A könyvből kiszökő mese - Hogyan fejlesztik a gyerekkönyvek a gyerekek és szüleik kreativitását? Ezzel a címmel került ki ma az Égigérő facebook odalára az Edisonplatformmal közös beszélgetéssorozatunk 4. része. Kerekes Valériával, mese- és játékkutatóval, László Zsuzsával, az Egyszerűbb gyermekkor-mozgalom magyarországi elindítójával és Dr. Borsos Dorottyával az Edisonplatform vezetőjével arról folyt a szó, hogy a mindennapos mesés élmények hogyan és milyen mértékben befolyásolják nem csak a gyerekek, de a szüleik aktivitását és önbizalmát is, amikor kreatív tevékenységekre kerül sor. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy ránk, szülőkre is hatással vannak a gyerekekkel közös mesés élmények, hiszen a szülők többsége gyermekkorában kalandozott, játszott, alkotott utoljára igazán szabadon. Éppen ezért szülővé válásunkkor a közös mesélés, a játék valódi élvezete csak akkor lehetséges, ha elő tudjuk csalogtani magunkból a régen bennünk élt, szabad, kreatív, önbizalommal teli kisgyereket. Csalinak pedig a gyerekkönyvek tökéletesen megfelelnek!
De az is szóba került, hogy miért fontos unatkozni hagyni a gyerekeket, miért nem szükséges, hogy animátorként 24 órás műszakban programokkal szórakoztassuk a család apraját és szívemnek kedves témaként előjött a kamaszok és könyvek kérdésköre is. Tizenéveseket nevelő szülőkként vendégeinkkel megvitattuk, hogyan alakultak nálunk az olvasási szokások abban a korban, amikor sok szülő kétségbe esik, hogy a sok mesét hallgató kisgyerekéből sosem lesz lelkesen olvasó felnőtt. Pedig...
A képre kattintva nézzétek meg a beszélgetést! Minden szülőnek hasznos, lelkesítő, megnyugtató, vidám órácska lesz, jó sok hasznos infóval!
A beszélgetésünk alatt is mutogatok természetesen a témához passzoló könyveket, de szokásomhoz híven még ide is hozok egy rövidke listát. A könyvek jó részéről már itt-ott írtam ajánlót, a címekre kattintva mutatom hozzájuk az utat.
Elsőként olyan kiadványokat hozok nektek, melyekkel a szülők turbózhatják fel a fejből mesélős tudományukat. Nagy kincs az, főleg, amikor a gyerekeknek nem igazán van türelmük könyvforgatáshoz vagy egy könyvnélküli (vész)helyzetben kell valami meséset, szórakoztatót produkálnunk (pl. utazás vagy várakozás közben). A fejből mesélés tudománya ugyanis megtanulható. Sőt, nem is megtanulható, inkább felidézhető. Hiszen a meseszövést mindenki érti, csak ahogy telik rajtunk az idő fogy az önbizalmunk. A következő könyvek segítségével nem csak mi, szülők kaphatunk sok-sok ötletet a rögtönzött történetekhez, de a gyerekekkel közösen is játszhatunk meseszövést, aminél szebb, jobb közös kreatív mókát nehéz is lenne elképzelni.
Silke Rose West – Joseph Sarosy: Hogyan meséljünk gyerekeknek? (HVG Kiadó)
„Az a cél vezérel minket, hogy segítsünk a szülőknek és pedagógusoknak abban, hogy meséket mondva alakítsanak ki bensőséges kapcsolatot a gyerekekkel. Ha az olvasó még nem kezdett el mesélni, azt javasoljuk, hogy még ma vágjon bele. Gyakorlat teszi a mestert.”
A mesemondás számos előnnyel jár: a gyerekek élvezik az érdekfeszítő történeteket, amelyek a család bensőséges közegében születnek meg. De épp ilyen fontos az is, hogy a mesemondó visszahódítja magának azt az ősi örömforrást, amely ezzel a kreatív kifejezésmóddal jár. Nem pusztán az számít, hogy kire vagy mire figyel a gyermek, hanem az is, hogy egy olyan csatornát hozunk létre, amelyen keresztül kifejezhetjük a mindennapi életünk érzelmeit, örömeit és gondjait. A mesemondás nem egyirányú utca: a kölcsönösségre és a kapcsolatra épül.
A szerzők bátorítják az olvasókat, és bebizonyítják, hogy a mesélés olyan készség, amelyet bárki fejleszteni tud, és amelyet bárki sikeresen gyakorolhat. A példamesék szemléltetik, hogy a gyerekeket az egyszerű cselekmény is elvarázsolja, a feladatok pedig útmutatást adnak és kísérletezésre buzdítják a mesemondókat.
Michelle Carlslund: Cikkcakk lapozó (Babilon Kiadó)
Új cikkcakk lapozó jelenik meg a mókát kedvelő piciknek három részben lapozható oldalakkal. Rókafej, pandatest, tigrisláb? Miért is ne? Az oldalak lapozgatásával újabb és újabb fantasztikus és csibész lényeket alkothatsz. A történet végtelen.
Juliette Saumande: Játékos mesegyár - Találj ki izgalmas, új történeteket! (HVG Könyvek)
Milyen meséket szeretsz? Legyen kalandos, vicces vagy éppen félelmetes? Legyél most te a mesemondó! Ennek a könyvnek minden lapja négy részre van vágva, és a találomra kiválasztott szereplők, helyszínek és cselekmények alapján saját történeteket alkothatsz. Nem csak szórakoztató időtöltés, fejleszti a képzelőerőt és a beszédkészséget is. Remek játék a családdal, barátokkal, de akár egyedül is.
René Nekuda: Mesegyár (Csirimojó Kiadó)
A Mesegyár a történetek varázslatos világát tárja elénk. Minden oldalpár egy valódi történetgenerátor. Ez a különleges kidolgozású könyv fejleszti az olvasáskészséget, a kreativitást és a képzelőerőt. Érdekes szereplőket varázsol szokatlan helyzetekbe, amivel próbára teszi fantáziánk határait. Gyerekeknek, szülőknek és nagyszülőknek egyaránt ajánljuk. Itt bármi megtörténhet!
A kreativitás és a problémamegoldás képessége kéz a kézben járnak. Minél inkább szabadjára tudjuk engedni a bennünk szunnyadó vagy éppen tomboló kreatív energiákat, annál hatékonyabbak leszünk az elénk kerülő problémás helyzetek, feladatok megoldásában. És ez a képesség bizony a gyerekeinknek óriás hasznára fog válni egész életükben.
Kobi Yamada két csodás képeskönyve pár mondattal és csodás illusztrációkkal mesél nekünk a kreativitással teli élet két fontos pontjáról, az ötlet és a probléma felbukkanásáról.
Kobi Yamada: Mit kezdjünk egy ötlettel? (Kulcslyuk Kiadó)
Mit kezdesz egy ötlettel?
Különösen egy olyannal, ami különös vagy merész, sőt, talán egy kicsit vad.
Megpróbálod elrejteni? Elfelejteni?
Úgy teszel, mintha nem is a tiéd lenne?
Ez a mese egy remek ötletről szól, és egy gyerekről, aki ezt az ötletet megvalósítja.
Ahogy nő az önbizalma, úgy nő maga az ötlet is. Aztán egy napon valami lenyűgöző dolog történik.
Ez a mese négyéves kortól százéves korig mindenkinek jó szívvel ajánlható, akinek valaha volt már olyan ötlete, amely túl nagynak, túl különösnek vagy túl bonyolultnak tűnt.
Arra inspirál, hogy bánj jól az ötleteddel, adj neki teret, hogy növekedjen, aztán csak figyeld meg, mi történik.
Minden, amit magad körül látsz, valaha egy ötlet volt.
Mit kezdesz hát a TE ötleteddel?
Most már rajtad áll!
Kobi Yamada: Mit kezdjünk egy problémával? (Kulcslyuk Kiadó)
Mit kezdesz egy problémával?
Különösen egy olyannal, ami követ téged, és sehogy sem akar eltűnni.
Aggódsz miatta? Próbálod figyelmen kívül hagyni? Elmenekülsz előle?
Ez a mese egy makacs problémáról szól, és egy gyerekről, aki sokáig nem tudja, mit kezdjen vele. Minél tovább próbálja elkerülni, a probléma annál nagyobbnak látszik. Ám amikor végre összeszedi a bátorságát, hogy szembenézzen vele, kiderül, hogy az valójában egészen más, mint aminek látszik.
Ez a mese, amely négyéves kortól százéves korig mindenkinek jó szívvel ajánlható, arra inspirál, hogy vedd szemügyre közelebbről a problémádat, hogy rájöhess, miért termett ott, és mi dolgod van vele. Ha jól közeledsz hozzá, átformál téged, és segít felfedezni, mennyire bátor, erős és rátermett is vagy.
Mit kezdesz hát a TE problémáddal?
Most már rajtad áll!
A következőkben csupa olyan könyv következik, melyek érzésem szerint a gyerekeknek szórakoztatóak, okosítóak de nekünk szülőknek is óriás élményt adhatnak. Ezeket a könyveket forgatva példákat láthatunk arra, hogyan lehet a leghétköznapibb eseményeket, érzéseket, helyszíneket, családi sztorikat, legegyszerűbb használati tárgyakat is meséssé varázsolni. Már a könyvek puszta forgatása is nagy élmény de saját szülői és könyves tapasztalataim szerint a bennük található történetek mellet további történetek, megközelítési módok kreatív megalkotására inspirálhatják a család apraját és nagyját, valamint a gyerekekkel foglalkozó szakembereket.
Anna Llenas: Színszörny (Labirintus Kiadó)
A színszörnynek fogalma sincs, mi van vele. Összekuszálódtak az érzelmei, és most ki kell bogoznia a szálakat. Vajon helyére tudja tenni a vidámságot, a szomorúságot, a haragot, a félelmet és a nyugalmat önmagában?
A Színszörny-höz, az érzelmekkel kapcsolatos kreatív foglalkozásokhoz végtelen számú kreatív ötletet, alkotási lehetőséget találtok a Pinteresten, csak keresőbe írjátok be: colormonster.
Both Gabi: Kakaókatona és Tejhercegnő (Kolibiri Kiadó)
Amíg a háztartást vezetjük, a gyerekek általában unatkoznak és türelmetlenkednek Mit is tehetnénk, hogy ne romoljon el mindenki kedve? Hát meséljünk közben!
Tóth Gyula Gábor: Mese a Mindenről, a Semmiről és más furcsa mesék (Csimota Kiadó)
– Mééég!
– Légyszi, még egyet!
– Na, jó! Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy… (hatásszünet) Semmi.
Így születtek meg a könyvben olvasható történetek, melyeket a 3 és 5 éves fiamnak kezdtem el mondani villanyoltás utáni mesékként. Ezek a ráadás mesék rövidek, meglepőek, mégis varázslatos pillanatokat tudnak teremteni egy sűrű nap után, amikor együtt tudunk beszélgetni, nevetni és közösen álmodozva álomba szenderülni.
Dániel András: Nincs itt semmi látnivaló (Pagony Kiadó)
Késő van, anya leoltotta a lámpát, aludni kéne. Na persze, könnyű azt mondani! A szoba sötétje tele van mindenféle fura dologgal, nem lehet nem észrevenni őket! Elég a falat bámulni: máris olyan, mintha egy árnyékmozi nézői lennénk! De ha lehunyjuk a szemünk, akkor sem egyszerűbb a helyzet! Hiszen a fejünk is tele van egy csomó mindennel – emlékekkel, képekkel, gondolatokkal… Hogy lesz ebből elalvás?!
A válasz talán kiderül Dániel András korábbiaknál is formabontóbb képeskönyvéből, amelyben a szerző álom és ébrenlét határán vezeti olvasóját a villanykapcsoló kattanó hangjától egészen… Nos, hogy meddig, az kiderül ennek a minden szempontból szokatlan könyvnek a lapjairól. (Ahol egy váratlan pillanatban akár még Andy Warhol és Joan Miró is szembesétálhat velünk.)
Máté Angi: Ez egy susogó levél (Cerkabella Kiadó)
Máté Angi rövidmeséi olyan, a gyerekek számára mindennap használt, hétköznapi fogalmakról szólnak, amelyek eddig mégsem jelentettek témát a gyerekirodalomban:
fázás, magány, félelem, szeretet.
Lackfi János megfogalmazásában Máté Angi írásai „világújrateremtő”, egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és művészi, csodásan hajlékony és mulatságosan naiv Máté Angi – nyelven beszélnek.
Mesékről lévén szó a szokatlan perspektívák, megszemélyesülő fogalmak, varázslatok használatával lesznek különlegesek ezek a történetek, melyekben az érzékelésnek kitüntetett szerepe van.
A rövidprózák, Keszeg Ágnes illusztrációival kiegészülve különös, álomszerű, szürreális, ám mégis otthonos hangulatú mesekönyvet eredményeznek.
Máté Angi: Volt egyszer egy (Pagony Kiadó)
„Van nekem egy régi barátom, Máté Anginak hívják, még sohase láttam. Csak a hangját hallom ki mindig a betűk mögül. Most megjelenő meséinek kiváltképp örülök, mert végigujjonghattam születésüket, ahogy szépen, levelenként zizzentek be a postaládámba. Ezekben a történetekben vonatra száll a nyár, és őrölt kekszet eszeget málnaszörppel. A nap leszöszmögi bajszáról a pihepuhákat. Az almák gömbölyeket énekelnek. A sün muszog a ribiszkebogyós hátával. Fagylaltok gombóckodnak szép illatozással.
Máté Angiból ősi regemondók hangja szól, világa mégis friss és új nekünk. Nem csoda, hogy így csillog-villog, varázslat hívta létre! És a mesék terét tágítják Szulyovszky Sarolta tenger-lendülettel könyvlapra kicsapó illusztrációi.”
Lackfi János
Békési Erika: A Mama köténye (Korda Kiadó)
Sára idejének nagy részét Lenti Mamáéknál tölti. Segít kertészkedni, süteményt sütni és gangot söpörni. Pelyhes kiscsibéket dajkál, vidám szüreten dolgozik, és Papa könnyes meséit hallgatja. Az egész évet bebarangoló 15 történet a fiatal olvasókat a régi falusi hétköznapokba repíti, az idősebbek Mama kötényében ülve saját gyermekkorukat élhetik újra.
Tengerecki – Kalandok Magyarországon (Cerkabella Kiadó)
Tudod, kik laknak a Holdvilág-árokban? Miről kapta a nevét a Balaton? Hol élnek a kőóriások? Mennyire ismered Magyarország titkos helyeit, rejtett természeti képződményeit?
A Tengerecki, a népmondákat továbbgondolva egy kortárs, modern legendárium ? alternatív, varázslatos földrajzot kínál, negyven különleges mesét kortárs magyar íróktól.
Szórakoztató szövegek és titokzatos helyek! Kalandra fel tehát!
Térképmelléklettel! Hajtogasd szét a védőborítót, ott találod a térképet!
A védőborító belső felén egy bakancslistát is találsz: bejelölheted rajta, merre jártál már!
Adamik Zsolt: Bibedombi szörnyhatározó (Cerkabella Kiadó)
A szörnyek azért vannak, hogy lássuk, mitől félünk.
Épp ezért, itt nem is nagyon fél senki sem.
A Bibedomb a város fölé emelkedik. Magassága: jó nagy.
Ketten laknak a tetején: Kisujj néni és Talicska bácsi. Meg a pici ház, piros tetős, fecskefészkes. Meg a kócos erdő körben, benne medve, róka, nyúl. Meg a szörnyek: nagyfogúak, kötekedők.
Nem mind, persze. A gépsárkány a mosógépben morcog, a resztlimanó meg simán válogatós gyerekeket lop, a hüjeti csak tör-zúz a városban. A vérzsiráfnak meg hiába van nagy foga, semmire se megy vele. Mondjuk a porcicamaffia tényleg kötekedő. Meg mindenütt ott nyivákol. És vigyorog!
Ám Talicska bácsi, a szörnycsősz néha rendet rak. Olyankor kicsit nyugalom van. Meg télen is: olyankor felkerekedik a Bibedomb, és elmegy a nyárba…
Adamik Zsolt képes szörnyhatározójában minden szörnynek saját meséje van: meghökkentők és annyi nyelvi játék, annyi humor van bennük, hogy a bátor olvasó rögvest az ágy alatt lapuló búmanó vagy a titokzatos szekrényben lapuló szörny keresésére indul. Ezek a lények ugyanis alapvetően mulatságosak! Megtanulható még a könyvből, hogy ki a gyerekszobai rumli felelőse (Zinbazár herceg) és hogy a szennyesből zoknifiók-kalózok támadhatnak. Meg a lexikonhasználat, az is mellesleg megtanulható.
Hanga Réka illusztrációival lesz teljesen, részletesen tudományos és pompás az egész szörnyű lexikon!
Neil Gaiman: Szerencsére a tej (Agave Könyvek)
Szerencsére egy apa pontosan tudja, mi a kötelessége, ha megtörténik a katasztrófa, azaz elfogy a tej, s így a gyerekek nem tudják mivel enni a reggeli kukoricapelyhet. Megacélozza magát, és megkísérli a lehetetlent: tejet hoz a boltból.
Szerencsére az apák leleményesek, és mindig akad egy segítőtársuk, így még az űrbéli idegenek, vérszomjas kalózok és egyéb kekeckedők sem tudják meghiúsítani a küldetésüket, közben pedig egyik kaland a másik sarkára tapos.
Szerencsére a tej tejhatalmúnak bizonyul.
Szerencsére Neil Gaiman fejéből ismét kipattant egy „eszelős” történet, amelyben szerepet játszik az időutazás és az időjárás, énekelnek a dinoszauruszok és durcáskodik egy isten, valamint bizonyítékot kapunk arra, hogy apa csak egy van.
Agócs Írisz: Rajzolj egy krumplit! - Lesz belőle medve, lajhár, elefánt... (Rajzolj egy krumplit!-sorozat) (Pagony Kiadó)
Rajzolj egy fáradt krumplit! Egy könyvet, amiben efféle mondatok vannak, csak szeretni lehet. Ez pedig pont egy ilyen könyv! Ráadásul krumplit rajzolni mindenki tud – ellentétben a Rendes Körrel, amit csak viszonylag kevesen. De nyugalom: ezeken az oldalakon Rendes Körökről szó sem esik! Arról viszont annál inkább, hogy egy (fáradt, jókedvű, gömbölyű, esetleg hosszúkás) krumpliból bármi lehet: medve, mókus, lajhár, csiga vagy akár még krokodil is! Tényleg bármi! És mindehhez csak néhány vonalra van szükség – na meg Agócs Írisz jókedvére és kifogyhatatlan ötleteire. Úgyhogy szerintem mindenki bátran ragadjon papírt meg ceruzát, és a szerző segítségével próbálja ki: egy krumpliból hogyan lehet valóban: BÁRMI. És higgyék el nekem: aki így tesz, az egészen biztosan rájön egy nagyon fontos dologra (amit e könyv írója és rajzolója már régen tud): hogy sokkal kerekebb a világ, ha krumpli alakú!
Dániel András
Agócs Írisz: Vonalból kimenni ér! (Pagony Kiadó)
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy folt.
Nem is egy volt, sok volt. Sok-sok paca volt.
Ha mindegyik pacának adtál egy jó nevet,
Összeáll hamar a pacahadsereg.
Pacaország tarka virágos díszben áll,
Megválasztottak téged, te vagy pacakirály!
Hát szeresd a pacákat, szeresd a foltokat,
Színezz, fess és rajzolj belőlük jó sokat!
– Marék Veronika
+2 könyves tipp
Végül, de nem utolsó sorban, két vendégünkhöz kapcsolódóan ajánlok figyelmetekbe két könyvet, melyeket igen nagy haszonnal forgathatnak nem csak szülők, de oktatásban, gyereknevelésben, - gondozásban munkálkodó szakemberek is:
Bavalics Laura, Böddi Zsófia, Kerekes Valéria: A gyermekek játéka – és ami mögötte van (Móra Kiadó)
A gyermekek játéka évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. Mi mindent tud a játék, ami miatt meghatározó szerepe van a gyermekek életében? Miért fontos megismernünk működését? A játék áthatja a kisgyermekek mindennapjait, valamelyik tevékenységük erre épül, ebből indul ki vagy ebben végződik. A környezetük felfedezésétől, a különböző építmények létrehozásán át, a szerep- és szabályjátékokig. Játszhatnak egyedül, felnőttel vagy más gyermekekkel együtt. Látható, megfogható eszközökkel éppúgy, mint fantáziájuk tágas világában. A szerzők (játékmódszertannal foglalkozó - kutató, pedagógus, (gyermek)pszichológus, óvodapedagógus - szakemberek) célja, hogy az óvodáskor mindennapjaiban sűrűn előforduló játékhelyzetek leírásával és elemzésével az olvasó számára érthetőbbé tegyék a kisgyermekek belső világát, segítsenek felkészültebb partnerré válni a játékban.
Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor (Kulcslyuk Kiadó)
A világhírű pszichológus-pedagógus szerző műve több országban valóságos mozgalmat indított el: szülőkét, akik nem hagyják, hogy korunk konzumkultúrája bedarálja őket, és egy élhetőbb, tartalmasabb, szebb gyermekkort kívánnak lányaiknak és fiaiknak biztosítani.
Ez a könyv arról szól, miként csökkenthetjük gyermekeink életében a fékevesztett tempót, a stresszt, a képernyők uralmát, a tárgyak, tevékenységek és tagolatlan információk sokaságát, melyek anélkül árasztják el és teszik függővé őket, hogy igazi örömet nyújtanának nekik. (Sőt: közvetlenül járulnak hozzá ahhoz, hogy napjainkban egyre több a különböző pszichológiai „címkével” ellátott – hiperaktív, figyelemzavaros, magatartászavaros – gyerek.)
A könyvben leírt egyszerűsítési rendszer minden családban megvalósítható, feltéve, hogy megvan a szándék és az elkötelezettség. A lépéseket nem teendőjegyzéknek, hanem menünek kell tekinteni, melyből az olvasó választhatja ki a saját családjában megvalósítható és fenntartható pontokat.
A szerző nem „könnyen, gyorsan” típusú instant megoldásokat kínál, hanem egy szemléletmódot: a gyermekkor tiszteletét. Ettől azonban nemcsak gyermekünk fog megkönnyebbülni, de mi magunk is felszabadítónak találjuk majd az egyszerűsítéssel nyert bensőségesebb, melegebb családi légkört és szülői hitelességünk növekedését.
