Valerie Thomas és Korky Paul Winnie, a boszorkány sorozata
A gyerekeknek szánt bosziirodalom igen tekintélyes méretű, s minden rendű és rangú boszorkát felvonultat. Igazi gaz, álnok teremtményeket, mint a Lázár Ervin hőseit, Szegény Dzsonit és Árnikát egymástól elválasztó Százarcú Boszorkát, vagy a magyar népmesékben gyakran feltűnő velejéig romlott alakokat, de gondolhatunk itt akár a keleti boszorkányra is, akivel Dorothynak (Óz, a csodák csodája) kell megküzdenie. Ugyanakkor bőséggel találunk köztük szerethető kedves karaktereket is, akik esetenként nem lelik a helyüket sötét társadalmukban, mint Otfried Preussler kis fúriáját (A kis boszorka). Vagy éppen említhetnénk Lázár Ervin Amarilláját (A legkisebb boszorkány), a „vörös, szeplős kis vakarcsot”, aki reménytelenül szerelmes Király Kis Miklósba. S aki két boszorkánynövendék testvérével és Anya-Banyával is szembe fordul azért, hogy megmentse a férfit, akiről, tudja, sosem fogja viszonozni érzéseit.
De olyan karaktereket is bőven találunk, akik kiegyensúlyozott, vidám, békés bosziközösséghez tartoznak, kicsit kilógnak ugyan az emberek közül, de nincs bennük semmi rossz szándék. Mint például Bibi Blocksberg (Ulle Herzog: Bibi Blocksberg), a cuki boszikislány, aki Krumplipüré nevű varázsseprűjén indul nap, mint nap átlagos kisvárosi iskolájába.
Matild és Margaréta, Dániel András boszipárosa (Matild és Margaréta, avagy boszorkányok a Bármi utcából) is ilyen világhoz tartozik. Ők teljesen hétköznapi civakodó testvérpár lennének, ha nem lennének képesek például egy kupacnyi légynek verset tanítani vagy befogadni házukba egy kesergő felhőt, s persze ha nem az Akárki fasor és a Bármi utca sarkán élnének.
Egy ideje minden gyermekirodalmi boszit maga mögé utasított az abszolút kedvencünk, az utánozhatatlan Winnie (Valerie Thomas, Korky Paul: Winnie, a boszorkány). Hiszen senki nem viseli olyan természetes eleganciával a lábszőrt és a lyukas harisnyát, mint ő. Senki nem tereget olyan vígan csipkés boszibugyikat két vártorony közé feszített zsinegre, mint Winnie. Talán ő az egyetlen boszorka a föld kerekén, aki mindössze egy varázsszót ismer (abrakadabra), de azt nem fél használni. Ráadásul olyan változatosan képes ismételgetni, mintha egész repertoárja lenne varázsigékből. Hol polippá változtatja magát a segítségével, hol takarít vele, hol pedig zölddé varázsolja fekete macskáját. Minden valamire való boszinak van varázspálcája, de merem állítani, hogy Winnie az egyetlen, aki azt véletlenül a mosógépben hagyja a ruhái közt (Winnie varázspálcája). Winnie azt is tudja, hogy időnként egy boszinak is ki kell kapcsolódnia, úgyhogy elutazik az űrbe, ahonnan véletlenül hazahoz, és a Föld bolygóra szabadít egy csomó fémfaló űrnyuszit (Winnie az űrben). Máskor meg a tengerhez utazik roskadásig megpakolt bosziseprűjén, hogy utána sárga tengeralattjárón szálljon alá a színes mélységbe (Winnie a tenger mélyén).
Winnie boszi egy teljes egészében fekete kastélyban él (fekete fürdőkád, fekete szőnyegek, fekete lepedők, fekete csempék stb.) egy nagyváros szélén legeslegjobb barátjával, fekete macskájával, akit Wilburnek hívnak. Wilbur sok kalandot átél Winnie mellett. Általában részvéttel figyeli a szerencsétlenségsorozatot, amiben Winnienek része van, kivéve, ha őt magát is belekeveri (Winnie takarít). Winnie, mint egy boszorkánnyá változott Bridget Jones, valahogy mindig elront dolgokat, kellemetlen szituációkba sodorja magát (Winnie és a denevérek). Szerencsére azonban mindig kéznél a varázspálca. Ha még sincs, legfeljebb rendel egy újat interneten (Winnie új számítógépe), és a jól bevált varázsszóval (ABRAKADABRA!) máris minden megoldódik.
Valerie Thomas és Korky Paul boszisorozata kétféle formátumban jelent meg hazánkban: egy rengeteg képet tartalmazó, kevés szöveggel kiegészített, fényes lapokra nyomtatott A4-es méretű, magazinszerű kiadványban, illetve több szöveget és hozzá képest kevés fekete-fehér képet tartalmazó, kisiskolás olvasóközönség számára is fogyasztható zsebkönyv formátumban.
Korábban megjelent Magyarországon az első kötet Borka, a boszorka (Hunga-Print, Budapest, 1992) címmel is Tótfalusi István rímes szövegű fordításával.
A Winnie, a boszorkány sorozatban tizenkét rész vált elérhetővé új fordítókkal (Kis Gabriella és Stier Ágnes). Ezek a szövegek már nem rímesek, de annak hiányában is nagyon élvezetes kikapcsolódás a képregények forgatása, az egész oldalas klassz képek böngészése. A kis kézbe kívánkozó zsebkönyvek pedig kitűnő útitársak a nyárra, amíg vízpartra vagy a hegyekbe tartunk a gyerekekkel, esetleg kánikulai délutánokon az ágyon elnyúlós olvasmányoknak.
Cím: Winnie, a boszorkány
Szerző: Valerie Thomas
Illusztárciók: Korky Paul
Kiadó: Studium Plusz
Év: 2011
Oldalszám: 32
Korosztály: 4+
