Azt ma már szinte minden szülő tudja, hogy a mesélés és az iskolások önálló olvasása rengeteg pozitív hatással van a gyerekek értelmi- és érzelmi fejlődésére, tanulmányi képességeikre, eredményeikre és nem utolsó sorban a szülőkkel és kortársaikkal való kapcsolataikra.
Azt ma már szinte minden szülő tudja, hogy a mesélés és az iskolások önálló olvasása rengeteg pozitív hatással van a gyerekek értelmi- és érzelmi fejlődésére, tanulmányi képességeikre, eredményeikre és nem utolsó sorban a szülőkkel és kortársaikkal való kapcsolataikra.
De hogyan jutunk el a pici baba ringatásától az olvasó kamaszig? Milyen lépcsők vezetik végig a gyerekeket a mondókázástól az első önálló olvasmányokig? Mikor, mit és hogyan érdemes olvasni nekik, és mikor jönnek el azok a pontok, amikor megérnek a kicsik szellemileg és érzelmileg arra, hogy "szintet lépjünk" az általunk olvasott könyvek tartalmát ill. illusztrációit tekintve?
A következő pár gondolatot azok alapján a kérdések alapján jegyeztem le, amelyek gyakran felmerülnek a "Neveljünk olvasókat!" csoport közös agyalásai, ötletelései során. Hiszen a babaváró kismamáktól és kispapáktól kezdve a több unokás nagymamákig és nagypapákig sokan szeretnék látni, hogy mi is a folyamata az olvasóvá nevelésnek. Vagy talán helyesebb úgy fogalmaznom: szeretnék látni, hogy van folyamata az olvasóvá nevelésnek!
Sok éves tapasztalatom azt mutatja, ha rendszeresen mondókázunk, mesélünk, ha időben észrevesszük a gyerekünk változó igényeit vagy éppen azt, ha egy kis "toporgásra" van szüksége az addig elért szinten (de azt is igyekszünk változatos, érdekes történetekkel megoldani), akkor szépen haladhatunk addig a pontig, amikor már a közös olvasások mellett megérkeznek az első önálló olvasmányok, és a kis molyunk egyre inkább a saját maga irodalmi ízlése alapján kezd el válogatni.
De azoknak a szülőknek is van jó hírem, akiknél már ovis, kisiskolás vagy kamasz a gyerek, de még nem sikerült a mesét, a könyveket a a család életébe beilleszteni: soha nem késő! Nem egy olyan, ma már művészetekkel, irodalommal foglalkozó hazai hírességet hallottam mostanában nyilatkozni, akik 10-14 koruk táján leltek rá a könyvekre. Meggyőződésem, hogy mindenki számára létezik az az egy könyv, ami beszippantja és onnantól nem lesz megállás. Ezért benneteket is arra biztatlak, fussátok át az olvasóvá nevelés állomásait és csatlakozzatok hozzánk! :D
A cikk megírásához óriási segítséget kaptam Bakó Katalintól, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Gyermek -és Ifjúsági Irodalmi Különgyűjteményének referensétől, könyvtárostól, aki jómaga is három olvasót nevelő anyuka! :D
Lássuk tehát a legfontosabb állomásokat!
Magzati kor
Bizony, bizony! Már a pocakban fejlődő babának is lehet mesélni, mondókázni, dalolni. Hiszen az anyuka és apuka hangja már ekkor hallható a pici számára, így a szülő-gyerek kapcsolat máris tudatosan építhető a napi rutinná váló egy-két dal, mese, versike, simogatás és beszélgetés segítségével.
Újszülött kortól 2 éves korig
1 éves korig a pici babák egyik legfőbb jellemzője, hogy állandó jelenlétünket igénylik. Minden ébren töltött percben (és lehetőség szerint az alvás közben is :D) testi kontaktusban lennének velünk, hogy biztonságban érezzék magukat. Szülőként megtapasztalhatjuk a csodás érzést, hogy egyetlen szavunk varázsütésre nyugtatja meg a nélkülünk csak nyöszörgő, sírdogáló csöppséget. Éppen ezért tökéletes kezdés a kicsikkel való tudatos foglalkozás terén a ringatók, mondókák, höcögtetők, ölbeli játékok közös megismerése és mindennapi "mantrázása". Megnyugtatás, tanulás, kényeztetés, szórakozás, a kicsik rímekhez, ritmushoz szoktatása és megszerettetése... nincs is ennél tökéletesebb módja a legkisebbekkel történő már tudatos, fejlesztő, kapcsolatépítő közös foglalkozásnak.
Természetesen az első évben már a könyvekkel is megismertethetjük a kicsiket. A testi és szellemi fejlettségüknek leginkább megfelelő könyvek egyéves korukra ugyanolyan részeivé válhatnak a kis életüknek, mint a kedvenc alvókájuk, amit mindig, mindenhová hurcibálni kell.
1 éves koruktól a világ még inkább megnyílik a csöppek számára. Saját lábon indulnak felfedezni, megtapasztalni, és innentől kezdve szülőként nincs más feladatunk, mint a minket körülvevő világról elegendő információt átadni a tudást szivacsként magukba szívó minimolyoknak. Érkeznek a leporellók és böngészők, a képekről mesélések, a rövid verses mesékkel való próbálkozások. Napközben többször is előkerülhetnek a lapoznivalók, miközben a napi rutint a már megismert és folyamatosan érkező mondókák és kis játékok színesíthetik. A napi tevékenységeket a háttérben kísérhetik gyerekdalos, gyerekverses cd-k.
Szintén ennek a kornak a "nagy feladata" lehet az esti rutin kialakítása. A sok kisgyerekes szülő álmát jelentő nyugodt éjszaka egyik feltétele a megfelelő esti rutin kialakítása. Angliában erre pár éve indították el a BBB-kampányt, mert mint a világ sok-sok országában, a ködös Albionban is az esti lefektetés jelentette az egyik legnagyobb kihívást a szülőknek. Bath, book, bed. Fürdés, könyv, ágy. Személyes tapasztalatom is az, hogy egy kellemes, játékos fürdés, egy illatos, nyugtató babamasszás, egy összebújós mesélés tökéletes lezárása lehet a közös napnak. Az esti mesélés már az ilyen zsenge korú gyerekeket is segíti a nap történéseinek feldolgozásában, megértésében, és talán felnőttként sem nehéz belátni azt az egyszerű összefüggést, hogy minél nyugodtabban zárjuk az egyik napot, annál könnyebben, nyitottabban kezdjük a következőt.
2-3 éves kor
2 éves kor tájékán az eddig említett mondókák, versikék, dalok, lapozók mellé érkezhetnek az első, már nem keménylapos, de illusztrációval gazdagon ellátott "normál" könyvek, melyekben a kicsiket körülvevő világ, a hétköznapokban velük is előforduló történetek szerepelnek. Lehetnek ezek rövid mesék hozzájuk hasonló gyerekekről vagy cuki kisállatokról. Az én-mesék, verses mesék, láncmesék, de a szöveg nélküli képkönyvek is naponta többször előkerülhetnek. Érdemes ezeket (főleg a strapabíróbbakat :D) a kicsik számára is könnyen elérhető helyen tartani. Szintén itt a helyük a legkisebbeknek szóló ismeretterjesztőknek, böngészőknek is.
Ebben a korban meg lehet próbálkozni az első könyvtári látogatással is. A bölcsi ill. ovi előtti időszak egyik állandóan visszatérő programja lehet a közös könyvtárazás, ahol ma már nem csak könyvek, de mondókázó baba-mama klubbok és egyéb kulturális nyalánkságok is várják a kisgyerekes szülőket. Itt említeném meg a szülői példamutatás fontosságát! Érdemes már a legkisebbeknél is figyelni rá, hogy mit látnak tőlünk. Ha mi is kölcsönzünk könyvet, és a kicsik látják, hogy anya és apa is olvas esténként lefekvés előtt, biztosan nem fogja hátráltatni az olvasóvá nevelését. :D
Könyvtárlátogatás vagy könyvesbolti portya során ne felejtkezzünk meg a kicsik érdeklődésének megfelelő ismeretterjesztő könyvekről sem! Fogadjuk el a tényt, hogy az iskolarendszerben eltöltött 15 évünk sem elég egy 3-5 éves dinoszaurusz-, rovar- vagy bármi egyéb mániában lubickoló gyerek tudásszomjának kielégítésében. Szülő legyen a talpán, aki a miért-korszakot könyves segítség nélkül átvészeli.
Fontos! Ahogyan a gyermeknevelés vagy fejlődés minden területén, úgy az olvasóvá nevelésben is ahány gyerek, annyi ritmus. Természetes dolog, hogy egy mozgékonyabb, aktívabb kisgyerek nehezebben fog hosszabb időt a popóján maradni, és nyugodtan mesét hallgatni. De akár egy nyugodt, a mesékkel, könyvekkel naponta órákat szöszmötölő gyereknél is lehetnek olyan időszakok, amikor nincs türelme az egy helyben maradásra. De van megoldás! Itt is (mint a gyereknevelésben általában :D) a tudatosság és a kitartás a két kulcsszó.
3-6 éves kor
3 éves kortól még mindig kísérnek bennünket a jól ismert mondókák és dalok, de már érkeznek a találós kérdések, kiszámolók. Mesék tekintetében az egy-két rövid mesét tartalmazó könyvek mellett meg lehet próbálkozni a több rövid (1-2 oldalas) novellameséket (pl. Erwin Moser könyvei, Babaróka ajándéka...) vagy formulameséket (pl. láncmesék) tartalmazó könyvekkel.
Ebben a korban még mindig nagyon fontos, hogy ne tündérmesékkel próbálkozzunk! Kerüljük a Grimm és Andersen meséket vagy egyéb varázslatos lényekkel tarkított történeteket, amelyek megijeszthetik a kicsiket! A világról birtokolt tudásuk még nem elegendő azok megértéséhez, a fantáziavilág és a valóság szétválasztásához. Leginkább gyerekekről szóló történetekben, rövid állatmesékben, állatokról szóló népmesékben gondolkodjunk. A verses forma még mindig nagyon jó választás, hiszen fülbemászó, nyelvi humorral teli, könnyen feldolgozható és tanulható.
Témájukat tekintve ebben a korban is a kicsiket körülvevő világ van a központban. Az ovis korúak számtalan olyan problémával kerülnek szembe (dackorszak, barátság, félelmek, óvodai konfliktusok...), amelyek megoldása azon múlik, mennyire tudják megérteni saját és mások érzéseit, a szülők vagy az őket körülvevő felnőttek magyarázatait, a világ működését. Sok esetben a szülőnek is óriási segítséget jelentenek a meseírók jól átgondolt és megfogalmazott történetei.
Az illusztráció szerepe a szöveg megértésének segítségében még szintén igen fontos ebben a korban, de érdemes kiemelten figyelni a rajzok minőségére is, hiszen a könyvekkel nemcsak a kicsik irodalmi ízlését alakítjuk, hanem megalapozhatjuk a vizuális művészetek iránti nyitottságukat is.
4-5 éves korban érkezik el az egyik kedvenc korszakom, a meseregények időszaka. Ezek már hosszabb történetek rövid, összefüggő fejezetekből. Az illusztráció még itt is jelen van, de már nem minden oldalon. Nálunk az első ilyen történet Bálint Ágnes Tündér a vonaton című könyve volt. Soha nem felejtem el az első "falfeléfordulós" esti mesélést, amikor Borkám már nem is figyelte a rajzokat, csak a saját belső moziját "nézte" mesehallgatás közben. :)
5 éves, nagycsoportos kor környékén érkezhetnek a komolyabb tündérmesék és a hosszabb, bonyolultabb népmesék. Nagyobb ovisok különösen szeretik a tréfás- és csalimeséket.
Erre a korra egyre inkább kialakul a gyerekek saját irodalmi ízlése, megjelennek a kedvenc témák, erősödik a történetekben a humor szerepe. Egyre határozottabban választanak maguknak tetsző könyvet, amit nyugodtan bátoríthatunk is, miközben azért egy-két olvasmány erejéig csempésszük be az általunk jónak tartott történeteket is.
Az irodalmi kínálatból ne felejtsük ki a verseket sem! A kortárs és klasszikus költők verseit több kiadó is antológiába gyűjtötte, így azokban keresgélve könnyen rátalálhatunk egy-egy kedvencre, akiknek önálló köteteit is érdemes beszerezni, kikölcsönözni.
Az ismeretterjesztő könyvek fontos szerepet töltenek be ebben a korban is. (Még mindig tart a miért-korszak! :D) Egyre szebbek, bonyolultabbak és egyre inkább megerősítik a gyerekekben, hogy a könyvekben minden benne van, amit a világról tudni érdemes. :)
Az ovis kor a mesék és könyvek korszaka. Ha mindent ügyesen csináltunk, ekkorra már naponta előkerülnek és jó esetben szinte mindenhová el is kísérnek bennünket a könyvek. Az esti rutin része a meseolvasás, és nem győzzük hazahordani az olvasnivalót. Élvezzük ki ezt az időszakot, mert eddig volt a sima pálya. Most jön a neheze! :D
6-10 éves kor
Kesztyűket felvenni, öveket becsatolni, védőszemüveget megigazgatni és vessük bele magunkat az olvasóvá nevelés egyik legrázósabb időszakába! A lelkes mesehallgató elkezdi az iskolát. Napi 8 óra intenzív tanulás után a háta közepére sem kívánja a könyveket, az esti táskaösszekészítős, leckeírós zűrzavarban gyakran elmaradnak a közös mesélések is, az önálló olvasás még nyögvenyelős és nehézkes... nem egyszerű helyzet. Pedig ebben az időszakban nagyon fontos, hogyha az önálló olvasáshoz még nem is jött meg a kedv vagy az önbizalom, az esti felolvasásokat ne hagyjuk abba!
Közös olvasás:
A kisiskolások a hosszabb tündérmesék, komolyabb gyerekregények, népmesék hallgatása közben már jóval kevesebb illusztrációt igényelnek, de annak minőségre itt is érdemes figyelni. A mesék, a felolvasás szerepe az irodalmi élmény mellett itt is hasonló, mint az ovis korú gyerekeknél. A napi feszültség feldolgozása, levezetése, egy jó kis esti sutyorgás a felolvasó szülővel a kislámpa fényében csodákra képes. Érdemes a több kötetes sorozatokba is belevágni (Rumini, Lengemesék, Zabaszauruszok, Mágikus állatok iskolája, Harry Potter...) ebben a korban, hiszen a kedvenc szereplők változatos kalandjai simán felveszik a versenyt a tv vagy internet kínálta lehetőségekkel.
A kisebbekhez hasonlóan a kisiskolásoknál is érdemes minél több verset is olvasni. Egyrészt vannak a könyvpiacon igen szórakoztató kortárs kiadványok, másrészt az iskolai magyarórán sem lesz baj, ha a gyerek nem ott találkozik először a vers műfajával. :D
Önálló olvasás:
Kezdő olvasóknak a nagybetűs könyveket ajánljuk, szellős sorokkal és jó sok illusztrációval. A történetek legyenek rövidek és jól követhetőek. Ahogy a gyerek egyre magabiztosabb, úgy cserélődik fel az illusztráció és az egyre tömörebb szöveg aránya.
Szintén kezdő olvasóknak érdemes minél több ismeretterjesztő könyvet is mutatni. Ezekben általában egy-egy témához rövidebb szövegek tartoznak jó sok színes, izgalmas képpel. A könnyen olvashatóság mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy egy-egy színes-szagos ismeretterjesztő könyvvel az iskolai tananyaghoz is nagyobb kedvet tudunk csinálni.
A már tapasztaltabb, lelkesebb olvasóknál is kedveltek a (szülők számára sokszor feldolgozhatatlanul :D ) humoros történetek. Kezdenek beszivárogni a krimik és a tudományos rejtélyekkel megfűszerezett történetek. A kortársakról szóló, iskolai konfliktusokat feldolgozó történetek vagy a sok illusztrációval ellátott vicces naplók folyamatosan dobogós helyeken vannak a magyar és nemzetközi könyvpiacon. A képregények között is érdemes szétnézni, ha nehezebben vehető rá a gyerek az olvasásra.
Fontos: ebben a korban se hagyjuk el a közös könyvtárazásokat, könyvesbolti portyákat! Válogassunk közösen a gyerekekkel olvasnivalót a család minden tagjának! Kisiskolás, kiskamasz korban megnő a jelentősége a saját választásnak. Előfordulhat, hogy számunkra érthetetlen, miért is választotta az adott könyvet, de legyünk engedékenyek és hagyjuk, hogy válogasson. Persze javaslatokat tehetünk és a tapasztalat az, hogy ha jól körbeszimatolunk a gyerekkönyves oldalakon vagy a moly.hu könyvértékelései között, találhatunk olyan könyveket, amelyek megmutatása után megnyerhetjük a bizalmat és kaphatunk esélyt egy-egy újabb ajánlásra. :D
10-14 éves kor
Ebben a korban előtérbe kerülnek a kortárs problémák (szerelem, egyén és közösség, iskolai bántalmazás, barátság, kirekesztés, tolerancia...). A hétköznapi szereplők csetlései-botlásai mellett népszerűek a különleges tulajdonságokkal, képességekkel rendelkező főhősök, a nem mindennapi élethelyzetek, történelmi regények, krimik, fantasy-k, disztópiák...
Fontos! Még ebben a korban is megőrizhető a közös olvasás! Egy 12-13 éves gyerek is igényelheti a szülővel közös irodalmi kalandozást, főleg, ha egy bonyolultabb nyelvezetű vagy történetvezetésű könyvről van szó. Nálunk pl. ez úgy alakult, hogy amíg a 11-12 évessel közösen több száz oldalas fantasy történeteket olvastunk, addig önállóan laza szövegű, sok illusztrációval tarkított könyveket vett csak kézbe.
A közös könyvtári és könyvesbolti válogatások mellett az egyre nehezebb terepen könnyíthetjük a dolgunkat, ha az ünnepi alkalmakkor sem felejtkezünk el a könyvekről. Ne engedjük, hogy könyvek nélkül múljon el a karácsony, szülinap... Persze itt is fontos, hogy jól gondoljuk át, hogy mit is választunk. Nyugodtan ajánljuk fel, hogy állítsa össze magának az ünnepelt a könyves kívánságlistát, de böngészhetünk a neten is jó ifjúsági könyveket keresve. Ismét felhívom a figyelmet a moly.hu-ra, ahol feketeöves molyok írják le véleményüket a művekről.
14-18 éves kor
A fő csapásvonal ebben a korban klasszikus és kortárs ifjúsági regények, novelláskötetek. A téma leginkább a szerelem, iskolai konfliktusok, hétköznapi és különleges fiatalok, történelmi és társadalmi regények. Erre a korra már igen határozott ízlésük alapján válogatnak a fantasy, sci-fi, krimi és egyéb műfajok között.
Ha minden a tervek szerint alakul, a középiskolás korosztály az olvasóvá válás rögös útján az ifjúsági irodalomtól a young adult-irodalmon keresztül eljut a felnőtt irodalomig.
A korosztály nagy felfedezése lehet a kortárs költészet, a slampoetry, a megzenésített versek. De szülőként , irodalomtanárként a könnyűzenei palettán is könnyedén találhatunk olyan előadókat, akiknek dalszövegei belépőt jelenthetnek a kortárs költészet világába.
