik gyerek ne szeretne egyszer szülői felügyelet nélkül táborozásra indulni? E könyv kis hősei pontosan ezt teszik, és hamarosan kiderül, hogy nem is olyan könnyű dolog a felnőttek segítsége nélkül boldogulni…
Annak idején nagy sikerű tévéfilm is készült a könyv alapján.
G. Szabó Judit: Hárman a szekrény tetején (Móra Kiadó)
Az igazság az, hogy eleinte csak egy lány ül a szekrény tetején, s úgy érzi magát odafönt, mint várkisasszony a kacsalábon forgó várban. Persze, ha az embernek van egy húga, akkor csöndes magányát néha elkerülhetetlenül fel kell áldoznia a nemkívánatos társaság kedvéért. De mi történik akkor, ha egy szép napon a rég nem látott nővérke is betoppan? Elfér vajon három lány is a szekrény tetején? G. Szabó Judit ellenállhatatlan humorú regénye egy eseménydús vakáció krónikája. A szórakoztató könyvet Várnai György szellemes illusztrációi egészítik ki.
Jean Webster: Nyakigláb Apó (Könyvmolyképző Kiadó)
A népszerű amerikai író világszerte ismert leányregénye nyolc évtizeddel ezelőtt jelent meg először. Az árvaházi kislány boldogulásának és szerelmének kedves humorral átszőtt története az eltelt évtizedek alatt semmit sem veszített frissességéből, bájából. A népszerű regényt az író illusztrációi díszítik. A század elején megjelent első kiadás szövegét – amelyet Altay Margit fordított – Borbás Mária frissítette, tette korszerűvé.
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (Móra Kiadó)
A varázslatos szépségű meseregény a minden emberben élő gyermekhez szól, szeretetről, összetartozásról, életről, halálról, humanizmusról. A második világháborúban életét vesztett, ma már klasszikusnak számító francia író remekműve 1946-ban jelent meg és indult világhódító útjára. Azóta több tucat nyelvre lefordították, számos magyar kiadást is megért, készült belőle opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás. Sikerének titka talán az, hogy a távoli bolygóról érkezett kis herceg alakjában egy olyan tiszta, emberséges világ tündököl, amely után mindannyian vágyódunk.
Jules Verne: Kétévi vakáció (Holnap Kiadó)
A vihar egy új-zélandi kikötő partjától elold egy vitorláshajót, amelyen tizenöt fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel elragadja. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak – tizenöt fiatal utasával együtt – nyoma vész. A hatóságok és a hozzátanozók hosszas, eredménytelen kutatás után beletörődnek a megváltoztathatatlanba, nem úgy, mint a nyílt óceánon felriadó utasok: a gyerekek. A szigetre vetődésük után a gyerekek felépítík ideiglenes társadalmukat, és összefogásukkal átvészelik a kényszerű helyzetet.
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál (Anne-sorozat) (Könyvmolyképző Kiadó)
Az Anne történetéből készült filmsorozat olyan sikeres, hogy a tévécsatornák újra és újra műsorukra tűzik. Az olvasók pedig újra és újra kezükbe veszik ezt a megragadó kötetet.
Marilla és Mathew, az idős testvérpár elhatározza, hogy örökbe fogadnak egy árvát, hogy segítsen nekik a ház körüli teendők ellátásában. A vonattal azonban a kért jókötésű fiú helyett legnagyobb megrökönyödésükre egy vézna, répavörös hajú kislány érekzik, akinek ráadásul be nem áll a szája. Első gondolatuk, hogy másnap visszaküldik a gyermeket az árvaházba, ám Anne úgy határoz, hogy maradni akar, hiszen a szigeten „oly tág tere nylíik a képzeletnek”.
Kezdeti vonakodásuk dacára Marilla és bátyja hamarosan már el sem tudják képzelni életüket a bátor, életteli, fantáziadús és zavarba ejtően őszinte kislány nélkül. Anne érkezése olyan gyökeres változásokat hoz életükben, amilyenekről még csak nem is álmodtak.
A vörös hajú árva könnyes-vidám története világszerte rabul ejtette az olvasókat. Lucy Maud Montgomery életműsorozatának feledhetetlen darabja.
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja (Könyvmolyképző Kiadó)
Edmond Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyhazbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If varából eddig még soha senkinek nem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványáva fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát a
papnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén…
A Könyvmolyképző kiadásai rövidített, átdolgozott változatok. Csetényi Erzsi fordítását Majtényi Zoltán dolgozta át.
Edgar Rice Burroughs: Tarzan, a majomember (Tarzan-sorozat) (General Press)
Alig tett tíz lépést a dzsungel felé, amikor az egyik alacsony bokor ányékából egy hatalmas testű alak lépett elé. Először azt hitte: az övéi közül van ott valaki, de a következő pillanatban megismerte Bolganit, a hatalmas gorillát. Olyan közel volt hozzá, hogy menekülni nem lett volna értelme. A kis Tarzan tudta, hogy most ki kell álnia és meg kell küzdenie az életéért. Ezek az óriási fenevadak halálos ellenségei voltak törzsének, és sem az egyik, sem a másik fél nem kért, s nem is adott soha kegyelmet!
14 éven felülieknek
James Fenimore Cooper: Nagy indiánkönyv (Alexandra Kiadó)
Vadölő, Sólyomszem, Bőrharisnya – ki ne hallotta volna ezeket a neveket, aki az indiánregényeket szereti? Natty Bumppót nevezik így indián barátai. Az ő élettörténete fűzi egybe Cooper híres regénysorozatát, amely itt egy kötetben jelenik meg.
Szabó Magda: Abigél (Európa Kiadó)
Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban.
Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít.
De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.
