A mese az kell...

Pár éve olvastam egy felmérést arról, hogy az iskolába kerülő gyerekek szüleinek 70(!!!) százaléka az első tanév végére abbahagyja az esti mesélést. Valamiért azt gondolják a szülők, hogy egy iskolás gyereknek már nincs szüksége a mesére. De vajon miért is?

Egy elsős gyerkőc vajon már gond nélkül falja a regényeket? Érzelmileg annyit változott az ovi óta eltelt egy évben, hogy már nincs szüksége anyára és apára esténként egy félórácskára? Esetleg idő előtt kamaszodni kezdett, és önálló szellemi utazásokra vágyik? Nem hiszem…

Ő legbelül ugyanaz a "kisbaba", akinek az esti mesélések a biztonságot, a nap tökéletes lezárását jelentik. Az iskola egész napos nyüzsgése, a kihívások, sikerek és esetleges kudarcok után mi, szülők ezekkel a napi összebújásokkal tudjuk nekik megmutatni, hogy van egy biztos pont a kis életükben, ami nem változik. Hogyan várhatjuk el, hogy a harmadik, negyedik osztályba lépő, már biztosan olvasó gyerekünk habzsolja a könyveket, ha az esti felolvasással nem segítünk neki áthidalni azt az időt, amikor még korlátok nélkül érdeklik a könyvek, de kezdő olvasóként még nem tud önállóan elmerülni a történetben?

Fogjuk hát továbbra is a kisiskolásunk kezét, és ugorjunk fejest együtt a klasszikus és kortárs meseregények világába, ahol már olyan fantáziadús, bölcs és szórakoztató történetek várnak ránk, amiket szülőként is garantáltan imádni fogunk.

Máté Angi: Kapitány és Narancshal (Magvető Kiadó, 2012)

Egy parancsolgatós tengerészkapitány megunja a tengereket, partra száll, egy hídra költözik, majd nyakába veszi a várost barátjával, a befőttesüvegben tátogó kicsi, narancssárga hallal. Velük együtt mi is megtaláljuk a legjobb helyet, ahol élni lehet: Máté Angi meséjének gyöngéd világát, amelyet Rofusz Kinga különleges hangulatú képei ölelnek magukhoz. Máté Angi a kortárs irodalom több mint ígéretes alkotója. 2010-ben a legjobb első prózakötetnek járó Bródy Sándor-díjat, 2011-ben az IBBY Év Gyermekkönyve díjat kapta meg. A Magvető Kiadónál most jelenik meg először könyve: Kapitány és Narancshal című meséje szeretettel és empátiával mutat be egy különleges barátságot egy barátságos mesevilágban.

Békés Pál: A Bölcs Hiánypótló (Móra Könyvkiadó, 2009)

Varázslóból van kicsi és nagy, erdei és mezei, jó, gonosz, fekete, fehér; belőle viszont egyetlenegy létezik az egész világon, vagyis a világ végén. Ő hiányt pótol. A varázslók, éppen, mert sokan vannak, helyettesíthetők. Ám a Hiánypótló pótolhatatlan. Azt beszélik, a kapujában sorban állnak a töröttek, repedtek, görbék, csorbák, csálék, csempék, ő meg pótolja a hiányaikat. Fáradhatatlanul. Senkit el nem ereszt üres kézzel. Békés Pál meseregényének hősei reménykedhetnek hát: talán az ő bajukra is talál orvosságot a Bölcs Hiánypótló.

Darvasi László: Trapiti (Magvető Kiadó, 2012)

A Trapiti című meseregény olyan mese akar lenni, amiben minden benne van. Úgy kell olvasni, mint egy jó krimit. A történet elején Kavicsvárott megjelenik egy bizarr kis figura, egy manó (vagy csak egyszerűen kisgyerek?), Trapiti. Annyit elárulhatunk, hogy ő Harmadik Alfréd Bökkelöki bizurr-mizurr király és Malvin királynő gyermeke, akik a múltban éltek - hogy ez hogyan lehetséges, azt maga Trapiti is csak a mese legvégére deríti ki. És közben megismerkedünk Kavicsvár múltjával és jelenével, Bánatos Olivérrel, a festővel, Kázmér bácsival, a muzeológussal, Ühüm bácsival, a polgármesterrel és a többi derék városlakóval, akik megoldanak egy izgalmas rejtélyt és felveszik a harcot a szürke és mindent uniformizálni kívánó főfővárossal szemben. Darvasi László könyvét nyolc éven felülieknek ajánljuk. Ne lepődjünk meg, ha a gyerek, miután elolvasta a könyvet, imádni fogja a tökfőzeléket...

Timo Parvela: Mérleghinta (Cerkabella Kiadó, 2011)

A magányosság, az igazi társ iránti vágy, az emberi kapcsolatok nehézségei mindenki számára alapvető tapasztalatok. Timo Parvela mindezt Pí, a medvebocs történetében a mérleghintázás metaforáján keresztül mutatja be, amely tökéletesen alkalmas a fenti érzések lényegi megragadására, továbbá azáltal, hogy nagyon is kézzelfogható és a gyerekek számára is ismerős példát alkalmaz, valóban érthetővé és közelivé tudja tenni mondanivalóját az olvasó számára. A szöveg azonban nemcsak "tanít": Pí útja kalandokkal teli és vándorlása során furcsábbnál furcsább szerzetekkel találkozik, a történet így a képzeletet is megragadja. A szöveget szervesen egészítik ki Virpi Talvitie gazdag színvilágú, egyedi képi világot tükröző illusztrációi. A történetben fontos szerepet kap Pí jegyzetfüzete, melyben a hintázás mibenlétével kapcsolatos megállapításait gyűjti, és ez a kitüntetett jelleg a képi megformálásban is megnyilvánul: kézzel írt sorokként jelennek meg, mintegy a kockás jegyzetfüzetből kitépett cetliken. Mindez lágyítja a magvas gondolatok tanító jellegét, azzal ugyanis, hogy ilyen egyszerű, hétköznapi formában olvashatók, "Pí kézírásával", sokkal személyesebbé válnak, közelebb kerülnek az olvasóhoz, nem valamiféle rideg tantételekként szerepelnek.

Kertész Erzsi: Labirintó (Cerkabella Kiadó, 2012)

Létezik valahol egy vízi útvesztő: LABIRINTÓ. Titkát sokan próbálták már kifürkészni, de azok a kalandorok, akik nekivágtak hajóikkal a zegzugos csatornáknak, azóta sem tértek vissza a kikötővárosba.
Hősünk, egy kissé elkényelmesedett királyfi, maga is szerencsét próbál: felcsap gondolásnak, vállalván, hogy utasokat szállít a szigetvilágban, s közben feltérképezi és meghódítja az ismeretlen vizeket. Csakhogy ez a mesterség nem olyan egyszerű ám: az utasok erősen próbára teszik a gondolás türelmét és találékonyságát. Itt van például Öcsém, a Macska. Uralkodni szeretne, ezért olyan szigetet keres, ahol csak őrá várnak. Villő, a Sellő viszont tudja, hova igyekszik: a Mágikus Iszap-szigeten remél gyógyulást találni. Vényusz pedig, a lenyűgöző külsejű húsvéti nyúl színészi babérokra tör. S ha még csak őket kellene fuvarozni! De hajóba kéredzkedik a hullócsillag, Hiú Ábránd is, aki nem kevesebbet akar, minthogy az égboltra kerüljön vissza.
A békés vizeket ráadásul időnként vihar kavarja, s ilyenkor a gondolás felel az utasok épségéért. Mint ahogy a véletlenül előkerült palackpostás segélykérést sem hagyhatja figyelmen kívül: kötelessége segíteni.
A történet végére aztán kiderül, hogy hősünk megfejti-e a Tó titkát, és az is, hogy hogyan alakul utasainak sorsa Labirintó vizein.

Molnár Krisztina Rita: Maléna kertje (Naphegy Kiadó, 2014)

Sok elfoglalt szülő szeretne olyan mesét találni gyermekének, amit akár másfél oldalanként, de ha úgy adódik, hosszabban, vagy egy családi vakáción akár egyvégtében is lehet együtt olvasni. Ez a könyv éppen erre való. Kiváló érzékkel adagolt összetevőkből áll: valóságból, csodából, humorból, mindennapokból és váratlan kalandokból. Máli - elfoglalt szülők gyermeke! -története igazi mai családi mese gyerekeknek és felnőtteknek, gyerekekről és felnőttekről egyaránt. A "Maléna kertje" az átváltozás meséje, számtalan izgalmas fordulattal és meglepetéssel. Mindennapjaink valóságából bontakozik ki Maléna történetének csodája: hiszen bármelyik gyerekkel megtörténhet, hogy egy tücsökre bízza féltett titkait. Hogy belelát a nagyok világába és gyerekkézzel, gyerekszívvel formál rajta, még ha kicsit is. Máli meséje elbűvöl kicsit és nagyot, miközben képessé tesz arra, hogy saját hétköznapjainkban is megleljük a csodákat és boldogabbak legyünk általuk.

Bálint Ágnes: Lepke az írógépen (Holnap Kiadó, 2013)

"Az én gyerekszobám a Duna volt" – így kezdődik a könyv, s így is folytatódik, szeretetteljes emlékezéssel. Bálint Ágnes mesekönyveit évek óta gondozza a kiadó. Ebben a kötetben is a szerző természet- és gyermekismerete mutatkozik meg a jóízű visszaemlékezések során, melyek a mesék alapszövetét adják. A történeteket Németh Ferenc színes rajzai elevenítik meg a kis olvasók számára.

Lázár Ervin: A Hétfejű tündér (Móra Kiadó, 2013)

Régi és új olvasók találkozhatnak Lázár Ervin új, bővített kiadású mesekönyvével.A Réber László rajzaival illusztrált kötetben az alábbi mesék olvashatók: Mese Julinak; Az igazságtevő Nyúl; A fába szorult hernyó; A hazudós Egér; A Nyúl mint tolmács; Szurkos kezű királyfiak; Mese - reggelre; Ödönke és a tízemeletes; Szökevény szeplők; Két Reggel; Mit ugrálsz, Hideg?; A Kék meg a Sárga; A lyukas zokni; Virágszemű; Nagyapa meg a csillagok; A molnár fia zsák búzája; A kislány, aki mindenkit szeretett; Ha három lábon gyábokorsz; Álmos Palkó; A nagyravágyó feketerigó; Rácegresi és Pácegresi; A Hétfejű Tündér.

Szabó Magda: Tündér Lala (Európa Kiadó, 2013)

Lala más, mint a többi tündérgyerek. Látja ezt mindenki Tündérföldön, tudja édesanyja, Írisz királynő is, csak nem akarja észrevenni. Hiába, van abban valami nyugtalanító, ha egy tündérkisfiú különbözik a többitől. Hiszen a tündérgyerekek valamennyien derűsek, elégedettek, gondtalanok. Egyik sem töri a fejét olyasmin, ami nem tartozik rá, egyik sem vágyik el Tündérföldről még próbaképpen, még kíváncsiságból sem. Csak éppen Lala. A legöregebb tündér sem emlékszik ilyen furcsa tündérgyerekre. Persze túlzás volna azt állítani, hogy egyedül Lala az elindítója azoknak a hihetetlen eseményeknek, amelyek teljesen felkavarják Tündérföld békéjét, hiszen a szálak Aterpaterhez, a piros szemű varázslóhoz vezetnek. Ha követitek az izgalmas bonyodalmakat, amelyek Írisz királynő, Amalfi kapitány, a kis Gigi és Csill patikus körül támadnak, megértitek Lalát, aki nem rossz tündérgyerek -- csak éppen más, mint a többi.

Bodó Béla: Brumi az iskolában (Holnap Kiadó, 2010)

Brumi életében eljött a nagy pillanat: a kis medvebocsból immár iskolás nagymackó lett. A népszerű Brumi-sorozat hőse ebben a kötetben első osztályos élményeiről számol be. Bár Brumi és új barátai, köztük Dagi, Panasz Muki, Pulykapipi és Jócsont az iskolában nem tanulnak mézevést, málnaszedést vagy mogyoróropogtatást, de azért nagyon jól érzik magukat. Rengeteg új, izgalmas dolgot tanulnak, és megannyi kalandba keverednek. S ezt ígérhetjük a szórakoztató, bájos, új illusztrációkkal megjelent könyv olvasóinak is.

Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai (Holnap Kiadó, 2014)

Az iskolai fegyelembe nem akar beleszokni az örökmozgó kis mókuskölyök. Inkább világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát. Sok viszontagságon megy keresztül és érdekes kalandok sorát éli meg, végül a szíve mégis hazahúzza. Ebből az elragadóan bájos és mulatságos történetből az író csillogó humora árad a kis olvasók felé, Kass János művészi, gyönyörű illusztrációi pedig még emlékezetesebbé teszik a meseregényt.

Otfried Preußler: Torzonborz, a rabló (Kolibri Kiadó, 2014)

A klasszikusnak számító német gyerekkönyvszerző, Otfried Preussler története immár 50 éve kicsik és nagyok kedvence. Több mint harminc nyelven olvasható - most végre magyarul is. A Kolibri Klasszikusok sorozat első darabját Torzonborz további kalandjai és a szerző kiváló meseregényei követik. Paprika Jancsi és Vitéz László azon mesterkedik, hogyan tudná fülön csípni Torzonborzot, aki ellopta Nagymama különleges kávédarálóját. Ám legnagyobb szerencsétlenségükre ők maguk kerülnek a héttőrös rabló és varázsló barátja, a gonosz Petróniusz Pókuszhókusz karmai közé...

Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása (Cicero Kiadó, 2011)

A későbbi Nobel-díjas írónő Selma Lagerlöf az 1900 - as évek elején kapott megbízást egy iskolásoknak szóló földrajzkönyv megírására. Bízott abban, hogy szebbet, jobbat adhat a gyerekeknek, mint az átlagos tankönyvírók nyújtottak, és megszeretteti velük a szülőföldjüket. Így készült el a Nils Holgersson csodálatos utazása.
Vásott és unatkozó kölyök volt Nils Holgerson. Törpeként a vadludakkal feljutott a magasba, és bejárta velük egész Svédországot. Megtanult a tó jegén aludni, nélkülözni, közelről megismeri az állatokat és az emberek mindenféle fajtáját; ennek köszönheti, hogy később talpig ember vált belőle. Selma Lagerlöf könyve Nils féléves vándorlását, csodálatos, izgalmas kalandjait meséli el.

P. L. Travers: A Csudálatos Mary (Kossuth Kiadó, 2014)

Mary Poppins felejthetetlen alakja, állandó szereplője a klasszikus gyerekirodalomnak. A csudálatos Mary alkonyattájt a keleti széllel érkezik Banksék házába. Fél kezével a kalapját fogja, a másikban táskát cipel. Rövidesen megállapodik a szülőkkel, s máris olyan otthonosan érzi magát a házban, mintha mindig ott élt volna, a gyerekekkel pedig azonnal megtalálja a hangot. Michaelt annyira elbűvöli a csodálatos dadatündér, hogy lefekvéskor meg is kérdezi tőle: “Ugye, Mary Poppins, sose megy el tőlünk?” Mary szipog egyet, aztán így válaszol: “Itt maradok, míg meg nem fordul a szél. “ S valóban így is lett. Mary a keleti széllel jött és a nyugati széllel ment el. A könyv majd minden iskolában kötelező vagy ajánlott olvasmány.

Gerald Durrell: Léghajóval a világ körül (Európa Kiadó, 2012)

A tizenöt éves Emma Dollybuttnak és tizenkét éves ikeröccseinek, Ivánnak és Konrádnak az a szerencséje, hogy Gerry nagybácsikájuk kísértetiesen hasonlít Gerald Durrellre. Vessünk egyetlen pillantást a könyv rajzaira, és magunk is meggyőződhetünk erről a kedvező körülményről. Elég az hozzá, hogy Gerry bácsi betoppan Dollybutték kertjébe (feltéve, hogy jogosan nevezzük egy léghajó landolását betoppanásnak), és magával viszi a három gyereket, hogy felkutassák Gerry bátyját, aki két éve indult el afrikai tanulmányútra, s azóta nem adott hírt magáról. A föld körüli hajsza Angliában ér véget, mert az expedíció fáziskésése miatt az üldözöttet csak a Dollybutt-házban sikerül utolérni. Gerry nagybácsi és Gerald Durrell, a biológus szépíró rengeteg érdekes tudnivalót lop a fordulatos, izgalmas, humorosan előadott történetbe, és nemigen létezik gyerek, aki ne a Durrell-módszert választaná ismeretszerzésre, ha igazából választhat.